Hirdetés
Hirdetés

Putyin és Trump harca Indiáért – az eurázsiai tengely csábítása

Káncz Csaba, 2019. július 04., 08:45
Cimkék
G20
, USA
, Oroszország
, India

India egy olyan „kétesélyes állam” lett, amelynek politikai kurzusa komolyan befolyásolja az eurázsiai integrációs folyamatokat, márpedig ez az orosz- és kínai stratégiák alapköve. Új-Delhiben erősödnek a hangok, ami szerint Indiának ebben a viharos globális geopolitikai helyzetben egy önálló stratégiai kurzust kell követnie. Káncz Csaba jegyzete.

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev)
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélése a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev)

Az orosz, a kínai és az india vezetők a múlt héten zártkörű megbeszélést tartottak Oszakában a G20-as csúcs keretében, alig pár nappal azután, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcson is találkoztak a kirgiz fővárosban. Az elmúlt pár évben mindhárom hatalom kapcsolata az Egyesült Államokkal feszültségekkel telítődött. Különösen igaz ez az orosz szankciókra, a kínai büntetővámokra, amelyhez aztán társult Trump döntése, amellyel június 5-i hatállyal kivonta Indiát a vámkedvezményeket biztosító általános preferenciarendszerből (General System of Preferences) – holott ennek keretében mintegy 5,6 milliárd dollár értékben exportált vámmentesen a szubkontinens az USA-ba.

Szétmálló multilaterális világrend

Hirdetés

Trump mindjárt elnökségének elején kiléptette országát a Csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződésből, ahogyan a Párizsi Klímaegyezményből is. A Fehér Ház ura napjainkban levegőnek nézi a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), mint ahogy úgy általában a multilaterális megegyezéseket. Mára az a groteszk helyzet állt elő, hogy Peking, Moszkva, Új-Delhi és a fejlődő világ követeli a második világháború után lefektetett multilaterális világrend szabályainak megőrzését.

Hszi elnök Oszakában kijelentette: „A protekcionizmus és az unilateralizmus felemelkedése súlyosan befolyásolja a globális stabilitást és a gazdasági növekedést, ahogyan a fennálló nemzetközi rendet is, amelyre a fejlődő világ támaszkodik”. Putyin egy lépéssel tovább ment, leszögezve: „országaink azon nemzetközi kapcsolatok rendszerének megőrzésén fáradoznak, amelynek alapja az ENSZ Alapokmánya és a törvényesség. Ezért tiszteljük a szuverenitást és a mások belügyeibe való be nem avatkozást az államközi kapcsolatokban” (sic).

A hármas találkozót már csak azért is érdemes figyelemmel kísérni, mert Moszkva és Peking a BRICS csoporttól jószerivel megvonta a bizalmat, amióta Bolsonarot választották meg brazil elnöknek – akit Putyin és Hszi egyenesen Trump beépített emberének tart. Ennél fontosabb, hogy India egy olyan „kétesélyes állam” (swing state) lett a mai világhelyzetben, amelynek politikai kurzusa komolyan befolyásolja az eurázsiai integrációs folyamatokat, márpedig ez az orosz- és kínai stratégiák alapköve.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Harc Indiáért

Új-Delhiben az utóbbi hetekben egyébként is erősödnek a hangok, ami szerint Indiának ebben a viharos globális geopolitikai helyzetben egy önálló stratégiai kurzust kell kidolgoznia és azt követnie. Ez azért nem teljesen új felvetés, hiszen India négy éve alapítóként csatlakozott a kínaiak által dominált Ázsiai Befektetési Bankhoz például, Washington és Tokió ellenkezése ellenére. Úgyszintén Washington fenyegetései ellenére Új-Delhi ezekben a hetekben megveszi az Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszert és azt ráadásul euróban fizeti ki Moszkvának.

Washington rémálma az eurázsiai tengely megerősödése, ezért folyamatos ötletelés zajlik a stratégiai agytrösztökben a tengely fellazítását célozva. A legújabb ilyen célú tanulmányban a szerzők azt ajánlják a washingtoni döntéshozóknak, hogy próbálják egymás ellen fordítani Moszkvát és Pekinget a közel-keleti fegyvereladásoknál, illetve atomerőmű-tendereknél. A kutatók szerint ki lehetne használni azt is, hogy az oroszok és a kínaiak eltérő megközelítést alkalmaznak Európa irányába.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Raiffeisen KH Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nyugdíjaskodni egy tengerjáró hajón? Azt meg hogyan?

Nyugdíjaskodni egy tengerjáró hajón? Azt meg hogyan?

Az amerikai nyugdíjasok élete annyira drága, hogy azzal az erővel már egy óceánjáró sétahajón is tudnak kabint bérelni hosszú távra. Legalábbis a statisztikák és a hajótársaságok ezt sugallják. Van, ahol pedig alkudni lehet az árból. Ám van sok buktató, az egészségbiztosítástól kezdve a kisállatok elhelyezéséig.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?