Társadalmi robbanástól félnek – megkezdték a bevándorlók és menekültek kiszorítását
A recesszióba süllyedt Törökország és Libanon példája súlyos figyelmeztető jel a német nagypolitikának arra, hogy milyen alulról jövő nyomással szembesülhetnek akár már a közeljövőben migráns- és menekült-ügyben. A társadalmi robbanást elkerülendő Ankara és Bejrút megkezdte nyílt és burkolt eszközökkel a menekültek kiszorítását az országból. Káncz Csaba jegyzete.
 |
| Szír menekültek Isztabul utcáin. A török belügyminisztérium akciót indított a városban tartózkodó, nem regisztrált menekültek ellen - az elmúlt 3 hétben ezreket tartóztattak le. A városban az ENSZ menekültügyi szervezete szerint több mint 3,5 millió szír menekült él. Fotó: EPA / Erdem Sahin |
A német kormányzó nagykoalíció pártjai rettegve várják az őszi tartományi választásokat a kelet-németországi Brandenburgban, Türingiában és Szászországban. A migránsok által az utóbbi hetekben elkövetett gyilkosságok komoly felhajtóerőt adnak az euroszkeptikus és bevándorlás-ellenes AfD-nek. Holott a német gazdaság még növekedést mutat fel – a recesszióba süllyedt Törökország és Libanon példája viszont már súlyos figyelmeztető jel lehet a német nagypolitikának, hogy milyen alulról jövő politikai nyomással szembesülhetnek akár már a közeljövőben migráns- és menekült-ügyben.
Még a tengerpartra sem mehetnek!
Törökországban a gazdaság recesszióba süllyedésével párhuzamosan olvadt el a közvélemény támogatása az országban tartózkodó 3,6 millió szír polgárral szemben. Különösen az alacsony bérekért dolgozó szektorokban tekintik ellenségnek a szíreket, akik kevesebb bérért is bevállalják a munkát. 2016 februárjában még a törökök 28 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem élne egy városban a szírekkel, ez az arány idén júliusban már 60 százalékra nőtt. Egy múlt havi felmérés szerint a megkérdezettek 82 százaléka szerint minden szírt haza kell küldeni, 72,5 százalék szerint a szíreket ki kell tiltani a tengerpartról.
Isztambulban augusztus 20-i határidőt szabott a Belügyminisztérium egy friss rendelettel arra, hogy a regisztrálatlan szírek térjenek vissza abba a járásba, ahol először török területre léptek. A 16 milliós metropoliszban egyes felmérések szerint fél millió migráns él, ehhez jön még fél millió regisztrálatlan menekült. A megrendült legitimitású Erdogan elnök állampártja (AKP) több, mint szívesen hoz most villámgyorsan intézkedéseket, hogy a közvélemény kedvében járjon.
De Isztambul új, Erdogan-ellenes polgármestere, Ekrem Imamoglu is támogatja a szírek elleni kemény fellépést és a napokban megparancsolta, hogy a szír üzletek azonnali hatállyal cseréljék le az arab kiírásokat törökre. Az országban hírek kezdtek cirkulálni arról, hogy a hatóságok kényszer-deportálásokat hajtanak végre olyanokkal szemben, akik az adott pillanatban nem tartják maguknál a szükséges dokumentumokat. Emberjogi szervezetek szerint a török hatóságok ráadásul előbb aláíratnak egy dokumentumot a szírekkel, miszerint önszántukból térnek haza Szíriába.
Megkezdődött a kiszorítás Libanonból
A törékeny gazdasági helyzetű, magas munkanélküliségtől sújtott, és alig több mint 4 millió lakosú Libanonban másfél millió (!) menekült tartózkodik. Ez a világon a legmagasab arányú menekült-állomány. Akárcsak Törökországban, a társadalmi robbanást elkerülendő a libanoni hatóságok is megkezdték nyílt és burkolt eszközökkel a menekültek kiszorítását az országból.
 |
| Káncz Csaba |
A menekültek súlyosan megterhelik a libanoni egészségügyi- és oktatási rendszert. A világibb beállítottságú libanoniak emellett lenézik a konzervatív szunnita mohamedán szíreket. Ráadásul erősödik az aggodalom, hogy akárcsak az országba menekült palesztinok, úgy a szírek is megváltoztathatják a törékeny felekezeti és kulturális egyensúlyt. A 15 éves libanoni polgárháborút lezáró 1989-es Taif Megállapodás ugyanis lefektette, hogy a hatalmat az országban felekezeti alapon osztják meg: a libanoni elnök keresztény, a miniszterelnök szunnita mohamedán, a parlament elnöke pedig siíta mohamedán.
Címlapon
Olasz választások: félsiker Salvininek, kiütötték az Öt Csillagot
Visszatért a kétpólusú politikai rendszerhez Olaszország: a hétvégi tartományi választásokon Emilia Romagnában a baloldal, Calabriában a jobboldal nyert, az Öt Csillag Mozgalom viszont gyakorlatilag megsemmisült. Az establishment-ellenesnek indult mozgalom múlt héten vezetőjét is elvesztette, így a Demokrata Párttal alkotott koalíciója egyre törékenyebbnek tűnik.
