A szeptember eleji tanévkezdésre készíti elő az egyik tantermet Takács Szilvia tanító a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégiumban 2018. augusztus 27-én. (MTI Fotó: Komka Péter)

Jövőre 18 milliárd forinttal több jut

A hetet Szabó Tünde sportért felelős államtitkár botránya indította. Mint ismert, Szabó nyilvános Facebook-oldalán büszkélkedett arról, hogy hogy iker gyermekei is elkezdték az iskolát. Csakhogy nem valamelyik állami intézményben, hanem a SEK Budapest International Schoolban, ahol egy tanév 2 millió forintba kerül. Aztán előkerült egy videó, amiben Szabó néhány nappal korábban még úgy nyilatkozott, támogatja a közoktatás fejlesztését. 2010-hez képest sokkal több pénzt fordít a kormány a közoktatásra, sőt, 2019-ben majd még 18 milliárd forinttal többet, mint idén. Az államtitkár az őt ért vádakra végül úgy reagált, hogy gyermekei taníttatása nem köz-, hanem magánügy. A 24.hu ezután megpróbált utánajárni, hogy a kormánytagok gyerekei állami, egyházi vagy magánóvodába, magániskolában tanulnak-e. Nem jártak sok sikerrel.

Kedden az Index jelentetett meg egy átfogó anyagot arról, hogy hány tanár hiányzik az állami iskolákból. Egy birtokukba került dokumentum szerint az állami általános iskolákban és gimnáziumokban augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt. A Klebelsberg Központ még aznap megcáfolta a megjelent adatokat, amelyek szerintük valótlanok és kifejezetten álhírterjesztésre közölték őket.

Az RTL Klub pedig arról számolt be a minap, hogy országosan 12 általános iskolában kellett elhalasztani a tanévnyitót, mert a felújítási munkákat nem tudták befejezni a nyáron.

Ez csak három kiragadott példa, amellyel sokat foglalkozott a magyar sajtó az utóbbi napokban. Mindezek ellenére (vagy ezekről hallgatva) hogyan látja a tanévkezdést a kormány? Hogyan látnánk a magyar közoktatás helyzetét, ha ezekről a hírekből nem tudnánk, és csak a kormányzati politikusok nyilatkozataival találkoztunk volna?

Megnéztük a Magyar Távirati Iroda (MTI) által kiadott híreket, hol mit mondtak a politikusok a tanévkezdés kapcsán. Ezekből a hírekből szemlézve úgy tűnik, minden rendben van a magyar oktatásban, soha nem volt ilyen jó dolga a diákoknak, családjaiknak és persze a tanároknak.

Kisebb teher a tanévkezdés

A kormányzati kommunikáció sorát augusztus 30-án Novák Katalin, Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára nyitotta egy sajtótájékoztatóval, amit azért hívtak össze, hogy elmondja, mennyivel kisebb terhet jelent a tanévkezdés, mint korábban, hiszen „a kormány folyamatosan növeli a családok anyagi támogatását”. Beszélt arról is, hogy a szeptemberi családtámogatások előbb érkeztek, az 1-9. osztályban ingyenes a tankönyvellátás, ami több tízezer forintos megtakarítást jelent mintegy 1 millió családnak.

Jövőre 606 milliárd forinttal több jut

Szeptember 2-án, vasárnap a Fidesz-frakció adott ki egy közleményt, amelyben az ellenzéki pártok nyilatkozataira reagáltak. Többek között azokra az állításokra, hogy a kormány nem kínál jövőképet a fiataloknak, több pénzt kellene az oktatásra fordítani, különben Magyarország még a régiós országoktól is lemarad.

A Fidesz-frakció ezekre a felvetésekre úgy válaszolt, hogy „az ellenzék azt se szavazta meg, hogy jövőre több pénz jusson az oktatásra”. Emlékezettek: a 2019-es költségvetésben 606 milliárddal többet adnak majd az oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott költségvetés. "Azok beszélnek most az oktatásról, akik kormányzásuk alatt több száz iskolát zártak be és elvettek a pedagógusoktól egy havi bért" – tette helyre az ellenzéket a Fidesz.

Szintén vasárnap Bódis József is megszólalt. Az oktatási államtitkár Maroslelén nyitotta meg a tanévet. Az MTI tudósítása szerint itt olyanokról elmélkedett, hogy az első iskolák létrehozásakor az írástudó emberek kinevelése volt a cél. A mai világban is írástudónak kell lenni, a digitális korban ez komplexebb feladat, közben azonban nem szabad elfeledni az emberi értékeket. A megnyitón Lázár János, a térség országgyűlési képviselője is beszélt, aki szerint fontos, hogy minden gyermek, szülessék akárhova, esélyt kapjon arra, hogy szorgalmának, tehetségének, felkészültségének megfelelően boldoguljon.

Jövőre 606 milliárd forinttal több jut

A tanévkezdés alkalmából az Emmi sajtóközleményt adott ki. Ebben megismételték, amit a politikusok elmondtak: a most induló tanévben minden eddiginél több támogatás segíti a gyermekes családokat, minden eddiginél több pénz jut az oktatásra és az iskolafejlesztésekre. Folynak az iskolafejlesztések, ingyenesek a tankönyvek, „a pedagógusok is jóval nagyobb anyagi megbecsülésben részesülnek”.

Hétfőn, a tanévkezdés első igazi napján Rétvári Bence is megszólalt. Az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: az idei tanévkezdést minden korábbinál több támogatással segíti a kormány és fejlesztések sora valósul meg az iskolarendszerben. Példaként hozta például a második gyermek után járó családi adókedvezmény megduplázását, a csok-ot, a diákhitel elengedését.

Másnap az M1 és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának is vendége volt, ahol lényegében ugyanazt megismételte, amit előző nap. Szerinte Magyarországon most sokkal nagyobb biztonságban van az oktatási rendszer, mint 2010-ben volt. 50 százalékkal emelkedtek a bérek, a jövő évi költségvetésben meg 800 millió forinttal többet fordítanak a fiatal tanárokat támogató Klebelsberg-ösztöndíjra. Jövőre pedig 606 milliárd forinttal fordít többet a kormány oktatásra, mint ami a 2010-es költségvetésben szerepelt erre a célra.

Jövőre 606 milliárd forinttal több jut

Ha mindez nem győzött meg volna senkit, Rétvári Bencét szerda reggel is meginterjúvolta az M1, ahol megint elmondta: 2019-ben 606 milliárd forinttal többet költenek oktatásra.

(Érdekesség egyébként, az MTI először úgy hozta le a hírt, hogy jövőre több mint 600 milliárdot költenek oktatásra. Később kiadtak egy javítást, ebben már az szerepelt, hogy ennyivel fognak többet költenek az oktatásra.)

Jövőre 606 milliárd forinttal több jut

Hétfőn Böröcz László, a Fidesz parlamenti képviselője is összehívott egy sajtótájékoztatót. Nem meglepetés, amit mondott: jövőre a kormány 606 milliárddal költ többet az oktatásra, mint a baloldal által legutoljára benyújtott költségvetésben.

A balliberális kormányok pénzelvonással büntették az oktatást, iskolákat zártak be, megemelték a tankönyvek árát, és csökkentették a tanárok fizetését, a családok terhe pedig nőtt. Mi van most? 500 iskolában folyik a fejlesztés, és több mint 150 településen épült, épül tanuszoda, tornaterem, vagy bővítik az iskolát. 2013 óta 50 százalékkal nőtt a tanárok fizetése.

Nagy jövőképek

Trócsányi László igazságügyi miniszter az országos Baptista tanévnyitón vett részt. Az MTI tudósítása szerint a miniszter úgy fogalmazott: az alaptörvényben szereplő Nemzeti hitvallásban rögzített célnak kell utat mutatnia a tanároknak és a diákoknak. "Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot” – reméli a miniszter.

Hangulatkeltésre jó a közoktatás az ellenzék szerint

Szerdán Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője is szót kért. Az MTI beszámolója szerint Halász többek között azt mondta: a pedagógusoknak ma már egészen másképp kezdődik a tanév, mint 2010 előtt, a baloldal ugyanis valójában sosem becsülte meg a tanárok munkáját, ahogyan ma sem teszi. Az ellenzék ma is csak politikai akciókhoz és hangulatkeltéshez használja a közoktatás ügyét.

A baloldal kormányzása alatt a megszorítások a pedagógusokat sem kímélték, az egyébként is megalázóan alacsony fizetésükből még elvettek egyhavit, minden tizedik tanár munka nélkül maradt, több száz iskolát bezártak, és folyamatosan csökkentették az oktatás támogatását. Ezzel szemben az elmúlt években végrehajtott pedagógusbér-emelésnek köszönhetően a tanárok bére 50 százalékkal emelkedett, több tízezer vagy van, akinek akár 150 ezer forinttal is nőtt a fizetése.