Egyoldalú szerződésmódosítások: perre biztatják a devizahiteleseket?

Meglehetősen szokatlan mankót nyújt az igazukat kereső és eddig leginkább csak elégedetlenkedő devizahiteleseknek a legmagasabb bírói fórum, a Kúria. A testület egy elemzést készített a bankok joggyakorlatáról, mely alapján a szakértők szerint akár több ezer per is indulhat a pénzintézetek ellen - írja az Az én pénzem blog, mely nyilvánosságra hozta az elemzés legfőbb megállapításait.

Egyoldalú szerződésmódosítás: semmissé tehető?

A szakértő anyagot a Kúria megküldte a devizahitelesek érdekvédő szervezeteinek, az ott leírtak ugyanis leginkább nekik nyújthatnak segítséget. Jogászok szerint ez az eljárás már önmagában igen furcsa. De nézzük mire jutott a Kúria a hazai valamint az uniós szabályozás áttekintése, az osztrák és a német joggyakorlat valamint 50 ítélet áttanulmányozása után. Az elemzés végső megállapításaihoz hozzászóltak a szervezet közgazdász szakértői is.

A pénzügyi intézmény a fogyasztói nem lakáscélú hitel – és kölcsönszerződésekre (fogyasztói kölcsönszerződés) vonatkozó általános szerződési feltételei között (üzletszabályzatában) a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának jogát – törvényi felhatalmazás alapján, annak megfelelően - kikötheti. Csakhogy a Kúria szerint mindez semmis, ha az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó  egy vagy több, esetleg valamennyi feltétel - tartalmát tekintve - indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára, ezért a Ptk. 209.§-ának (1) bekezdése értelmében tisztességtelen. A bíróság az ilyen ügyeket azonban nem minden esetben vizsgálhatja.

A Kúria emlékezteti rá a devizahitelesek, hogy "a Magatartási Kódexben foglalt egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek semmisségét a bíróság vizsgálhatja".

A testület állásfoglalása szerint tisztességtelen az a szerződésmódosítás, mely egyoldalúan és indokolatlanul juttatja előnyhöz a pénzintézetet.

Az elemzés egészen pontosan részletezi ennek eseteit:

"Tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző – az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés, ha:

a) tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos (világos és egyértelmű megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén  és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá  történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát."

Ha a fogyasztó a szerződéskötési eljárás során az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit nem ismerheti meg, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem válik a szerződés részévé - írja az elemzés.

Új kikötést nem állapíthat meg a bíróság

A Kúria szerint az ok-listában szereplő érvénytelen – tisztességtelen, semmis – kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés e kikötés mellőzésével, egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. A bíróság ítéletében azt állapítja meg, hogy mely tisztességtelen feltétel érvénytelen. Nincs lehetőség arra, hogy a bíróság az érvénytelen szerződési feltétel helyett, vagy azt kiegészítve új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.

Olyan esetben, amikor a szerződési feltételnek csak meghatározott része tisztességtelen, nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – ne a teljes szerződési kikötés, hanem csak a tisztességtelen jellegét okozó rész érvénytelenségét állapítsa meg és az érvénytelen részt mellőzze, a szerződési kikötést pedig az érvénytelen része nélkül, annak elhagyásával érvényessé nyilvánítsa, ha az adott esetben ennek az érvénytelenségi jogkövetkezménynek az alkalmazása célszerű és indokolt - olvasható a dokumentumban.

A Kúria emellett megjegyzi, az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránt – ha az általános szerződési feltételnek minősül – közérdekű kereset indítható.

Ne hívjuk azonnal az ügyvédet

Az Az Én pénzem blog szerint szakértők a Kúria elemzését úgy értékelik, hogy kommunikációs támadásba lendült a legfőbb bírói fórum, vagyis ez inkább egyelőre valami fajta tárgyalási alap lehet a pénzintézetek és a szabályozók között. Bár az oldal szerint több ezren is pert indíthatnak bankjuk ellen, a listából kiderül, hogy nem minden esetben jelenthet elégtételt az adósok számára egy esetleg kedvező bírói döntés. És bár a Kúria több bírói ítéletet is átnézett az állásfoglalás kiadása előtt, nem árt tudni, hogy Magyarországon nincsen precedens jog - hasonló ügyekben a bankok eddig többnyire bizonyítani tudták, hogy a szerződésben leírtak szerint, és jogszerűen jártak el.