Politikus ne alkosson pénzügyi jogszabályt – ez a véleménye erősödik meg az embernek akkor, amikor elolvassa a „devizahiteles” elszámolási törvényhez benyújtott egyetlen módosító indítványt, amelyet az MSZP-s (volt pénzügyminisztériumi államtitkár) Burány Sándor és Tóth Bertalan jegyez. A módosítás révén ugyanis megvalósul a világpénz – ráadásul a forint lesz az.
Svájcban és Frankfurtban rettegve figyelik a Szabadság teret
A két képviselő – egyébként jogosan – a kamatemelési moratóriumot (amely a törvény szövegében költség- és díjemelés tilalmával is kiegészül) szeretné közgazdaságilag értékelhetővé tenni. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy abban az esetben és abban a mértékben lehetővé tennék a kamatemelést a bankoknak, ha a Magyar Nemzeti Bank emelni kényszerül a jegybanki alapkamaton. Ellentételezésként a banki kamatoknak az MNB alapkamat csökkenését is automatikusan le kell követniük.
A javaslat szépséghibája, hogy alkalmazásakor a forint alapkamat változásának mértékében kellene módosítani a svjáci frank alapú vagy épp az euróhitelek kamatát is. Ugyanakkor például az esetleges svájci vagy EKB-kamatlépés lekövetésére nem lenne módja a hitelintézeteknek.
Az MNB az MNB döntéseiért szankcionál majd?
Ez igen durva hibának látszik, még akkor is, ha tudjuk, hogy például a forinthitelekre is vonatkozik mind a nyári, mind a mostani elszámolási törvény. A forinthitelek esetében – ezt mi is írtuk – a törvény szövege alapján például ma tisztességtelen, ha az adott bank a korábbi jegybanki kamatemeléseket követte le hiteleinél – ezt a kérdést sem ártana rendezni még mielőtt ezen hitelek esetében is megindulnak a perek, hiszen például az MNB-nek lesz a feladata, hogy vizsgálja majd, hogy a bankok visszaadták-e azt a „többletbevételt” az ügyfeleknek, amelyet az MNB alapkamat-emelése miatt vettek el „tisztességtelenül” az ügyfelektől.
Nagy szavakból nincs hiány
Az elmúlt napokban ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a bankokkal való szembenállás, a „bankok elszámoltatása” ismét kampánytéma lett. Az óriásplakátok mellett a múlt hét vége híre, hogy az MSZP olyan határozati indítvány beterjesztését tervezi, amely a deviza(alapú) hitelek forintosítását az Orbán kormány megalakulásakor érvényes (svájci frank esetén 185 forintos) árfolyamon tenné kötelezővé – anélkül, hogy megjelölné, hogy a tetemes árfolyamkülönbséget ki viselje. Botka László választmányi elnök ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy a kabinet a pénzügyi rendszer stabilitását nem veszélyeztető módon kell, hogy megoldja a kérdést. Ám kézzelfogható iránymutatást nem adott a költségek megosztására - mennyit bírna el még "stabilan a pénzügyi rendszer" - és arra sem, hogy milyen költségvetési fejezetekben találnának legalább részleges fedezetet erre az állami oldalról.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
