Az amerikai befektetők is örömmel fogadták, hogy a brit kormány és az EU megegyezett a Brexit-megállapodás feltételeiről, így jelentősen csökkent a rendezetlen kilépés esélye: valamennyi főbb index pluszban zárt. Ázsiában már vegyes volt a kép, csak a japán börze barométere zöldellt, ezzel szemben a sanghaji és a hongkongi masszív – az előbbi 1,5 százalékot közelítő, az utóbbi fél százalék feletti – mínuszban járt, amiatt, hogy Kína gazdasági növekedése a vártnál alacsonyabb lett. Európában viszont egyértelműen azért volt nyomott a hangulat – valamennyi tőzsdeindex pirosat jelzett, köztük a BUX is –, mert bizonytalan, sikerül-e Boris Johnson miniszterelnöknek megszereznie szombaton a brit parlament áldását a Brexit-paktumra. Érdekes módon a kínai gazdaság lassulására az olajárak eltérően válaszoltak: míg az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzése emelkedett, addig a mától éppen csökkent magyar benzinárak meghatározásánál is figyelembe vett Brent típusé esett. Az arany kissé gyengült, a forint viszont viszonylag jó formában, az euróval szemben a 331-es szint alatt vágott neki a hét utolsó napjának. Amely főbb, várható piacmozgató eseményei az alábbiak lehetnek.
1. Brexit: még mindig nincs vége
Hiába kerültünk közelebb csütörtökön az Egyesült Királyság rendezett uniós kilépéséhez, azt a brit parlamentnek még szentesítenie kell a szombatra összetrombitált rendkívüli ülésén. Márpedig ez korántsem biztos, miután az északír demokrata unionista párt (DUP) nem támogatja a megállapodást. Gondjuk alapvetően Észak-Írország státuszával van, miután az a döntés született, hogy az az Egyesült Királyság része marad, még négy évig azonban bizonyos uniós szabályokat is alkalmaznia kell, így jogilag az EU vámuniójához is fog tartozni. Brüsszel szerint viszont nem lehet már több halasztás, így amennyiben a megállapodás piros jelzést kap Londonban, akkor akár a hard-Brexit sem kizárt.
2. Mától amerikai vámok az EU-s termékekre
Az Egyesült Államok összesen 7,5 milliárd dollár értékben vetett ki büntetővámokat az uniós cikkekre, miután a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jóváhagyta, hogy az Airbus jogtalan állami támogatásban részesült. A vámok hatására az Airbus által gyártott repülőgépek mától 10 százalékkal többe fognak kerülni az USA-ban. A repülőgépek és azok alkatrészei mellett az EU-ból importált más cikkek is drágulnak, a Franciaországból, Spanyolországból és Németországból behozott borokat például 25 százalékos többletadó sújtja. Az unió ellenlépésére még várni kell, mivel jelenleg a WTO vizsgálja, hogy a Boeing is részesült-e illegális támogatásban. Amennyiben a vádakat megalapozottnak találja, az EU részéről is várhatók az amerikai termékeket sújtó kereskedelmi szankciók.
3. Lassuló gazdaságok
A kínai éves alapon 6 százalékkal bővült július-szeptember között, ez az 1990-es évek óta a legalacsonyabb ütem és elmarad az elemzők által várttól. Bár az ipari termelés és kiskereskedelem jól teljesített, a csökkenő beruházások középtávon nem kecsegtetnek sok jóval. A lassulás ellenére az idei növekedés is 6 százalék felett alakulhat, ami megfelel a kommunista párt által előirányzott 6-6,5 százalékos tervnek.
A német kormány a korábbi 1,5 százalékos várt GDP-növekedéssel szemben tegnap 1 százalékos bővülésre mérsékelte a jövő évi prognózisát. Mindenekelőtt az ipar és az export vártnál gyengébb teljesítménye miatt, amit nem kompenzál, hogy az építőipar a belső keresletnek köszönhetően erősödik. A német gazdasági miniszter a Brexit-megállapodásban bízik, mondván, az javítaná a német vállalatvezetők kilátásait, s ezáltal a gazdasági teljesítményt is.
4. A vártnál jobban teljesített a Morgan Stanley
Egy részvényre jutó nyeresége 1,27 dollár lett, 16 centtel magasabb a piaci várakozásoknál, 10 milliárd dolláros bevétele pedig mind a 9,59 milliárdos előzetes becslést, mind az előző év azonos időszakának 9,9 milliárd dolláros mutatóját lekörözte. Tőkearányos nyeresége kis mértékben csökkent, a tavalyi harmadik negyedéves 11,5 százalékról 11,2-re. A gyorsjelentés szerint a vállalat minden üzleti szegmensében növelni tudta a bevételeit, a befektetési banki tanácsadás, illetve a kereskedés is jól teljesített. A kereskedési területen leginkább a fix kamatozású kötvények esetében mutattak fel kimagasló eredményeket. Mindezeknek köszönhetően a vállalat az utóbbi évtized legjobb harmadik negyedéves eredményét tudta felmutatni, amire részvényei 1,5 százalékkal emelkedtek a csütörtöki kereskedésben.
5. Tovább csúszik a Saudi Aramco tőzsdei bevezetése
Az állami olajcég váratlanul bejelentette, hogy hetekkel elhalasztják az előértékesítés megkezdését, így a nyilvános részvénykibocsátás is csúszik. Az indoklás szerint az elemzőknek lesz idejük a harmadik negyedéves eredményeket is feldolgozni, így a valós értékhez közelebb történhet meg a kibocsátás. Eredetileg október 20-án tervezték elindítani az értékesítést, amit novemberben követett volna a tőzsdére lépés. Ez már a második csúszás, eredetileg tavalyra tervezték a kibocsátást, ami azon bukott el, hogy az a szaúdi herceg által megszabott 2 ezermilliárd dolláros áron nem lett volna sikeres. A nem hivatalos részletek alapján a cég 2 százalékát tervezik értékesíteni 40 milliárd dollár értékben, ami a valaha volt legnagyobb kibocsátás lehetne. A korábbi tervekkel ellentétben egyelőre csak a szaúdi tőzsdére vezetnék be a papírokat, ám egy sikeres értékesítés esetén várhatóan lesz másodlagos bevezetés New Yorkban vagy Londonban.
6. Ismét vásárol az OTP?
A legnagyobb magyar bank nevét a lengyelországi mBank lehetséges új tulajdonosai között említi a Parkiet című hírlap. Még sorban állnak a vevők az elsősorban digitális szolgáltatások terén erős mBank 69,3 százalékos részesedéséért, amely jelenleg a Commerzbank birtokában van. Lengyel információk szerint a BNP Paribas is jelezte az érdeklődését, ám a legnagyobb eséllyel a lengyel állami tulajdonban lévő bankok, a PKO és a Pekao pályáznak. Az OTP mellett szól, hogy a banknak jelenleg nincs kitettsége a lengyel piacon – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az mBank eszközállománya alapján a negyedik legnagyobb lengyel bank, óvatosságra inthet azonban, hogy a svájcifrank-alapú hitelek a teljes hitelállománya 16,7 százalékát teszik ki.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
