Minden esély megvan arra, hogy idén a tavalyinál is több külföldi állampolgár kér tartózkodási engedélyt munkavállalási céllal. Az eddigi adatok alapján akár 22 százalékkal, vagyis 15 ezer fővel is többen érkezhetnek Magyarországra.
 |
A kormány retorikája az elmúlt néhány évben erősen bevándorlás-ellenesvolt, melyet részben vallási, kulturális, közbiztonsági, demográfiai érvekkel támasztott alá, részben pedig azzal, hogy az ide vándorlók elvehetik a magyarok munkáját. 2015, a bevándorlási hullám kitörése óta nagyon sokat nem változott a világ, a magyar munkaerőpiac viszont annál többet. Egyre égetőbb problémát jelent a munkaerőhiány, melynek földrajzi és strukturális okai is vannak. Ugyan a kormány adózási és adminisztratív intézkedésekkel igyekszik a piac inaktív részén lévő nyugdíjasokat és kismamákat visszacsábítani a munkavállalók közé, egyelőre gyökeres fordulattal ez az intézkedéssorozat még nem járt.
Ahhoz pedig még éveknek kell eltelnie, hogy a családvédelmi akcióterv intézkedéseiből a remélt demográfiai fordulat révén profitálni tudjon a munkaerőpiac. Így bár kommunikáció szintjén hevesen tiltakozik a külföldi állampolgárok ellen, a munkaerőpiaci problémák megoldására mégis bennük látja a reményt. Ennek a burkolt szándéknak és elképzelésnek az elmúlt években apró megnyilvánulásait tetten lehetett érni. Például akkor, amikor 5000 ukrán vendégmunkás toborzását támogatták költségvetési forrásból. Vagy akkor, amikor a Pénzügyminisztérium megemelte azt a keretet, ami az egyszerre hazánkban foglalkoztatható külföldiek kontingensét határozza meg, ezzel párhuzamosan pedig újabb szakmákba engedte be őket. Igaz, a tárca mindezzel csak a lehetőséget teremtette meg a külföldiek nagyobb számú foglalkoztathatóságának, tájékoztatása szerint a vállalkozások ezt a keretet nem használják ki maradéktalanul.
Hogy mi az igazság, és pontosan hány külföldi vendégmunkás dolgozik jelenleg Magyarországon, nem tudni. Bár az illetékes kormánytagok több erre irányuló kérdést is kaptak az elmúlt hónapokban Jakab Péter, jobbikos képviselőtől, a konkrét válasz mindannyiszor elmaradt.
Idén is tovább nőhetett a külföldi vendégmunkások száma
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, tavaly már megduplázódott azon tartózkodási engedélyért folyamodó külföldiek száma, akik munkavállalási céllal érkeztek Magyarországra. Míg 2017-ben még 24 539-en érkeztek, tavaly ez a létszám 60 931-re emelkedett a ma már Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján. Ennek 83 százalékát már augusztus végéig sikerült idén abszolválni.
A nyolcadik hónappal bezárólag ugyanis 49 699 külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt a magyar hatóságtól - tudtuk meg az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól. Mellettük 977-en a jövedelemszerzési célt jelölték meg a tartózkodás szándékaként.
Ha kapott adatból indulunk ki, akkor idén akár a 75 ezret is megközelítheti a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma Magyarországra. Ez egy év alatt nagyjából 20-22 százalékos, mintegy 15 ezer fős további növekedést jelentene a 2018-as állapothoz képest. Igaz, az év hátralévő részében a munkaerőpiac szezonalitásából fakadóan előfordulhat, hogy az engedélyért folyamodók száma mérséklődni fog, hiszen a hűvösebb idő visszaveti a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményét, ezzel a munkaerőigényét is - márpedig szinte biztos, hogy ezeken a területeken is megjelennek főként a szomszédos országokból érkező vendégmunkások, még ha átmeneti jelleggel is.
