Magyar idő szerint este hétkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várhatóan 0,25 százalékponttal megemeli az irányadó kamatokat, ezt mindenki biztosra veszi. Amire nagyon figyelnek, az inkább a körítés, indoklás, ahol minden szónak szerepe lehet, ami a további kamatemelések ütemére enged következtetni. Sokan arra tippelnek, hogy nem három, hanem négy emelés lesz az idén.
Így nem csoda, ha némi óvatosság, idegesség volt tapasztalható ma a tőkepiacokon a döntés előtt. Az amerikai, sőt a német kötvényhozamok is jócskán megugrottak. Az öt éves amerikai állampapírok hozama 2010, a két éveseké 2008 szeptembere óta nem látott magasságban van.
Az európai tőzsdéket nyomasztotta, hogy az előző nap még szépen gyengülő euró, ha csak kicsit is, de megint erősödésbe váltott. (Az euró/dollár 0,15 százalékkal 1,2260-ra emelkedett.) A német DAX végül plusz nullában (0,5 pontos miniemelkedéssel) végzett, a francia, brit, belga indexek 0,2-0,4 százalékkal estek. A spanyol Ibex-et a bankok húzták le 0,6 százalékkal, a görög tőzsde mutatója is hasonlóan süllyedt.
Lengyel, magyar...
A lengyel WIG 20 azonban 2,1 százalékkal száguldott, a prágai és bukaresti mutatók is fél százalék körüli pluszban voltak. A Budapesti Értéktőzsde BUX indexe 0,7 százalékkal emelkedett, a régiós társaihoz hasonlóan. A Mol 1,9 százalékkal 2948-ra, az OTP 1,2 százalékkal 11 590-re, a Telekom 0,8 százalékkal 449-re emelkedett. A Richter 1,5 százalékkal süllyedt.
A Konzum nevű kisgömböc állítólag a Telenor magyar üzletága iránt sem lenne közömbös, bár a konkrét tárgyalások hírét cáfolták. A részvény ma 1,7 százalékkal drágult.
Visszavonta a kedden bejelentett részvény-értékesítést a Waberer's International Nyrt. többségi tulajdonosa, a B.V. CEE Transport Holdco, mert a széleskörű érdeklődés ellenére a kereslet nem felelt meg az árelvárásainak - tette közzé a Waberer's. A papír 5,5 százalékos mínuszban zárt.
Töröld a Facebook-ot?
Közzétette április 12-i közgyűlésének előterjesztéseit a Rába, az osztalékjavaslat 23 forint (ez mintegy másfél százalékos osztalékhozam). A papírra nem volt ma üzlet. A forint stabil, a 311,40 forintos esti euróár lényegében változatlan.
A Facebook ma újabb eséssel kezdte a napot, de aztán pluszba váltott, és most két százalékos pluszban van, 171,60 körül. Pedig óriási a bál körülötte a kiadott adatok miatt, az USA-ban és Európában is. “#DeleteFacebook” – töröld a Facebook-ot – néven egész mozgalom alakult. Nem csoda, hogy versenytársai, a Twitter és a Snap 4-5 százalékos pluszban mozognak.
Jöhet a Google-különadó
A Facebook két nap alatt elveszített 60 milliárd dollárt piaci kapitalizációjából, annyit, mint a Tesla teljes tőzsdei értéke, 52 milliárd dollár, vagy a Snap Inc. 19 milliárdja – írta reggel a Bloomberg. Előző nap a Marketwatch azt számolgatta, hogy Mark Zuckerberg 40 millió dollárt spórolhatott azon, hogy idén, a zuhanás előtt eladott 900 millió dollárért Facebook-részvényeiből.
Biztos nem véletlen, hogy pont ma közölték a hírt: az EU-Bizottság magasabb adót tervez kivetni az Európában székhellyel nem rendelkező internetes óriásokra, mint a Google vagy a Facebook. A kiskapuk bezárására a “digitális jelenlétet” is megadóztatnák.
Ezért esett a Deutsche
Az amúgy is pluszban levő kőolaj ára még jobban meglódult, amikor az USA szokásos készletadatait közzétették. Jelenleg 2,5 százalék körüli az emelkedés. Az arany is pluszban.
Az EU-Bizottság zöld utat adott a Bayer-nek a Monsanto felvásárlására. A Monsanto egy százalékos pluszban, a Bayer részvénye alig mozdult. A DAX nagy vesztese a Deutsche Bank lett, amelynek részvénye majdnem öt százalékos mínuszban, épphogy pár centtel 12 euró felett végzett. Egyrészt elterjedt, hogy a bank befektetési üzletága megint rosszul teljesít. Másrészt a pénzintézet figyelmeztetett, hogy az erős euró nem jó neki.
Megtorpantak a kriptók
Felfelé araszoltak a kriptodevizák, a bitcoin volt 9150 dollár körül is, de nemrég visszaesett 8800-ra, ami stagnálást tegnap óta. Az ether is megrekedt 550 dolláron, több alternatív kriptó – például bitcoin cash, ripple – már jelentős mínuszban van.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
