9p
Miután a bankok is piaci árfolyamon vették meg a forintosításhoz szükséges devizát a jegybanktól, aligha lehet kérdés, hogy közgazdaságilag és jogilag megáll a piaci árfolyamon történő forintosítás. A fejleményekről és a még nyitott pontokról szól összeállításunk.

1. Meglepetés-e a „piaci áron” történő forintosítás?

Azoknak bizonyosan, akik valami olyan megoldásban bíztak, mint például a végtörlesztés volt. De a Kúria jogegységi határozata után aligha reménykedhetett bárki is abban, hogy újabb „végtörlesztés” jön. Mint ismert, a Kúria úgy foglalt állást, hogy a deviza(alapú) hitelt felvevők az akkori kedvezőbb kamatokért magukra vállalták az árfolyamkockázatot. A mostani döntés egyik oka az, hogy a kormány most ugyanennek a jogegységi határozatnak más pontjaira hivatkozva hajtja végre a bankok elszámoltatását (a hírek szerint az Alkotmánybíróság a mai napon meg is szövegezi a kúriai határozat alapján készült törvénnyel kapcsolatos bírói aggályok elutasítását), meglehetősen furcsán nézne ki, ha ugyanennek a döntésnek egy másik pontját maga a kormányzat támadná meg. (Ezt támasztja alá, hogy a devizahitelesek nagy érdekvédője, a Civil Összefogás Fórum jogásza, Ifj. Lomnici Zoltán a mai Magyar Hírlapban arról beszél, hogy a Kúria határozata világosan kimondja, az árfolyamkockázatot a banknak kell viselnie, nem az adósnak.) Ennél is fontosabb tétel ugyanakkor az, hogy az ügyben tett intézkedések mindennél jobban jelzik, hogy az árfolyamon a bankok lényegében semmit sem kerestek: a tegnapi aukció során a kereskedelmi bankok a forintosítás alapjául szolgáló pénteki, azaz piaci árfolyamon jegyeztek le 7,83 milliárd eurót, amely összegre azért volt szükségük, hogy az így a forintosítással „egy lépésben visszafizetett” devizahitelek alapjául szolgáló saját devizatartozásukat visszafizessék. (Azzal, hogy a forintosításhoz a jegybanknak devizát kellett eladnia, végképp okafogyottá vált az a vélekedés, hogy nem volt deviza a devizahitelek mögött – sajnálatos, hogy a politikusoknak még az sem volt elég ebben a kérdésben, hogy még a Matolcsy György vezette jegybank is minden tanulmányában és a kérdésben tett hivatalos állásfoglalásában cáfolta a „szakértők” ilyetén véleményét.)

2. Mikorra várható a forintosítás?

Kovács Levente bankszövetségi főtitkár szavai szerint akár a jövő év III. negyedévéig eltarthat, amíg valamennyi ügyfél számára megtörténik az átállás. Erre az igen hosszú, csaknem egy éves időtartamra azért van szükség, mert az elszámolások csak tavasszal indulnak, ráadásul a fair bankolásról szóló, várhatóan jövő kedden a Parlament elé kerülő törvény szabályait és a forintosítást is minden ügyfél esetében el kell végezni, azaz minimum egyszer valamennyi hitelessel találkoznia és újból szerződnie kell a pénzügyi szolgáltatóknak.

3. Kire mi vonatkozik?

Fontos tudni, hogy a most ismert elképzelések szerint a fair bankolásról szóló törvény minden hitel- és lízingszerződéssel bíró ügyfélre vonatkozik majd (ez még csak terv). A bankok elszámoltatásáról törvény az őszi módosítással egy szűkebb kört érint (ez tény): nem remélhetnek visszamenőleges elszámolást a 2010. után devizában felvett és devizában is törlesztett hitelek tulajdonosai és a nyári „minden fogyasztói hitel” címen elhíresült elszámolásba már nem tartoznak bele a hitelkártya- és folyószámlahitelek, valamint a korábban állami támogatás mellett felvett forinthitelek sem. A mostani forintosítás az első hírek szerint még szűkebb kört érint: ide most csak a jelzáloggal fedezett lakás- és szabadfelhasználású hitelek tartoznak majd. (Egyes vélekedések szerint a jogalkotó „beengedi” majd a deviza(alapú) lakáslízinget is.) Eképp a forintosítás nem érintené – a jelenlegi ismeretek szerint – a deviza(alapú) személyi hiteleket és az autólízing szerződéseket sem.

