2011 októberében csaknem 40 ezer számlálóbiztos közel 4,4 millió lakást keresett fel, hogy adatokat gyűjtsön hazánk népességének társadalmi-demográfiai és gazdasági jellemzőiről, valamint lakásviszonyairól. 827 ezer lakásból 2 millió személyről érkezett a KSH-hoz interneten kitöltött kérdőív (erre először volt lehetőség a hazai népszámlálások másfél évszázados történetében), több mint másfél millióan pedig saját maguk töltötték ki a papír kérdőívet.
A KSH nem csak az eddigi népszámlálások tapasztalatait használta fel, hanem az ENSZ ajánlásait, valamint meg kellett felelnie az uniós előírásoknak. Az adatok összegyűjtése is nagy feladat volt, azok feldolgozása még nagyobb falat lesz: több évig is eltarthat.
|
| Sirathatjuk a 10 milliós népességszámot |
30 éve fogy a magyar
Magyarország népessége 2011. október 1-jén a népszámlálás előzetes, a részletes feldolgozás előtti, adatgyűjtés-szervezési információk alapján összeállított eredményei szerint 9 millió 982 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2001. február 1-jei népszámlálás alkalmával. Az ország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Ennek mértéke az 1980-as évtizedben volt a legerőteljesebb, az 1990-es évtizedben mérséklődött, majd 2001–2011 között ismét fokozódott. A népesség csökkenésének meghatározó tényezője a természetes fogyás. Magyarországon 1981 óta évről évre kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. A természetes fogyás mértéke növekvő, az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után több mint 35 ezer fő volt.
A természetes fogyás miatti népességcsökkenést az elmúlt két, két és fél évtizedben mérsékelte a pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg. Az elmúlt évtizedben a bevándorlási többlet azonban a természetes fogyásnak csak kevesebb mint felét tudta pótolni.
| A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese az elmúlt évtizedben Pest megye volt, ahol a bevándorlási többlet eredményeként mintegy 150 ezer fővel gyarapodott a népesség. Ezzel ellentétben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Tolna, Nógrád, Baranya és Veszprém megyében a természetes fogyásból adódó népességveszteséget a vándorlási negatívum is tovább növelte. |
Egyre vízfejűbb az ország
Az elmúlt tíz évben tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép-Magyarországra koncentrálódik: míg 2001-ben 28,1, addig 2011-ben a lakosság 29,6 százaléka élt Budapesten és Pest megyében. A növekedésben Pest megye gyarapodása játszott döntő szerepet, a főváros lakónépessége – bár csekély mértékben – tovább csökkent. A többi régió és megye lakosságának országon belüli aránya nem, vagy alig változott.
A lakónépesség 17,4 százaléka Budapesten, 52,1 százaléka a többi városban, és 30,5 százaléka a községekben élt. A városokban és a falvakban is csökkent a népesség száma, a csökkenés a falvakban nagyobb mértékű volt.
Kevesebben vagyunk, több a lakás
Ezek után nem meglepetés, hogy a lakásállomány Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodott a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. Pest megyében közel 20, Győr-Moson-Sopron megyében több mint 13, Budapesten 10 százalékos volt a növekedés. A legszerényebb, 2 százaléknál kisebb mértékben Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében nőtt a lakások száma.
A lakónépesség csökkenésének és lakásállomány növekedésének együttes eredményeként száz lakott lakásra 2011-ben 251 lakó jutott. 2001 óta az ún. laksűrűség-mutató 16 fővel, közel 6 százalékkal csökkent. Budapesten és a többi városban a csökkenés 7,0 százalék, a községekben 3,5 százalék volt. Ennek következtében 2011-ben a száz lakott lakásra jutó lakók száma Budapesten 215, a többi városban 251, a községekben 276 fő volt.
| A lakásállomány összetétele az újonnan épített lakások nagyobb alapterülete következtében a nagyobb lakások irányába tolódott el. Az elmúlt tíz évben a lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel nőtt, a városokban átlagosan 2, a községekben 5 m2-rel nagyobb lakásokban élnek az emberek, mint tíz évvel ezelőtt. A lakások alapterület szerinti összetételét tekintve nőtt a településtípusok közötti különbség. Továbbra is Budapesten találhatók legnagyobb arányban a kis alapterületű lakások. A fővárosban a lakásállomány közel egyötöde 40 m2-nél kisebb alapterületű |
A nem lakásban élő népesség túlnyomó többsége, 235 ezer fő intézeti lakó, a fedél nélküli hajléktalanok és a lakás fogalmába nem sorolható ún. lakott egyéb lakóegységben élők száma pedig 17 ezer fő volt. Ez utóbbi kategóriába tartozók száma az adatok részletes feldolgozását követően akár jelentősen is változhat, mivel az adatfelvétel során ők jelentették a legnehezebben elérhető lakossági csoportot, így előzetes besorolásuk is bizonytalanabb.
Aki csajozni akar, irány Budapest
A 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint a lakosságon belül a férfiak aránya 47,2, a nőké 52,8 százalék. Az elmúlt évtizedben tovább erősödött a nemek arányát jellemző nőtöbblet, az ezer férfira jutó nők száma 2011-ben 1117 volt, 2001-hez képest 15-tel nőtt. Minden megyében tovább emelkedett az ezer férfi ra jutó nők száma, a legkevésbé Vas, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a növekedés alig észrevehető. Továbbra is Budapesten a legkedvezőtlenebb a nemek szerinti arány, itt ezer férfi ra 1210 nő jut, míg Fejér megyében csak 1061.
Addig nem mond le a fegyveres ellenállásról. 