Az OIF-nál rákérdeztünk a munkavállalási engedéllyel érkezők állampolgárság szerinti megoszlására is, mely alapján kirajzolódik: míg a közel-keleti zónákból érkezőkkel kapcsolatban plakáton tiltotta a kormány, hogy elvegyék a magyarok munkáját, a szomszédos ukrán állampolgárok elférnek a munkaerőpiacon. Igaz, esetükben sokkal kisebb kulturális és vallásbeli különbségek fedezhetők fel, átmeneti integrálásuk a magyar munkaerpiacra zökkenőmentesebb lehet. Az észak-keleti szomszédunkból érkezők mellett azonban jelentős számban érkeztek idén ázsiai országokból is, számuk mintegy 5000-re tehető.
A munkavállalási céllal tartózkodási engedélyért folyamodók
- mintegy 60 százaléka ukrán állampolgárságú volt (29 378-an voltak),
- 4009 szerb,
- 2261 vietnámi,
- 1938 kínai,
- 1526 india
- és több mint 10 500 egyéb állampolgárságú személy szeretett volna Magyarországon dolgozni idén.
Jövedelemszerzés már a távoli országokból érkezők célja
A munkavállalási céllal érkezőkkel ellentétben a tavalyihoz hasonlóan alakulhat azon külföldiek száma, akik jövedelemszerzés céljából kértek tartózkodási engedélyt a hatóságoktól. Augusztus végéig 977 ilyen engedélyt érkezett a hatósághoz, amit ha évesítünk (elosztjuk 8-cal, majd a kapott számot felszorozzuk 12-vel), akkor tavalyihoz hasonló 1400 feletti létszámot kapunk.
Az állampolgárság szerinti megoszlás alapján azonban úgy tűnik, hogy teljesen más nemzetiségű személyek látnak hazánkban jövedelemszerzési lehetőséget, mint munkavállalásit.
A tartózkodási engedéllyel érkezők
- mintegy harmada kínai állampolgár, 377-en voltak,
- rajtuk kívül 65-65 iráni és török,
- 58 thaiföldi,
- 43 orosz állampolgár jött jövedelemszerzési szándékkal Magyarországra augusztus végéig.
Címlapon
Bekövetkezett: tényleg eljött a lakáspiaci fordulat
A múlt év közepétől jelentősen csökkent a lakásvásárlások száma: az adásvételek száma Budapesten több mint 80 százalékkal csökkent, a megyeszékhelyeken és nagyobb vidéki városokban 52, illetve 50 százalékos csökkenés ment végbe. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint eközben januárban jelentősen nőtt a magánszemélyek kínálata.
- Bekövetkezett: tényleg eljött a lakáspiaci fordulat
- Ma európai politikai földrengés jön – Orbán Viktor egy hét múlva szólal fel
- Két koronavírus-gyanús esetet találtak eddig Magyarországon
- Újabb országban jelent meg a koronavírus, nő a halottak száma
- Merész jóslat: 1-2 év, és nem lesz szükség készpénzre Magyarországon?
- Emberemlékezet óta nem látott hóhiány sújtja Japánt
- A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre
További cikkek
-
Két koronavírus-gyanús esetet találtak eddig Magyarországon
Kiderült hogy egyikük sem ezt a betegséget kapta el. Sem az országban, sem a határokon kívül nem tudni magyar betegről. Tovább
-
A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre
Moratóriumot vezetne be az EU az arcfelismerő rendszerek nyilvános használatára, de a Google is támogatja a technológia ideiglenes halasztását. Közben egy aprócska start-up cég, a Clearview AI egy három milliárd képet tartalmazó gigantikus méretű adatbázist épített fel arcfelismerő rendszeréhez. Tovább
-
Ma európai politikai földrengés jön – Orbán Viktor egy hét múlva szólal fel
Salvini ma diadalittasan térhet vissza az olasz nagypolitika színpadára. Ha az EU egységének megbontásáról van szó, akkor a magyar miniszterelnök sem lehet messze – ő jövő vasárnap lép fel Rómában. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Újabb országban jelent meg a koronavírus, nő a halottak száma
A hivatalos adatok szerint már 56 halottja van Kínában a koronavírusnak, a fertőzöttek száma közelíti a kétezret. Kanadában bejelentették az első fertőzésgyanús esetet, Oroszországban egy szállodához vonultak ki a mentők, az amerikaiak evakuálásra készülnek. Tovább
-
Emberemlékezet óta nem látott hóhiány sújtja Japánt
