Nem zsákutca. |
Tüntetés után jön is a mentőöv?
Az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése is szóba jöhet az Origo információi szerint azok között a megoldások között, amelyeket a devizahitelesek további megsegítése érdekében dolgozna ki a kormány a közeljövőben. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter tegnap beszélt arról, hogy jogszabály-módosításon dolgoznak, amely visszamenőleg is érvényes lenne.
"Például abban az esetben, ha a szerződéskötéskor fennállt körülmények idővel alapvetően megváltoznak, és így ebből adódóan az ügyfélnek nem róható fel, hogy lehetetlenné válik a fizetés" - a kérdés csak az, mi számít majd ilyen feltételnek? Ha az árfolyam nagy arányú elmozdulása, akkor ugyanis valóra válhat a devizahitelesek álma és célt érhetnek a tüntetők, így a bankfiókot festékkel leöntő "hitelkárosultak" is, mert az árfolyam-különbözetet ezek szerint csak részben kellene az adósoknak állnia.
Az Origo úgy tudja, hogy a jövő heti kormányülésre a KIM olyan megoldási javaslatot szállít, mely szerint az árfolyam-különbözeten az adósnak, az államnak és a bankoknak kellene osztoznia valamilyen arányban. Vagyis a felvételkori árfolyam és a mostani árfolyam különbözetét nem terhelnék - az eredeti szerződés szerint - egyedül az adósra. Van egy olyan változat is, amit a horvát bírósági döntés ihletett, ezek szerint az adósoknak egyáltalán nem kellene kifizetniük az árfolyam-különbözetet. Utóbbi esetben az a kérdés, kire jut a nagy bukta, ami az árfolyamváltozásból ered? Talán nem is meglepetés, hogy a kormánynak olyan előterjesztés is készül, miszerint az egészet a bankokra hárítanák, de van olyan forgatókönyv is, miszerint az állam is részt vállalna ebben. Mindez nyilván attól is függ, hogy a hatástanulmányok szerint a devizahitelesek megmentése mennyibe is kerülne a költségvetésnek.
Mi lesz az árfolyamgátas adósokkal?
A kormány nem először próbálkozna meg azzal, hogy visszamenőleg módosítson magánjogi szerződéseket, ez mindenképpen jogi aggályokat vethet fel. Az eddigi adósmentő akciók a devizahiteleseknél nem hoztak áttörést, az ócsai lakópark és a Nemzeti Eszközkezelő csak szűk réteget ért el, a végtörlesztés pedig a felső középosztály tagjainak kedvezett, akiknek amúgy is volt megtakarításuk, amikből elő tudtak törleszteni.
Nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal az adósokkal, akik megállapodtak már bankjukkal az árfolyamgátról. Ők ugyanis sokkal jobban járnának akár csak az árfolyam-különbözet részleges elengedésével is (ehelyett ők most egy gyűjtőszámlán fizetik ugyanis a különbözetet, aminek nem is a felvételkori árfolyam az alapja). Tapasztalatunk szerint sok adós azért nem lépett be az árfolyamgát rendszerébe, mert arra várt, hogy az "állam majd valahogy segít". Úgy tűnik, ők járnak most jól - akik pedig kiszámolták, hogy mit jelent az árfolyamgát, egyelőre csak reménykedhetnek, hogy a visszamenőleges módosítás kiterjed majd ezekre a szerződésekre.