Útjába állhat-e a londoni parlament a brit EU-kilépésnek?

Az Egyesült Királyság alkotmányos szabályozásának súlyos hiányosságát sikerült most kiküszöbölni a Brexit esetében, miután a Legfelsőbb Bíróság döntést hozott, miszerint a kormány nem dönthet egymagában, a parlament mindkét házának jóváhagyása nélkül. Miután az országnak nincs írott alkotmánya, ezt a kérdést eddig nem sikerült eldönteni, két ellentétes álláspont feszült egymásnak.

Demokrácia deficit

A kormány, és a kilépés-párti politikusok meg is ijedtek, és lépten-nyomon hangoztatják, hogy a döntést már meghozta a nép, a parlament ne merészelje ezt megkérdőjelezni. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű, és ha összehasonlítjuk a nemrég lezajlott amerikai elnökválasztással, azt láthatjuk, hogy az eredmény demokratikus mivolta pont annyira kérdéses, mint Donald Trump megválasztásának esetében.

A brit kilépést illetően az Egyesült Királyság összes szavazópolgára 52:48 arányban szavazott – pont úgy, mint az amerikaiak Hillary Clinton mellett, de mégsem ő lett az elnök. Amerikában az lett az elnök, akit több államban szavaztak meg, függetlenül az államok lakosságának nagyságától. Az amerikai államok súlya azonban jelentéktelen ahhoz képest, hogy az Egyesült Királyságot négy tagállam, sőt, négy nép Amerikában csak egy nép van, nagyjából 50 államra szétszabdalva, a legtöbb helyen egyenesen húzott vonalak által.

Ki lép ki?

Az Egyesült Királyságot viszont az angolok, walesiek, skótok és írek (észak-írek) alkotják, így az ő esetükben sokkal inkább indokolt lett volna, hogy figyelembe vegyék az akaratukat. Ha így lett volna, az eredmény döntetlen lenne, hisz Anglia és Wales a kilépés mellett, Skócia és Észak-Írország pedig ellene szavazott. Mindez csak azért, mert Amerikában a választási rendszer enyhén idejétmúlt, az Egyesült Királyságban pedig a népszavazás kiírása finom szólva nem volt körültekintő. A demokrácia sérülésén túlmenően mindkét esetben veszélyes folyamathoz is vezethet ez a torzulás: a szeparatizmushoz.

Amerikában a gazdag és nagy népességű Kalifornia említette meg, hogyha ennyire az államokon múlik egy ilyen döntő kérdés, és nem az amerikai népen, akkor ők akár ki és léphetnek az Egyesült Államokból. Ez egyelőre ténylegesen nem fenyeget, de az Egyesült Királyságban, ahol a skótok már eddig is kacérkodtak a kilépéssel, nagyon is. Most a parlamentnek ezt is figyelembe kell vennie: ha Skóciával való megegyezés nélkül történik a Brexit, akkor egyúttal Nagy-Britannia megszűnését is megszavazzák, mivel akkor jó eséllyel Skócia mégiscsak elhagyja az államalakulatot.

Meg van kötve a kezük

Kérdés azonban, hogy a parlamentnek mi a gyakorlati mozgástere. Az alsóház, vagyis a tényleges demokratikus parlament valószínűleg nem mer szembeszegülni a kormánnyal, vagy inkább a messze legnagyobb népet jelentő angolokkal. A kormányzó konzervatív párt kénytelen felsorakozni Theresa May mögött, és a Munkáspárt is azt mondta, hogy nem akarja megakadályozni a Brexitet, bár azt hangsúlyozták, hogy átlátható folyamatot szeretnének, melybe a parlament is beleszólhat. A liberális demokraták és a Skót Nemzeti Párt képviselői egyaránt nemmel fognak szavazni, az ő súlyuk azonban nem jelentős.

A parlament felsőháza, a Lordok Háza már sokkal inkább ellenezné a kilépést, a BBC szerint hallani olyan hangokat, miszerint összefogást szerveznek a kilépési folyamat megindításának megakadályozására. Amiatt viszont valószínűleg meggondolják magukat, hogy ebben az esetben rövid időn belül általános választásokra kerülne sor, melynek során a Lordok Házának sorsa is kampánytéma lenne. Sokan ugyanis szívesen megszüntetnék, mint idejétmúlt csökevényt, előbb-utóbb nyilván sor is kerül erre, de a Tisztelt Felsőház ezt értelemszerűen szeretné még elodázni.