- Tudta, hogy tilosban jár, de nem érdekelte, 111 milliós bírság járt érte
- Bekövetkezett: tényleg eljött a lakáspiaci fordulat
- A baloldal elvitte Salviniék elől Emilia Romagna tartományt
- Repkedtek a milliós jutalmak a minisztériumokban decemberben
- Sikerült végre elinflálni a budapesti jegyeket és bérleteket? Hát nem
- Két koronavírus-gyanús esetet találtak eddig Magyarországon
- Végigsöpört a halálos fertőzés a tőzsdéken, megint csúcsközelben a forint
- Vagyonelkobzás, kiutasítás – folytatódik az angolszász kampány Kína ellen
- Mennyire érte meg leépíteni az oktatást? Hamarosan kiderül
További cikkek
-
Török Áramlat: két év múlva jöhet legkorábban gáz Magyarországra
2021 végén, 2022 elején nyithatják meg a csapot. Tovább
-
Megemelhetik a diákhitel maximális összegét
Megnőttek a felsőoktatási hallgatók kiadásai, ezért lehetséges, hogy kitolják a Diákhitel 1 mostani, 70 ezer forintos maximumát. Tovább
-
Még borúlátóbb lett év elején a magyar üzleti szféra
Januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindexének esése, most már több mint hároméves mélyponton vagyunk. Tovább
-
Női kézilabda Eb-t rendez Magyarország 2024-ben
Magyarország, Ausztria és Svájc rendezheti a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokságot a kontinentális szövetség (EHF) Stockholmban meghozott szombati döntése értelmében. Tovább
-
Senki ne utazzon a kínai Hubei tartományba! - figyelmeztet a külügy
Jelenleg senkinek nem ajánlott a kínai Hubei tartományba utazni, mert a hatóságok a koronavírus miatt teljesen lezárták, így nem lehet elhagyni sem - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel. Tovább
-
Közvetlen veszélyt jelentene Trump a demokráciára?
A demokrata párti törvényhozók szerint igen. Tovább
-
Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?
A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében. Tovább
-
Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
A héten mutatta be a Bölcsek Tanácsa a Fideszről készült jelentését az Európai Néppárt elnökének, Donald Tusknak. De mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Ki akar kirúgni kit és miért? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz munkatársunk, Wéber Balázs kommentárjában. Tovább
-
Forint: lehet még lejjebb
Legalábbis az elemzők úgy vélik, az euróval szemben rövid időn belül immár viszonylag a sokadik történelmi mélypontját elért hazai fizetőeszköz még a 337,50 forintnál is gyengébb szintre süllyedhet. Ilyenkor szokás a jegybank szándékait vizslatni, márpedig jövő kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntő ülése esedékes. Tovább
-
IMF: sokat változott a helyzet tavaly ősz óta
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján. Tovább
-
Béke van a szomszédban, jönni fog a gáz
Az orosz-ukrán gázszállítási megállapodás Magyarország ellátásbiztonságát is javítja, de a téli időszak gázszükségletét a tárolói kapacitások is fedeznék. Tovább
-
Megvan a pénz a környezetbarát buszokra
15,7 milliárd forint értékű beruházási hitel felvételéről kötött megállapodást a Volán Buszpark Kft. és az Európai Beruházási Bank. Tovább
-
11 milliárd forintért terveznek új kórházakat
Kásler Miklós, az EMMI vezetője pénteken azt közölte, hogy 11 milliárd forintot fordít a kormány kórházépületek tervezésére. Tovább
-
Az EU vezetői aláírták a Brexit megállapodást
Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben. Tovább
-
Irán szövetségesei alakítottak kormányt Libanonban – ki fog nekik segíteni?
A libanoniak elvesztették hitüket a teljes politikai osztályban és az ország bankrendszerében, miközben a nemzetközi pénzpiacok elvesztették a hitüket Libanonban. Egyes libanoniak – beleértve a jegybank vezetőjét – most Katar felé fordítják figyelmüket. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Mellbevágó, mennyire elszakadt a forint a környékbeli devizáktól
Történelmi mélypontra került a forint, ami azért furcsa, mert a többi térségbeli deviza még erősödött is az utóbbi időben. Tovább
-
40 milliárddal ugrott meg az egészségügyi intézmények adóssága
Figyelmeztető jel, hogy a 2019 végi tartozásnak immár csaknem kétharmada 60 napon túli lejáratú. Tovább
-
Fontos segítséget kapnak a zöldség-és gyümölcstermesztők
Új, fontos ágazatot képviselő szakmaközi szervezettel kötött együttműködési megállapodást a Takarékbank az AgroMash Expón. A Takarékbank és a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a szerződés alapján nemcsak információ- és tapasztalatcserével, hanem tanácsadással, szakmai képzésekkel, piaci előrejelzésekkel is segíti a zöldség-gyümölcságazat hatékonyságának és versenyképességének javítását. Az ágazatban az átlagosnál alacsonyabb uniós támogatás miatt különösen fontos a banki szerepvállalás. Tovább
-
Tovább robog a magyar gazdaság
A külső körülmények kedvezőbbek lettek, és a működőtőke beáramlás is a további növekedés felé mutat. Tovább
-
Ingatlanvásárlás és alpolgármester-választás is terítékre kerül az önkormányzati üléseken
Egyelőre úgy tűnik, hogy elég lassan indul a 2020-as év, már ami a vidéki nagyvárosok önkormányzatainak munkáját illeti. A legtöbb városban még nem tudni, hogy mikorra tervezik összehívni a közgyűlést, viszont néhány testület már a héten megkezdi a munkát. Megnéztük, miről lesz szó az év első ülésein. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
