Decemberben alig hittünk a szemünknek, amikor minden nap majdnem olyan összeomlást láthattunk az amerikai tőzsdéken, mint 2008 őszén. Persze tudtuk, hogy a közel 10 éves szakadatan emelkedés, és ennek különösen utolsó, 2016 óta tartó szakasza kemény véget kell hogy érjen, egy olyan szabadesésre, ami eddig csak válság idején mutatkozott, senki nem számított.
Véget ért a pánik, láthatók az okok
Azóta persze látjuk, hogy a világgazdaság nem dőlt össze, amint ettől sokan féltek, legfeljebb kisebb lassulás lehet az egyébként szokatlanul robusztus növekedésben, ami az utóbbi éveket jellemezte. A pánikszerű eladási hullám megszakadt, sőt le is zajlott egy olyan korrekció, amely az árfolyamokat visszajuttatta a korábbi nagy támasz szintek közelébe.
Ugyanakkor ahogy időben távolodunk az összeomlás három hetétől, egyre inkább azonosíthatok a folyamat mögött álló okok is. Azzal már korábban is számolni lehetett, hogy a nagy jegybankok megszűnő kötvényvásárlási, népszerű nevén pénznyomtatási programjának befejeztével nem érkezik már az a pótlólagos pénz, ami eddig az emelkedés fő hajtóereje volt. Mint kiderült, más változások is történtek, és a hatások eredője már elég volt ahhoz, hogy összehozzon egy összeomlást, persze a szokásos lélektani tényezőkön kívül, amikor a csordaszellem uralkodik el a piacon.
A profit nem nő az égig
Az egyik lényeges változás, hogy az árfolyamemelkedés mögötti fundamentum, a cégek profitjának évek óta tartó emelkedése az eddigi profitfigyelmeztetések alapján megtörni látszik. Noha korábban már az Apple beszállítói is jelezték, hogy visszaestek a megrendelések, most az év első munkanapján maga a cég is elismerte, hogy a tavalyi utolsó negyedévben komoly visszaesés következett be az értékesítésekben és így az elért árbevételben is. A CNBC szerint ezen a héten pedig már arról volt szó, hogy 10 százalékkal csökkentik az iPhone-gyártás volumenét a csökkenő kereslet miatt.
Más ismert cégek, mint a FedEx vagy a Samsung is csökkentette profitvárakozásait, a decemberben végződő negyedévvel kapcsolatban még a negyedéves jelentési szezon kezdete előtt 72 cég adott ki figyelmeztetést az S&P 500 vállalatai közül, kétszer annyi, amennyi a vártnál jobb kilátásokról számolt be.
Sajátrészvény vételi mánia
Egy másik tényező, ami most változik, a korábbi ultralaza monetáris politika egyik következménye volt. A tőzsdei cégek szokatlanul nagy mennyiségben vásároltak sajátrészvényt, sokszor alacsony kamatozású hitelt felvéve, mondván, az osztalék nagyobb lesz, mint a hitelkamat, így a cégnek megéri a dolog. Tavaly a cégek összesen a piacon lévő részvényeik 2,8 százalékát vásárolták vissza, ami óriási támasztóerő az árfolyamoknak.
Az év első háromnegyedében ez 583,4 milliárd dollárt jelentett, ami alig kevesebb, mint a teljes 2017-es mennyiség. Már korábban felmerült, hogy ez az óriási sajátrészvényállomány még gondokat okozhat, főleg ha majd bukóba mennek vele a cégek (az árfolyam a bekerülési ár alá esik), pláne, a hitelre vettek esetében. Most azonban, hogy csökken a cégek profitja, kevesebb az elköltendő szabad pénzállomány, és persze meg is ijedtek a kilátásoktól, így nem is akarnak már annyira saját részvényt venni, ez a felhajtóerő is hirtelen kikerült a piacról, ami növelhette a decemberi pánik mértékét.
Kiesik a felhajtóerő
A 2009-ben kezdődött emelkedő trend során az S&P 500 cégei összesen 4500 milliárd dollár értékben vásároltak sajátrészvényt, ami a teljes, 15 ezermilliárdos értéknövekedés egyharmada. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a részvényvisszavásárlások nem fognak éves szinten leállni, vagy akár jelentős mértékben visszaesni, de a növekedés biztosan befejeződött. Ezzel egy komoly felhajtóerő kerül ki a piactól, ami valószínűtlenné teszi, hogy idén helyreálljon az októberben megtört hosszú emelkedő trend.
Átalakítanák a különbözeti adót. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
