|
| Az Egyesült Államok delegációjának asztala a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) konferenciája előtt 2019. december 19-én a szervezet genfi köözpontjában. Fotó: EPA/Salvatore di Nolfi |
Trump mindjárt elnökségének elején kiléptette országát a Transz-csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződésből, ahogyan a párizsi klímaegyezményből is. A Fehér Ház ura napjainkban levegőnek nézi a multilaterális megegyezéseket, nincsen tekintettel értékekre, csupán érdekekre. Mára az a groteszk helyzet állt elő, hogy Peking, Moszkva, Új-Delhi és a fejlődő világ követeli a második világháború után lefektetett multilaterális világrend szabályainak megőrzését.
Nem számít, hogy barát, vagy ellenség
Trump tanácsadói körében már régóta meggyökeresedett az az érzés, hogy felesleges megegyezni a kereskedelmi fronton Kínával, mert úgysem tartják be annak pontjait. A Fehér Ház csapata azzal vádolja Kínát, hogy semmibe veszi a szellemi jogvédelmet, erőltetett technológia-transzfert hajt végre a Kínában befektető amerikai cégeknél és piactorzító támogatásokat ad az állami vállalatainak. De valójában nemcsak Kínával, hanem a világ összes országával már csak tranzakcionális kapcsolatokra hajlandó Washington, nem helyezve komoly súlyt történelmi kapcsolatokra.
Ezek után tényleg nincsen mit csodálkozni azon, hogy az elmúlt napokban negyedszázados fennállásának eddigi legnagyobb krízisébe zuhant a Kereskedelmi Világszervezet. Kedd óta ugyanis nem működik a WTO héttagú vitarendezési testülete, amely komoly hatással lesz a többoldalú kereskedelmi kapcsolatok rendszerére, mivel a szóban forgó grémium döntési jogkörrel rendelkezik a kereskedelmi vitákban és kikényszerítheti határozatainak betartását. A testületnek azért nincs elég bírája, mert több fellebbviteli testületi tag mandátuma lejárt, a pozíciójuk pedig Washington vétója miatt betöltetlen maradt.
A vég kezdete
Holger Schmieding, a londoni Berenberg Bank vezető közgazdásza szerint ez a lépés az általunk ismert WTO végének kezdete. 1995-ös alapítása óta a WTO mintegy 600 vitatott ügyben hozott ítéletet. A tagállamok elfogadták a WTO döntését, elkerülve a vámháborút, megváltoztatva gyakorlatukat.
Az amerikai álláspont szerint viszont a WTO szabályozását többszöri kísérletre sem sikerült modernizálni, így a szervezet nem tudja kezelni Kína piactorzító államkapitalizmusát. A 164 tag között évekig húzódott olyan új területek szabályozása, mint az e-kereskedelem. A kereskedelmi szervezet már így sem volt jó bőrben és a tagok nem jutottak egyetlen nemzetközi egyezségre sem, mióta 2015-ben eredménytelennek nyilvánították a „Doha-forduló” tárgyalásait.
Német tervezés, magyar hallgatás
|
| Káncz Csaba |
A washingtoni lépés kapcsán komoly veszéllyé vált, hogy a Nyugat meghasad a globális kereskedelem témakörében: az USA egyoldalúan cselekszik, míg az EU egyes partnereivel próbálja megőrizni a WTO megrendült rendszerét. Kína pedig a maga részéről saját globális kapcsolataira építkezhet, megszabadulva a nyugati szabályoktól.
A WTO központi szerepet játszik a világ legnagyobb exportőrénél, Németországnál. Az Európán kívüli német export kétharmadára kizárólag a WTO szabályok vonatkoznak. Miközben a német sajtó már a különböző vészforgatókönyveket elemzi, a hazai kormányzat és a szaksajtó mintha nem is hallott volna a genfi fejleményekről. Mindez annak ellenére, hogy Magyarország gazdasága kicsi és nyitott, és az éves export és import együttesen a GDP közel 180 százalékát éri el.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
