A NATO védelmi miniszterei szerdán arról egyeztek meg, hogy a védelmi szervezet két új parancsnoki központot hoz létre Európában, a Moszkva felől érkező (hagyományos és új generációs, többek között a hibrid és kiber hadviselési) veszélyekre adott válaszul. Az egyik, az atlanti parancsnoki központ a tengeri szállítási útvonalakat kell, hogy védelmezze konfliktus idején, amint a nehéz fegyverzeteket az USÁ-ból és Kanadából Európába szállítják. A másik központ az Európán belüli logisztikáért felel majd. A központok létrehozásáról szóló döntés a hidegháború utáni enyhülési időszak NATO-politikájának a végét jelenti egyben.
Mi az a Pesco?
Mindezzel párhuzamosan a várakozások szerint 19 EU tagállam, köztük Berlin, Párizs, Róma és Madrid egy állandó struktúrált védelmi egyettműködésről (Pesco) egyezhet meg a decemberi Európai Csúcson. Ez a katonai logisztika szorosabbra fűzése és új generációs tankok kifejlesztése felé nyitná meg az utat. A Pesco támogatói szerint ez csupán kiegészító szerepet játszana a NATO mellett, amely megőrizné elsődleges szerepeként a tagállamok területi védelmét.
Az Egyesült Királyság kiválásával a legütőképesebb nukleáris haderő távozik az EU-ból, amely eddig az unió védelmi kiadásainak egy-negyedéért volt felelős. London pedig vehemensen ellenezte a közös európai védelmi együttműködés ötletét, tehát most a Brexittel megnyílt az út egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitika kialakítása felé.
Nem tekinthető véletlennek, hogy tavaly egy nappal a tavalyi Brexit népszavazás után a német és a francia külügyminiszter már egy „Európai biztonsági paktum” létrehozására szólítottak fel. A német védelmi minisztérium erőteljes szakmai tanácsadásával tető alá hozott EU-s Globális Stratégia Európát autonóm cselekvésre szólítja föl „ha és amikor ez szükségessé válik”. Valóban, az új stratégia az önálló európai hadsereg létrehozásának egyik lépcsőfoka, amely egyben alátámasztja Európa globális szerepvállalását. A tervezetben új, uniós szintű állandó katonai-hadműveleti struktúra szerepel, saját főhadiszállással.
|
| Káncz Csaba |
A németek rálépnek a gázpedálra
A közös európai védelmi politika nagy lökést kapott az új francia elnök, Macron megválasztásával, aki erőteljesen Berlin felé orientálódik. Az EU védelmi minisztereinek májusi találkozóján a tagállamok már megállapodtak egy közös parancsnoki központ felállításában, amely polgári és katonai műveletet fog támogatni. Ennek keretében „lebontották az EU harcoló egységeinek bevetésével kapcsolatos eddigi pénzügyi korlátokat”.
A jövőben egyben jelentősen növekedni fog Németország védelempolitikai szerepe, miután az ország komoly fegyverkezésbe kezdett - utóbbi tényt jól mutatja, hogy Berlin a következő 15 évben 130 milliárd euró értékben kívánja megújítani elöregedett fegyverzetét. Ezzel párhuzamosan a napokban komoly figyelmet kapott egy kiszivárgott német védemi dokumentum is, amely forgatókönyvet dolgozott ki az EU összeomlása esetére. Ezzel a tervvel a németek csupán több éves lemaradásukat dolgozták le a svájciakhoz képest, amelynek hadserege az utóbbi években nemcsak terveket dolgozott ki erre az esetre, hanem több hadgyakorlaton már ennek kivédést is szimulálta.
Káncz Csaba jegyzete
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
