Surányi György szerint a fix árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségének leggyengébb pontja nem a bankszektor vesztesége, hanem az egész nemzetgazdaság által elszenvedett veszteség A Gazdasági Rádió Nap Vendége című műsorában a volt jegybankelnök elmondta: akik visszafizetnek, azok jellemzően a bankok legjobb módú ügyfelei, akik az átlagosnál lényegesen több hitelt vettek fel, és még ezen felül is vannak - nekik vagy családjuknak - megtakarításaik. Példaként említette: a CIB Banknak van olyan ügyfele, aki több százmillió forint értékű hitelt fizetett vissza, amelynél 100 milliós nagyságrendű az az "ajándék", amit az illető az országgyűléstől kapott.
Ha az előzetes becslések válnak valóra, Surányi szerint az adósok családjait is beleértve körülbelül 5-600 ezer ember lesz az, aki a lehetőséggel jól jár. Ezzel szemben az az 5-600 ezer adós, aki nem tud végtörleszteni, épp a többiek végtörlesztése miatti elkerülhetetlen árfolyamesés miatt fog rosszabbul járni.
Nem csak azok a családok veszítenek azonban, akik devizahitelesek, és nem tudnak végtörleszteni, hanem az összes magyar adófizető: az államadósság 49 százaléka ugyanis devizában áll fenn. A forint leértékelődésekor a körülbelül 40 milliárd eurónyi adósság kamatkötelezettsége forintban megnövekszik. A döntés hatására Magyarország kockázata is megnövekedett, ettő a forintkamatok prémiuma is felfelé indult: nem csak devizában, hanem forintban is drágult a finanszírozás. Ha így maradnak a dolgok, jövőre 50-70 milliárd forintot fog fizetni a költségvetés, azaz a 10 millió magyar állampolgár.
Márpedig Surányi György szerint a forintnak a bejelentés óta felhalmozott gyengüléséből is 6-7 százalék összességében a végtörlesztés számlájára írható.
Az egyébként is veszteségesen működő bankok 20 százalékos végtörlesztési arány esetén 200-250 milliárd forintos további veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni, ami még jó években is megyezik a teljes nyereséggel. Ez a bankoknak olyan tőkecsökkenéséhez vezet, ami a bankok hitelezési képességét erőteljesen korlátozza. Ha a hitelkínálat csökken, az a kamatok növekedéséhez vezet, így sem a vállalatok, sem a lakosság nem juthat megfelelő árú és mennyiségű hitelhez - ami a bankok elmaradó állampapír-vásárlásain keresztül a költségvetés lehetőségeit is szűkíti.
A gazdaság növekedése ezáltal sérül, kevesebb munkahely lesz, kevesebb jövedelemhez jutnak az emberek, kevesebb lesz az adó- és tb-bevétel, romlik a költségvetés helyzete, még nagyobb megszorításokat kell végrehajtani - tehát egy lefelé mutató spirálba kerül az egész gazdaság. Ennek hatásai fél év - háromnegyed éves távlatban látszanak majd meg - véli Surányi.
A helyzet kialakulásában felelőssége van azoknak a kormányoknak, akik 2001 és 2008 között hatalmas hiányt halmoztak fel; a Nemzeti Banknak, amely a forint védelmében folyamatosan emelte a kamatot, azt a benyomást keltve, hogy nyugodtan eladósodhatunk devizában, a jegybank úgysem engedi elszállni az árfolyamot.
Súlyos felelőssége van a bankoknak is: az igazi hiba, hogy az eurón kívül svájci frankot is adtunk - fogalmazott Surányi. Az euró/forint árfolyamnak több meghatározó hatása is van a magyar gazdaságra, az euró/svájci franknak azonban nincs, és nekünk sincs semmi hatásunk arra, hogy ez hogyan alakul. A bankok azt a hibát is elkövették, hogy az árazásnál a válság indulásakor a megnövekedő költségeket a fennálló hitelállományon is érvényesítették, nem csak az új hiteleknél, ez nem volt helyes - mondta Surányi.
Felelőssége van a hitelfelvevőknek is, leszámítva azokat, akik a válság miatt veszítették el a munkájukat, és csak olyan állást találnak, ami jelentős keresetcsökkenést jelent. Sokan vannak azonban azok is, akik jelentősen túlnyújtózkodtak a takarón, és olyan mértékben adósodtak el, ami a bekövetkező váratlan események nélkül is helytelen lett volna - mondta Surányi a Gazdasági Rádióban.
Privátbankár
Korlátozzák az orosz diplomaták tartózkodási időtartamát. 
