|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Nagyrészt az Északkelet-Kína térségében zajló illegális kibocsátásokra vezethető vissza a már régen betiltott, korábban hűtőközegként használt fluor-triklórmetán (CFC-11) globális emissziójának növekedése - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a Pekinghez közeli Santung és Hopej tartományok térségében zajló kibocsátások a felelősek a 2013 óta megnövekedett globális CFC-11 emisszió legkevesebb 40-60 százalékáért.
A mutatók szerint a 2014-2017-es időszakban éves szinten nagyjából 7 millió kilogrammal több fluor-triklórmetán került a légkörbe, mint 2008 és 2012 között.
A kutatók úgy vélik, hogy a megnövekedett kibocsátás, amelyet tavaly észleltek először, a fluor-triklórmetán új keletű, illegális alkalmazásából ered, ami az ózonréteget károsító gázok fokozatos kivonását elrendelő, 1987-es montreali jegyzőkönyv megsértését jelenti. A fluor-triklórmetánt korábban egyebek között hűtőközegként használták, ám a szakemberek megállapították, hogy a CFC-gázokból felszabaduló klór hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.
1985-ben aztán a kutatók lyukat fedeztek fel az ibolyántúli sugárzás ellen védő ózonrétegben az Antarktisz felett, ami a montreali jegyzőkönyv megszületéséhez vezetett. A CFC-11 légköri koncentrációja jelentős csökkenést mutatott az 1990-es évek közepe óta.
Tavaly azonban gyanús emelkedést figyeltek meg a gáz kibocsátásában, viszont a forrást nem azonosították. A londoni székhelyű EIA (Environmental Investigation Agency) környezetvédelmi szervezet tíz kínai tartományra kiterjedő jelentéséből azonban kiderült, hogy a CFC-11-et "széles körben" alkalmazzák az épületekhez szigetelőhabot gyártó üzemekben.
A most publikált tanulmány készítői légköri megfigyelésekre és globális adatokra támaszkodva, valamint a vegyi anyagok légkörben való mozgását vizsgáló modelleket használva azonosították be a kibocsátás fő forrását. A kutatók hangsúlyozták, hogy a CFC-11 fokozott kibocsátása akár évtizedekkel is késleltetheti az antarktiszi ózonlyuk regenerálódását.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 947,3 pontos, 0,78 százalékos csökkenéssel, 120 770,78 ponton zárt hétfőn.