4. Nyer-e valaki az átmeneti időszakon?

Adódik a kérdés, hogy ki nyerhet azon, ha az átmeneti időben az árfolyamok jelentősen elmozdulnak a most berögzített szinttől. Nos, a hitelfelvevők számára a történet lezárul, nekik – hacsak más politikai döntés nem születik – a beégetett árfolyam marad. Az árfolyamváltozás tekintetében úgy fest, az egyetlen, aki hazardírozik, az a költségvetés. Ha a forint erősödne az átmeneti időszakban, akkor a november 7-i szint és a konverzió közötti árfolyamkülönbözetet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Bankszövetség megállapodása alapján a bankoknak be kell majd fizetniük a költségvetésbe – azaz ők sem húznak hasznot. Ha a bankoknak veszteségük lesz az árfolyamváltozáson (gyengül addig a forint), akkor azt leírhatják a jövő évi és a 2016-os bankadóból. (Érdekes, hogy erre a kockázatra nem dolgoztak ki fedezeti ügyletet a jegybankban – hogy a költségvetést ne érje veszteség.)

5. Mekkora a beégetett árfolyamveszteség?

Miután a svájci frank kölcsönöket 256,47, az euróhiteleket 308,97, a jenhiteleket pedig 2,163 forinton váltják át, a Világgazdaság számításai szerint a svájci frankban eladósodott 60-70 százalékos árfolyamveszteséget könyvelhetnek el, a jenhitelesek 40, az euróhitelesek 20-25 százalékot bukhattak a forint gyengülésén a hitelfelvétel óta a forintosítási árfolyamhoz képest átlagosan.

6. Lesz-e kibúvó?

A „beégetett” veszteség miatt ildomos volna, ám ebben az esetben – és ezzel a kormány is tisztában van – nem oldaná meg „véglegesen” a devizahitelesek kérdését. Épp ezért a kabinet most arra készül, hogy csak azoknak engedi meg, hogy lemondjanak a forintosítás áldásairól, akik megfelelnek a devizahitelezés megszigorított szabályainak. Ez pedig igen komoly. Egyrészt durván szabályozza a hitelfedezeti érték szintjét. Az ingatlan értékének a devizahitel euróhitel esetében csak 50 százalékát teheti ki, más devizanemnél (frank, jen) csak 35 százalék a limit. (Pénzügyi lízingnél 5-5 százalékponttal magasabbak lehet az LTV.) A VG által idézett piaci források szerint pusztán az LTV-szabály okán a lakáshiteleseknek csak nagyjából az 5, a szabad felhasználású jelzáloghiteleseknek pedig maximum 10-15 százaléka tarthatja meg a devizahitelt – utóbbiak kisebb szinten adósodtak el. De a további szabályok tovább szűkítik a lehetőségeket. Jelenleg az kaphat deviza(alapú) jelzáloghitelt, aki deviza alapú jövedelmet tud igazolni, ám ennek meg kell haladnia a minimálbér 15-szörösét, ami bő 1,5 millió forintos fizetést jelent. Jövőre ugyanakkor változik a szabályozás és a devizában eladósodók csak a jövedelemarányos törlesztésben számíthatnak komolyabb korlátokra: a tervek szerint 400 ezer forintos havi jövedelem alatt az euróhitelesek csak a havi jövedelmük 25, a más devizában eladósodók pedig a 10 százalékának megfelelő törlesztőrészletet vállalhatnak, 400 ezer forint fölött 30 és 15 százalék az maximális limit. (Az még nem teljesen lezárt, hogy mi lesz a devizában elvárt jövedelemmel.)

Ami bizonyos: a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül minden érintettnek jeleznie kell, ha nem akarja, hogy megmentsék – függetlenül attól, hogy végül is mikorra kerül sor saját hitelének forintosítására.

6. Mi lesz addig?

Nagy kérdés, hogy a bankok a törvény megszületése után milyen árfolyamon kötelesek számítani az aktuális törlesztőrészleteket. Ha úgy vesszük, hogy ők a jegybanki tendereken már „lecserélték” a devizahiteleket, s az elszámolásra az aktuális törlesztéstől független megállapodás születik, ésszerű lenne, ha ezt követően az aktuális törlesztőrészletek a „beégetett” árfolyam alkalmazásával kerülnének kiszámításra.

7. Milyen kamatra számíthatnak a hitelesek?

A helyzet faramuci. Az aktuális piaci kamatozás mellett a legjobb ügyfelek 4 százalék körüli kamaton is kaphatnak forint alapú lakáshitelt (döntően rövid, maximum 6 hónapos kamatperiódusra), míg a többiek 6-7 százalék körüli szinten juthatnak forinthitelhez. (A fix törlesztésű hitelek a változó kamatozású kölcsönöknél nagyjából 1 százalékponttal magasabb kamaton futnak.) Ezek a szintek mos akár 2-3 százalékponttal is magasabbak lehetnek az aktuális svájci frank lakáshitelek piaci kamatszintjénél, tehát a „beégetett” árfolyamért cserében az ügyfél alacsonyabb kamatra számíthat. (Erre – persze csak a jó ügyfeleknél - rásegíthet az, hogy a jegybank 6 hónapos időtartamra költségmentessé tenné a hitelek forintosításakor a bankváltást.) Márpedig Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy 1 százalékpontnyi kamatkülönbség nagyjából 15 százalékos árfolyamkülönbségnek felel meg. Ugyanakkor, ha végigmennek az elszámolási perek és a bankok a magyar igazságszolgáltatás előtt végérvényesen veszítenek (az Európai Bíróság döntése évek múlva lesz esedékes és még ha a bankoknak is adnak igazat, olyan szabályt nem alkothatnak, hogy az ügyfeleknek vissza kellene fizetni a megkapott összegeket), akkor a mostani 7-9 százalékos CHF-kamatok átlaga 4,5-6,5 százalék körüli szintre szállna vissza, ami elronthatja a szebb képet. Ráadásul lehet olyan megoldás is, amikor azt rögzítenék, hogy a forinthitel ugyanolyan kamatmarzs mellett nyújtható, mint anno a frankhitel folyósításakor felszámoltak – bár ez alapjaiban igazságtalan lenne, tekintve, hogy marzsban már akkor is vastagon fogott a bankok ceruzája. Ami bizonyos: bár a fair bankolásról szóló törvény a hírek szerint 3 évre kötné meg a bankok kezét a kamatemelés kizárásával, a forintosító ügyfelek számára javasolt, hogy ennél hosszabb futamidőre fix kamatozást kínáló konstrukciót keressenek, mert a mostani rekordalacsony kamatszint – hiába a januárra várt további enyhítés – már középtávon is emelkedésre ítéltetett.

8. Mi lesz a speciális megoldásokkal – pl. az árfolyamgáttal?

Az árfolyamgátas szerződések – okafogyottságuk miatt – bizonyosan megszűnnek, azaz ezeket a hiteleket is forintosítják. De az eddigi hónapokkal az ügyfél bizonyosan jól járt. Az elszámolás során a mentesített követelésrészből az állam 50 százalékát bizonyosan megkapja az ügyfél. (Ennek fedezetéül szolgálhat az esetleges forinterősödésből származó különbözet állam általi bezsebelése.) Az még nagy kérdés, hogy a bankok által vállalt rész sorsa mi lesz – ez azonban nem a forintosítástól, hanem az MNB által az elszámolás szabályairól szóló, a piac által várt rendelettől függ. Itt ésszerű lehet, hogy a bankok által vállalt kötelezettség csökkentse az elszámolási egyenleget. A gyűjtőszámlán gyűlő tőketartozáson ugyanakkor szépen kereshetett az árfolyamgátas ügyfél az eddigi hónapokban, hiszen annak kamatozása nem a piaci CHF szint volt, hanem a 3 havi Bubor értéke – a különbözet bizonyos időszakokban akár 4 százalékos is lehetett.

9. Mit kell csinálni?

A legegyszerűbb válasz: várni. A törvényekre (fair bank, forintosítás), az elszámolási rendeletekre, a bírósági ügyek lezárultára és kiértesítésre. Addig pedig fizetni a törlesztést - meglátjuk milyen árfolyamon.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
Pénzügyi szektor Új adószabályok jönnek – ezeket érdemes tudni
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:21
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Pénzügyi szektor Különleges engedélyt adtak a világ legrégebbi bankjának
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 16:04
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Pénzügyi szektor Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz
Herman Bernadett | 2025. június 25. 15:02
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket. 
Pénzügyi szektor Tovább erősödik a rendkívüli összefogás: az Allianz Hungária is csatlakozott
Natív tartalom | 2025. június 24. 16:40
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
Pénzügyi szektor Global Capital: ismét Magyarország a régió legjobb kötvénykibocsátója
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 16:07
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Pénzügyi szektor Szebb arcát mutatja a szomszédunkban az infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 15:46
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Pénzügyi szektor Semmi meglepő nem volt a Bank of England mai döntésében
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 14:12
A várakozásoknak megfelelően nem módosította 4,25 százalékos alapkamatát a Bank of England.
Pénzügyi szektor Stratégiai áttörés a magyar biztosítási piacon
Natív tartalom | 2025. június 19. 11:40
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdont vásárolt a Callfactory holdingcégében, amely Magyarország egyik vezető Call Center szolgáltató vállalatcsoportja, és a jövőben HUNFactory néven szolgája ki meglévő és leendő ügyfeleit.
Pénzügyi szektor Óriási változás történt a bankkártyás fizetésekben Magyarországon
Herman Bernadett | 2025. június 18. 19:12
Erőlteti a kormány az ATM-ek telepítését, pedig a bankkártyások egyre kevesebb készpénzt vesznek fel. Az ügyfelek ét és félszer annyit vásárolnak már bankkártyával, mint amennyi a készpénzfelvétel összege, sőt egyre többen inkább befizetésre használják az ATM-eket. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG