6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A Magyar Nemzeti Bank aktívan közreműködik a devizahitelek elszámolásában, valamint a devizahitelek konverziójában - mondta Balog Ádám az MTI-nek. A jegybank alelnöke szerint van mód a devizahitelek egy lépésben történő átváltására, ami az elszámolással együtt összességében 11-12 milliárd eurós devizaigényt jelenthet.

Az MNB is érzi a felelősséget

Balog Ádám kijelentette, hogy a devizahitelek elterjedését, az egyoldalú kamatemelést, valamint az árfolyamrés használatát a korábbi MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sem tudta volna teljesen megakadályozni, úgy vélte azonban, hogy lett volna lehetőségük a káros folyamatok fékezésére.

"A két szervezet integrációjával létrejött új MNB ugyanakkor felelősséget érez a devizahitelezésből fakadó problémák megoldásáért, ezért jelentős szerepet vállal abban, hogy a devizahitelek kivezetése gyorsan és rendezetten történjen meg" - hangsúlyozta.

Felügyeleti álláspont 2011-ből

Noha a devizahiteleknél kialakult helyzet valamennyi szereplő - állam, bankok, hitelfelvevők, szabályozó hatóságok - felelősségét felveti, a megkötött szerződések a mindenkor érvényes jogszabályok alapján születtek meg, azokat megkérdőjelezni nem lehet. "Ha mégis ilyen vélemények terjednek el, és ezeket nem tudjuk szakmailag kezelni és korlátok között tartani, akkor azzal az egész pénzügyi rendszer stabilitása kerülhet veszélybe" - közölte, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben a politikusok felelőssége is óriási. (Szász Károly PSZÁF-elnök, 2011, MTI)

Nem lesz egyszerű kiszámolni, mi jár vissza

Balog Ádám kifejtette, hogy a parlamentnek benyújtott elszámolási törvény - a jegybank korábbi ajánlásaival összhangban - szabályozza, hogy a fogyasztói hitelszerződéseknél az árfolyamrés használatából és az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emelésből adódó túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell elszámolni.

A törvény az MNB feladataként határozza meg a számítási képlet kidolgozását és azt, hogy a képlet alkalmazását jegybanki rendeletben írja elő. A számítási főszabály mellett azonban részletszabályokat is meg kell határozni, hiszen a késedelembe esett vagy már megszűnt hitelek elszámolása speciális előírásokat igényel - figyelmeztetett.

Mi van, ha nekünk nem az jön ki, ami a banknak?

Hozzátette, hogy a jegybank mindezeken túl elő fogja írni a tájékoztatás formáját és tartalmát is, annak érdekében, hogy minden ügyfél könnyen átlássa, miként számították ki a neki járó visszatérítés mértékét és miként kapja vissza a jogtalan túlfizetést. A visszatérítés alapesetben a lezárt szerződéseknél készpénz, az élő szerződéseknél adósságcsökkentés formájában történhet - fűzte hozzá. 

Megerősítette azt is, az MNB ellenőrzi majd, hogy minden pénzügyi intézmény betartotta-e a számítási módszertanra és tájékoztatásra vonatkozó jegybanki rendeleteket. Ha az ügyfél vitatja a visszatérítendő összeg nagyságát, panaszával a jegybankhoz, és azon belül is a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.

Fontos megemlíteni, hogy az elszámolási törvény kiveszi a tisztességtelenség vélelme alól a 2010. november 27. után folyósított forinthiteleket. Ennek okán az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indít a 2010. november 27. után devizában folyósított és törlesztett, valamint a forinthitelek esetében. Ha az MNB szabálytalanságot tár fel közérdekű keresettel pereket indít - hangsúlyozta az MNB alelnöke.

1000 milliárdot buknak a bankok - vagy mégsem?

A jegybank számításai szerint az elszámolási törvény közel 1000 milliárd forintos visszatérítést jelent, ami átlagosan 25 százalékkal csökkentheti az adósok törlesztő részleteit - mondta Balog Ádám.

Ugyanakkor fontos rámutatni arra, hogy az elszámolás végén nem 1000 milliárd forint lesz a bankok nettó vesztesége. A bruttó veszteség elérheti ezt az összeget, ugyanakkor csökkenhet 150-200 milliárd forinttal a bankok által a múltban képzett értékvesztés visszaírása miatt.

Ezt egyrészt azért tehetik meg, mert az adósságcsökkentés következtében az ügyfelek könnyebben törleszthetnek, így csökken a nem teljesítés valószínűsége, másrészt a nem teljesítő adósok jövőbeli veszteségekre már elszámolt értékvesztést is vissza lehet írni, mivel az adósságcsökkentés következtében kisebb lesz a nem teljesítők miatti kitettség. Az értékvesztés visszaírása mellett az adó-visszatérítések is csökkenthetik ezt a bruttó veszteséget - tette hozzá az alelnök.

Honnan szerzünk 12 milliárd eurót úgy, hogy ne szenvedje meg a forint?

A lakossági devizahitelek végleges kivezetése két elemre bontható: az árfolyamrés használata és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége miatti visszatérítésből adódó elszámolásra, valamint a forintosításra. Mind az elszámolási kérdések (adósságleíráson keresztül), mind pedig a tényleges forintosítás devizakeresletet generál a piacon - közölte Balog Ádám.

Az elszámolás 3 milliárd eurós és a forintosítás, ha a konverzió csak a lakossági deviza alapú jelzáloghiteleket érinti, 8-9 milliárd eurós, vagyis összességében 11-12 milliárd eurós devizaigényt jelentenek majd banki oldalról, azaz ekkora többlet-devizakereslet jelenhet meg e két elemből adódóan - jelentette ki Balog Ádám.

Ez erős nyomást helyezhet a forint árfolyamára, ennek ellensúlyozása érdekében a devizahitelek kivezetésében az MNB-nek is indokolt szerepet vállalnia - mondta el a jegybank alelnöke.

Lenne még mire költeni a tartalékot

Szántó András, az Equilor üzletágvezetője egy minapi háttérbeszélgetésen arra is felhívta a figyelmet: a devizatartalék 35 milliárd euró fölötti állománya a konszenzus szerint csökkenthető, kérdés hogy hogyan. Ha nem lenne a devizahitel-forintosítási koncepció, egyszerűbb lenne a helyzet: a tartalékból a bruttó államadósságot lehetne csökkenteni. Forintosítás esetén viszont a devizát a tartalékból odaadják a kereskedelmi bankoknak, ők törlesztik belőle kintlevőségeiket – ez az ország nettó adósságát ugyan csökkenti, de a bruttót nem. Szántó András szerint emiatt komoly dilemma lehet a jegybankban: miközben a devizahitelek átváltása fontos állami cél, felemészti az államadósság csökkentésére meglévő mozgásteret.

Fontos hangsúlyozni - tette hozzá Balog Ádám -, hogy van mód a devizahitelek egy lépésben történő konverziójára. Ennek oka az, hogy a devizatartalék-igény a rövid külföldi források visszafizetése miatt csökken, és az sem mellékes, hogy a devizatartalék felhasználás bizonyos bankoknál időben elnyújtva jelentkezik.

A jegybank készen áll a devizahitelek kivezetésének elősegítésére, az ehhez szükséges eszközöket pedig hamarosan bejelenti - tette hozzá Balog Ádám.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Hatalmas bírságot szabott ki kilenc biztosítóra a jegybank
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 10:53
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 103 millió forint bírságot szabott ki kilenc biztosítóra.
Pénzügyi szektor „A készpénz szerepét újra kell gondolni”
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 17:51
A pénzügyi szektor meghatározó szerepet vállal a gazdaság növelésében, működtetésében és a közterhek viselésében, közölte a Magyar Bankszövetség pénteken.
Pénzügyi szektor Egyre több Mol-kúton lesz bankautomata – belehúz az MBH Bank
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 13:12
Az MBH Bank és a Mol stratégiai partnerség keretében tovább bővíti a hitelintézet országos ATM-hálózatát. Az együttműködés első szakaszában az MBH Bank 55 Mol-töltőállomáson helyez el új ATM-eket. Az 55 ATM-ből 42 már üzemel is. 
Pénzügyi szektor Brokerslink konferencia Budapesten – Hová tart a nemzetközi biztosítási piac?
Natív tartalom | 2025. május 8. 07:32
A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a biztosítási piac ez évi egyik legfontosabb eseményéről beszélgetünk.
Pénzügyi szektor Jöhet az újabb árbefagyasztás, megszólalt Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2025. május 6. 09:43
Ezúttal a biztosítási területen.
Pénzügyi szektor Hatalmas bejelentést tett az Erste
Privátbankár.hu | 2025. május 5. 10:15
Az Erste célpontja a Santander lengyel érdekeltsége.
Pénzügyi szektor Befektetési szolgáltatók: a szó elszáll, de írásnak kell maradnia
Dr. Jónás Dorottya | 2025. május 1. 16:51
A befektetési vállalkozásoknak több kommunikációs csatorna is rendelkezésre áll, hogy szolgáltatásnyújtás céljából kapcsolatba lépjenek ügyfeleikkel. Bármelyiket is választják, kötelezően rögzíteniük kell az elhangzott szolgáltatási információkat, akár telefonon, akár szóban vagy elektronikus üzenetváltás során került sor a kommunikációra. Minderről nyilvántartást kell vezetniük az MNB esetleges későbbi ellenőrzése érdekében. A cél, hogy később is alá tudják támasztani, hogy milyen szempontok alapján nyújtottak szolgáltatásokat, adtak tanácsot az ügyfeleknek.
Pénzügyi szektor Gránit Bank: Rekordév növekedéssel, nemzetközi terjeszkedéssel és történelmi IPO-val
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 19:39
A pénzintézet közgyűlése elsöprő részvényesi részvétel mellett egyhangú szavazással elfogadta a bank és a bankcsoport 2024. évi üzleti jelentését.
Pénzügyi szektor Orbán Viktor szerint az OTP is nyer majd a háború lezárásával
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 14:31
A miniszterelnök a hatalmas magyar nemzetgazdaság kiemelkedő szereplőjének, ékkövének nevezte az OTP Bankot annak rendes éves közgyűlésén pénteken Budapesten.
Pénzügyi szektor Újabb részletek derültek ki az OTP vezérigazgató-váltásáról
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 12:56
Csányi Péter arra számít, hogy vezérigazgatóként hozzá tud járulni a hatékony működéshez szükséges még gyorsabb és még jobb minőségű döntéshozatalhoz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG