|
A kormány retorikája az elmúlt néhány évben erősen bevándorlás-ellenesvolt, melyet részben vallási, kulturális, közbiztonsági, demográfiai érvekkel támasztott alá, részben pedig azzal, hogy az ide vándorlók elvehetik a magyarok munkáját. 2015, a bevándorlási hullám kitörése óta nagyon sokat nem változott a világ, a magyar munkaerőpiac viszont annál többet. Egyre égetőbb problémát jelent a munkaerőhiány, melynek földrajzi és strukturális okai is vannak. Ugyan a kormány adózási és adminisztratív intézkedésekkel igyekszik a piac inaktív részén lévő nyugdíjasokat és kismamákat visszacsábítani a munkavállalók közé, egyelőre gyökeres fordulattal ez az intézkedéssorozat még nem járt.
Ahhoz pedig még éveknek kell eltelnie, hogy a családvédelmi akcióterv intézkedéseiből a remélt demográfiai fordulat révén profitálni tudjon a munkaerőpiac. Így bár kommunikáció szintjén hevesen tiltakozik a külföldi állampolgárok ellen, a munkaerőpiaci problémák megoldására mégis bennük látja a reményt. Ennek a burkolt szándéknak és elképzelésnek az elmúlt években apró megnyilvánulásait tetten lehetett érni. Például akkor, amikor 5000 ukrán vendégmunkás toborzását támogatták költségvetési forrásból. Vagy akkor, amikor a Pénzügyminisztérium megemelte azt a keretet, ami az egyszerre hazánkban foglalkoztatható külföldiek kontingensét határozza meg, ezzel párhuzamosan pedig újabb szakmákba engedte be őket. Igaz, a tárca mindezzel csak a lehetőséget teremtette meg a külföldiek nagyobb számú foglalkoztathatóságának, tájékoztatása szerint a vállalkozások ezt a keretet nem használják ki maradéktalanul.
Hogy mi az igazság, és pontosan hány külföldi vendégmunkás dolgozik jelenleg Magyarországon, nem tudni. Bár az illetékes kormánytagok több erre irányuló kérdést is kaptak az elmúlt hónapokban Jakab Péter, jobbikos képviselőtől, a konkrét válasz mindannyiszor elmaradt.
Idén is tovább nőhetett a külföldi vendégmunkások száma
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, tavaly már megduplázódott azon tartózkodási engedélyért folyamodó külföldiek száma, akik munkavállalási céllal érkeztek Magyarországra. Míg 2017-ben még 24 539-en érkeztek, tavaly ez a létszám 60 931-re emelkedett a ma már Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján. Ennek 83 százalékát már augusztus végéig sikerült idén abszolválni.
A nyolcadik hónappal bezárólag ugyanis 49 699 külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt a magyar hatóságtól - tudtuk meg az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól. Mellettük 977-en a jövedelemszerzési célt jelölték meg a tartózkodás szándékaként.
Ha kapott adatból indulunk ki, akkor idén akár a 75 ezret is megközelítheti a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma Magyarországra. Ez egy év alatt nagyjából 20-22 százalékos, mintegy 15 ezer fős további növekedést jelentene a 2018-as állapothoz képest. Igaz, az év hátralévő részében a munkaerőpiac szezonalitásából fakadóan előfordulhat, hogy az engedélyért folyamodók száma mérséklődni fog, hiszen a hűvösebb idő visszaveti a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményét, ezzel a munkaerőigényét is - márpedig szinte biztos, hogy ezeken a területeken is megjelennek főként a szomszédos országokból érkező vendégmunkások, még ha átmeneti jelleggel is.
Az OIF-nál rákérdeztünk a munkavállalási engedéllyel érkezők állampolgárság szerinti megoszlására is, mely alapján kirajzolódik: míg a közel-keleti zónákból érkezőkkel kapcsolatban plakáton tiltotta a kormány, hogy elvegyék a magyarok munkáját, a szomszédos ukrán állampolgárok elférnek a munkaerőpiacon. Igaz, esetükben sokkal kisebb kulturális és vallásbeli különbségek fedezhetők fel, átmeneti integrálásuk a magyar munkaerpiacra zökkenőmentesebb lehet. Az észak-keleti szomszédunkból érkezők mellett azonban jelentős számban érkeztek idén ázsiai országokból is, számuk mintegy 5000-re tehető.
A munkavállalási céllal tartózkodási engedélyért folyamodók
- mintegy 60 százaléka ukrán állampolgárságú volt (29 378-an voltak),
- 4009 szerb,
- 2261 vietnámi,
- 1938 kínai,
- 1526 india
- és több mint 10 500 egyéb állampolgárságú személy szeretett volna Magyarországon dolgozni idén.
Jövedelemszerzés már a távoli országokból érkezők célja
A munkavállalási céllal érkezőkkel ellentétben a tavalyihoz hasonlóan alakulhat azon külföldiek száma, akik jövedelemszerzés céljából kértek tartózkodási engedélyt a hatóságoktól. Augusztus végéig 977 ilyen engedélyt érkezett a hatósághoz, amit ha évesítünk (elosztjuk 8-cal, majd a kapott számot felszorozzuk 12-vel), akkor tavalyihoz hasonló 1400 feletti létszámot kapunk.
Az állampolgárság szerinti megoszlás alapján azonban úgy tűnik, hogy teljesen más nemzetiségű személyek látnak hazánkban jövedelemszerzési lehetőséget, mint munkavállalásit.
A tartózkodási engedéllyel érkezők
- mintegy harmada kínai állampolgár, 377-en voltak,
- rajtuk kívül 65-65 iráni és török,
- 58 thaiföldi,
- 43 orosz állampolgár jött jövedelemszerzési szándékkal Magyarországra augusztus végéig.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
