|
| Varga Mihály pénzügyminiszter 2019. február 16-án a minisztériumban sajtótájékoztatót tart abból az alkalomból, hogy az S&P egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű magyar államadósság besorolását. MTI/Soós Lajos |
Az ÁKK ugyan még nem tette közzé honlapján a korábban meghirdetett kötvényvisszavásárlási aukció eredményt, ám Varga Mihály MTI-n közölt bejelentéséből kiderült, hogy sikerrel zárult a kezdeményezés. A visszavásárlási aukcióról egy héttel ezelőtt számoltunk be, ám akkor még nehéz volt megjósolni, hogy a piacon lévő értékpapírokból milyen mennyiséget ajánlanak fel a tulajdonosaik, hiszen azokat – a mostani nullás kamatkörnyezethez viszonyítva – nagyon jó kondíciókkal értékesítették a gazdasági válság utáni időszakban, így a kötvények birtokosai számára a papírok folyamatos magas hozamot biztosítanak
Varga Mihály azt közölte, hogy eredményesen zárta Magyarország a magas kamatozású dollárkötvények visszavásárlását. A pénzügyminiszter kiemelte: a visszavásárlással párhuzamosan az országkockázati mutató 12 éve nem látott szintre, 47 bázispontra javult, ami azt jelzi, hogy az államadósság egyre olcsóbban finanszírozható és a magyar gazdaság megítélése egyre kedvezőbb.
A részletek kapcsán azt mondta a miniszter, hogy a 2021-24 közötti lejáratú, négy, magas kamatozású kötvényből összesen egymilliárd amerikai dollár névértékben vásárolt vissza az Államadósság Kezelő Központ, és árfolyamnyereséggel zárta le a devizaárfolyam-kockázat fedezésére szolgáló határidős ügyleteket. A visszavásárláshoz az állam meglévő forint- és devizalikviditása szolgált, így új devizakötvény kibocsátására nem volt szükség.
A tárcavezető hangsúlyozta: az ügylettel jelentős, összesen 42,7 milliárd forintos eredményszemléletű kamatmegtakarítást ér el az állam 2024-ig, amelyből 16,5 milliárd forint már 2020-ban érvényesül. Ez többek között azért lehetséges, mert a korábban kibocsátott kötvények közül 5,375 százalékos volt a legalacsonyabb hozamú, ami sokszorosa a forintban kibocsátott kétéves kötvények 0,46 százalékos referenciahozamának. Az ÁKK korábbi közleménye arról szólt, hogy a devizakötvényeket helyett forintban kívánják finanszírozni az adósságot, amely a kamatkülönbözet mellett azért is előnyös, mert pénzügyi szempontból csökkenti az ország sérülékenységét.
Magyarország ötéves CDS felára 2010-ben még 400 pont közelében járt, majd az IMF-fel vívott küzdelem idején 700 pont fölé is nőtt, azonban az elmúlt tizenkét évben nem volt példa arra, hogy 50 pont alá javuljon - emelte ki Varga Mihály hozzátéve, hogy ezzel a magyar CDS felár a lengyel mutatóval került közel azonos szintre.
Mint fogalmazott: a kedvező folyamatban szerepet játszik az a tény, hogy Magyarország folyamatosan csökkenteni tudja az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított arányát, és az államadósság finanszírozására külföldi helyett egyre inkább hazai forrásokat vesz igénybe, növelve ezzel a magyar gazdaság stabilitását.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