Szakértők szerint a jelenség mögött a globális felmelegedés állhat, amely miatt hó helyett eső hull az égből. Tovább
-
Egészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki Hongkongban
Egészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki Hongkonban szombaton Carrie Lam, a különleges közigazgatású kínai terület kormányzója a koronavírus terjedése miatt. Ez egyebek között azt jelenti, hogy korlátozzák a terület fizikai kapcsolatát az anyaországgal, ahol már 41-en vesztették életüket a koronavírus okozta tüdőgyulladásban, és csaknem 1300-an megfertőződtek. Tovább
-
Lassan aprópénznek tűnik a közmunkások bére
Bár a kormány fő célja, hogy a közmunkásokból minél több személyt tereljenek át az elsődleges munkaerőpiacra, aminek érdekében szűkítik a programokat, még mindig kicsivel több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak a másodlagos munkaerőpiacon. Az ő anyagi helyzetük évre évre egyre rosszabb lett. Tovább
-
Női kézilabda Eb-t rendez Magyarország 2024-ben
Magyarország, Ausztria és Svájc rendezheti a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokságot a kontinentális szövetség (EHF) Stockholmban meghozott szombati döntése értelmében. Tovább
-
Senki ne utazzon a kínai Hubei tartományba! - figyelmeztet a külügy
Jelenleg senkinek nem ajánlott a kínai Hubei tartományba utazni, mert a hatóságok a koronavírus miatt teljesen lezárták, így nem lehet elhagyni sem - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel. Tovább
-
Közvetlen veszélyt jelentene Trump a demokráciára?
A demokrata párti törvényhozók szerint igen. Tovább
-
Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?
A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében. Tovább
-
Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
A héten mutatta be a Bölcsek Tanácsa a Fideszről készült jelentését az Európai Néppárt elnökének, Donald Tusknak. De mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Ki akar kirúgni kit és miért? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz munkatársunk, Wéber Balázs kommentárjában. Tovább
-
Forint: lehet még lejjebb
Legalábbis az elemzők úgy vélik, az euróval szemben rövid időn belül immár viszonylag a sokadik történelmi mélypontját elért hazai fizetőeszköz még a 337,50 forintnál is gyengébb szintre süllyedhet. Ilyenkor szokás a jegybank szándékait vizslatni, márpedig jövő kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntő ülése esedékes. Tovább
-
Eldőlt a Rác fürdő sorsa? A tettek mezejére lép az új főpolgármester
Január 29-én munkához lát a fővárosi közgyűlés, az ülésen rengeteg személyi változás mellett a Rác Fürdő sorsáról is döntés születhet majd. Tovább
-
IMF: sokat változott a helyzet tavaly ősz óta
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján. Tovább
-
Béke van a szomszédban, jönni fog a gáz
Az orosz-ukrán gázszállítási megállapodás Magyarország ellátásbiztonságát is javítja, de a téli időszak gázszükségletét a tárolói kapacitások is fedeznék. Tovább
-
Börtönben az igazgató, mi lesz a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal?
Január közepén őrizetbe vették Miroljub Jevtićet, a szerbiai vasúti infrastruktúra állami tulajdonú társaság igazgatóját. A hírt Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter jelentette be. A szerb kormány azóta már leváltotta tisztségéről a vasúti vezetőt, aki egyebek között a Belgrád-Budapest nagysebességű vasúttal is foglalkozott. A szerb miniszterelnök már alá is írta a leváltását. Tovább
-
Megvan a pénz a környezetbarát buszokra
15,7 milliárd forint értékű beruházási hitel felvételéről kötött megállapodást a Volán Buszpark Kft. és az Európai Beruházási Bank. Tovább
-
11 milliárd forintért terveznek új kórházakat
Kásler Miklós, az EMMI vezetője pénteken azt közölte, hogy 11 milliárd forintot fordít a kormány kórházépületek tervezésére. Tovább
-
Az EU vezetői aláírták a Brexit megállapodást
Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
