Annak idején PR-okokkal magyarázták, hogy az Altria Group elhagyta a Philip Morris amerikai részlegét. Azóta az Altria alapvetően az Egyesült Államokban tevékenykedik, míg a világ más részein a Philip Morris International az eredeti nevén értékesíteti a füstölnivalót. A döntés helyesnek bizonyult. Annak ellenére, hogy a dohányzást számos országban folyamatosan szigorították, szétválása óta mindkét vállalat meglehetősen sikeresen működik. Részvényeik árfolyama egyre csak növekedett, miközben a befektetők amiatt is elégedetten dörzsölhették a markukat, hogy a duó rendszeresen viszonylag magas osztalékot fizetett.
Korai azonban még kész tényként elkönyvelni a fúziót, hiszen ugyan a megbeszélések kétségtelenül bármilyen megállapodást vagy tranzakciót eredményezhetnek, de akár eredmény nélkül is zárulhatnak - hűtötte le a kedélyeket közleményében a Philip Morris (PMI). Volt mit. A piac ugyanis 9 százalékos erősödéssel díjazta, hogy az erőteljesebb szabályzói keretek között működő Altria számára a befektetők szerint az összeolvadás új lehetőségeket nyitna meg. Ezzel szemben a PMI árfolyama 5 százalékot esett a bejelentést követően, miután a piaci szereplők úgy ítélték meg, az egyesüléssel a piacvezető dohányipari óriás többet veszíthet, mint nyerhet.
Ami a részleteket illeti, azokat a két cég ugyan nem hozta nyilvánosságra, ám a Bloomberg hírügynökség értesülései szerint a PMI 52, míg az Altria 48 százalékos súllyal képviselteti magát az immár újra közös cégben. Ami az utóbbi számára tűnik nagyvonalúnak, tekintve, hogy a keddi bejelentés előtt a PMI piaci kapitalizációja 121 milliárd, míg az Altriáé 88 milliárd dollárt tett ki, valamint hogy az előbbi 2018-ban 29,6 milliárd dolláros nettó árbevételt ért el, szemben az utóbbi 19,6 milliárdos mutatójával.
Ha komolyan lehetne venni Donald Trump vámemelési ígéretét, akkor látványos vereséget kellene szenvednie a szavazáson. 
