Politikus ne alkosson pénzügyi jogszabályt – ez a véleménye erősödik meg az embernek akkor, amikor elolvassa a „devizahiteles” elszámolási törvényhez benyújtott egyetlen módosító indítványt, amelyet az MSZP-s (volt pénzügyminisztériumi államtitkár) Burány Sándor és Tóth Bertalan jegyez. A módosítás révén ugyanis megvalósul a világpénz – ráadásul a forint lesz az.
Svájcban és Frankfurtban rettegve figyelik a Szabadság teret
A két képviselő – egyébként jogosan – a kamatemelési moratóriumot (amely a törvény szövegében költség- és díjemelés tilalmával is kiegészül) szeretné közgazdaságilag értékelhetővé tenni. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy abban az esetben és abban a mértékben lehetővé tennék a kamatemelést a bankoknak, ha a Magyar Nemzeti Bank emelni kényszerül a jegybanki alapkamaton. Ellentételezésként a banki kamatoknak az MNB alapkamat csökkenését is automatikusan le kell követniük.
A javaslat szépséghibája, hogy alkalmazásakor a forint alapkamat változásának mértékében kellene módosítani a svjáci frank alapú vagy épp az euróhitelek kamatát is. Ugyanakkor például az esetleges svájci vagy EKB-kamatlépés lekövetésére nem lenne módja a hitelintézeteknek.
Az MNB az MNB döntéseiért szankcionál majd?
Ez igen durva hibának látszik, még akkor is, ha tudjuk, hogy például a forinthitelekre is vonatkozik mind a nyári, mind a mostani elszámolási törvény. A forinthitelek esetében – ezt mi is írtuk – a törvény szövege alapján például ma tisztességtelen, ha az adott bank a korábbi jegybanki kamatemeléseket követte le hiteleinél – ezt a kérdést sem ártana rendezni még mielőtt ezen hitelek esetében is megindulnak a perek, hiszen például az MNB-nek lesz a feladata, hogy vizsgálja majd, hogy a bankok visszaadták-e azt a „többletbevételt” az ügyfeleknek, amelyet az MNB alapkamat-emelése miatt vettek el „tisztességtelenül” az ügyfelektől.
Nagy szavakból nincs hiány
Az elmúlt napokban ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a bankokkal való szembenállás, a „bankok elszámoltatása” ismét kampánytéma lett. Az óriásplakátok mellett a múlt hét vége híre, hogy az MSZP olyan határozati indítvány beterjesztését tervezi, amely a deviza(alapú) hitelek forintosítását az Orbán kormány megalakulásakor érvényes (svájci frank esetén 185 forintos) árfolyamon tenné kötelezővé – anélkül, hogy megjelölné, hogy a tetemes árfolyamkülönbséget ki viselje. Botka László választmányi elnök ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy a kabinet a pénzügyi rendszer stabilitását nem veszélyeztető módon kell, hogy megoldja a kérdést. Ám kézzelfogható iránymutatást nem adott a költségek megosztására - mennyit bírna el még "stabilan a pénzügyi rendszer" - és arra sem, hogy milyen költségvetési fejezetekben találnának legalább részleges fedezetet erre az állami oldalról.
Húsz idézettel emlékezünk meg az európai uniós csatlakozás 20 éves jubileumán. Érdekes visszaolvasni az évekkel ezelőtti mondatokat. 
