Brutális, 355,6 milliárd forintos adózás előtti veszteséget könyveltek el a hazai hitelintézetek az idei év II. negyedévében, amivel a féléves teljesítmény 278,8 milliárdos mínuszt mutat. A jegybank adatai szerint a főbb üzleti sorokon javítani tudott a bankrendszer: a nettó kamateredmény 0,5 százalékkal 480,3 milliárd forintra nőtt, a működési költségek másfél százalékkal, 336,1 milliárdra csökkentek.
A jutalékeredmény 20,6 százalékkal 221,1 milliárdra növekedett - igaz, ez utóbbi döntően a tranzakciós illetéknek tudható be. Ennek "ellensúlyozása", hogy az egyéb nem kamateredmény soron hasonló mértékben, 21,6 százalékkal, 300,7 milliárdra nőtt a mínusz - itt és a 103,7 milliárdos ráfordítások terhére elszámolt adó soron került visszaírásra a bevétel, amit visszautaltak a költségvetésbe. Mindennek összesítésével a nem kamateredmény soron a 46,8 milliárdos szektorszintű adat 5,5 százalékos visszaesést mutat - ami valahol azt is mutatja, hogy a tranzakciós illeték áthárítása messze nem 100 százalékos.
Javuló hitelportfolió
A június végi 17858,7 milliárdos hitelállomány az előző évihez képest 3,8 százalékos visszaesést mutat, ám a decemberi szintekhez képest lényegében megállt a hosszú évek óta tartó csökkenés. A hitelminőség ugyanakkor számottevően javult: 3974,9 milliárdos késedelmes állomány a teljes hitelállományon belül már "csak" 22,3 százalékos arányt képvisel, szemben az egy évvel ezelőtti 23,9 és az év végi 23,4 százalékos szinthez képest és a követelések korosodása is javulást mutat. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az összes hitelállományban a március végi 14,5 százalékról 14,1 százalékra mérséklődött. A pénzintézetek által megképzett értékvesztési állomány éves szinten a hitelállomány csökkenésénél 50 százalékkal kisebb mértékben csökkent, ennek kapcsán a fedezettségi állomány az egy évvel ezelőtti 10,4 százalékhoz képest 10,8 százalékra javult a teljes hitelállományra vetítve.
A betétoldalon nincs ok az örömre. Bár a 14634 milliárdos június végi adat mindössze 0,2 százalékos csökkenést mutat az egy évvel ezelőtti bázishoz képest, ám az év végi szintekhez képest már 1,7 százalékos a visszarendeződés, s ennél is komolyabb gondot jelez, hogy a fixebb, lakossági betétekből közel 700 milliárd forint tűnt el.
Az állomány-leépülések nyomán a bankrendszer mérlegfőösszege a II. negyedévben 2,8, féléves időtávban pedig 2,3 százalékkal 30443,4 milliárd forintra csökkent.
Ez csak a kezdet
Ami ugyanakkor a példa nélkül álló veszteséget összehozta, az a devizahitel-perek miatti céltartalékolás. A fentiek okán az értékvesztés és kockázati céltartalék képzés 260,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 124 milliárdos bázist. A 447,5 milliárdos céltartalék ugyanakkor nem a végleges, mivel a bankok eltérő módon képezték a céltartalékot: zömük csak az árfolyamrés-visszaírás kapcsán fizetendővé váló tételt tüntették fel a II. negyedéves adatokban, s sokan még a jegybank elszámolási iránymutatásait sem fogadták meg ezzel kapcsolatban. volt ugyanakkor példa olyan hitelintézetre (OTP) amely mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatos tételeket már letartalékolta, ráadásul a jegybanki iránymutatásnak megfelelő számokkal.
Megtérülés? - felejtse el!
Összességében az első félév során 132 hitelintézet tudott nyereségről számot adni - nekik az összesített eredményük 315,6 milliárd forint volt -, míg 37 piaci szereplő (döntően bankok) összesen 315,6 milliárdos veszteségért felel. A veszteség nyomán a szektor átlagos tőkemegfelelési mutatója a március végi 19,5 százalékról 17,4 százalékra csökkent. Az eszközarányos nyereség (ROA) a márciusi 0,3 százalékról mínusz 0,7 százalékra esett, a tőkejövedelmezőség (ROE) mutató pedig 3,4 százalékról -7,3 százalékra zuhant.
De egyedül semelyik párt nem fog tudni kormányt alakítani. 
