2016. március 21-től a CECE indexekben (CECE Composite, CECE Extended indexcsaládok) a három legnagyobb magyar papír (OTP, MOL, Richter) súlya jelentősen emelkedett egy indexkalkulációs szabály módosításnak köszönhetően. A közel 10%-os magyar részvénysúly-növekedés az egyes indexekben jelentős keresletet generált az új szabály életbelépését megelőző héten; a BUX index nyolc éves csúcson – 25 938,65 ponton – zárt 2016. március 18-án 34,71 milliárd Ft-os részvényforgalom mellett, mely utóbbi 2013.11.26. óta a legmagasabb érték.
Az egyes index-szabályváltozások tőzsdei forgalomra gyakorolt intenzív hatása rávilágít a piaci igények alapján kialakított, a gyakorlatban jól használható részvényindexek jelentőségére. Az intézményi befektetők ugyanis jelentős méretű vagyonkezelt állományokat tartanak megfelelően diverzifikált indexkövető részvényportfóliókban vagy olyan értékpapírokban melyek indexeket követnek (pl. ETF).
CECE index
A CECE index a Bécsi Tőzsde (WBAG) indexcsaládjának része és jelenleg az egyik legrelevánsabb – több ország papírjait tömörítő - kelet-közép-európai részvényindex, amely több tőkepiaci instrumentum (ETF, opció, certifikát, határidős termékek) alapterméke, több mint 50 pénzintézet bocsát ki instrumentumokat a CECE indexre. Pontos információ a CECE indexhez köthető alap-, ETF, stb. állományról nem áll rendelkezésre, de nagyságrendileg 250 millió euró kezelt vagyon köthető az indexhez, melyből önmagában 175 millió eurót tesz ki a Lyxor CECE ETF.
A márciusi szabályváltozás lényege hogy az eddigi metódusban az egyes - WBAG által számolt - ország indexek (HTX, PTX, CTX és SETX) szintjén került meghatározásra az ún. RF (súlyozási tényező) paraméter, ami azért felelős, hogy a „túl nagy” részvények súlyait és az index koncentrációját a megfelelő szabályok szerint csökkentse. Ez a paraméter „öröklődött” a CECE indexekre, melynek eredményeként a koncentrált részvénypiacokon (mint pl. a magyar is) az ugyanakkora méretű cégek – a súlyozási tényezőn keresztül - csökkentett közkézhányaddal korrigált kapitalizációval kerültek a CECE (és CECEext) indexekbe, míg a nem koncentrált piacok nagy papírjai (pl. lengyel) nem kerültek visszavágásra a régi modellben, azaz az előbbiek súlya az utóbbiakhoz képest kisebb lett.
A 2016. március 21-től élő módosítással a „nagy papírok”, és így azok súlyozási tényezői már az összes ország index(ek)be kerülő részvényeihez viszonyítva - egy nagy piacként értelmezve a különböző országok részvényeit - kerülnek meghatározásra, így az egyes országok szintjén „nagy papír”-ként viselkedő részvények (pl. OTP) súlyát a továbbiakban nem szükséges csökkenteni.
CETOP20 index
A BÉT is rendelkezik a CECE-hez hasonló részvényindexszel, melyet folyamatosan fejleszt a magyar intézményi befektetők igényei alapján. A CETOP20 index 2002 elején került kialakításra a CECE „hiányosságának” – ti. magyar részvények alulsúlyozottak – orvoslására, a CECE alternatívájaként.
A BÉT CETOP20 indexe (Közép-Európai Blue Chip Index) a legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-európai (magyar, cseh, lengyel, szlovák, szlovén, horvát) vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy viszonyítási alapként, referenciaindexként szolgáljon a CEE térség iránt érdeklődő befektetők, portfóliókezelők számára.
Az index megalkotásának másik fő célja, hogy a későbbiekben tőzsdei kereskedés alapjául szolgáló mögöttes termék lehessen. Ez az indexszel szemben olyan követelményeket támaszt, hogy az index felépítése, számítási módja érthető és minél pontosabban előre jelezhető legyen, annak érdekében, hogy a befektetők döntéseiket jobban meg tudják alapozni, vagyis döntéseik kockázatát csak a részvénypiac mozgásában rejlő bizonytalanság, és ne az indexszel kapcsolatos szabályozások bizonytalansága jelentse. Ezért a befektetők biztonságának védelmében alapvető, hogy az index számításával kapcsolatos bármiféle változtatást csak indokolt esetben lehessen megtenni.
A CETOP20 kalkulációja, a kosárösszetétel módosítása szigorú szabályok szerint, a BÉT Index Bizottságának javaslata alapján a BÉT vezérigazgatójának döntése szerint történik. Az index értéke jelenleg minden nap végén egyszer kerül meghatározásra, de a BÉT vizsgálja a folyamatos indexszámítás lehetőségét.
A CECE és CETOP összehasonlítása, a CETOP fejlesztési lehetőségei
A CECE (Composite) a régió részvényeinek bővebb körét tartalmazza, de összetételük hasonló. Elmondható, hogy a CETOP20 a CECE és a CECEext egészséges keveréke olyan tekintetben, hogy a régió szélesebb ország-palettájáról a legjelentősebb részvényeket tömöríti magába oly módon, hogy különböző mechanizmusokkal (pl. százalékos és részvény darabszámra vonatkozó ország-limittel) segíti az index kiegyensúlyozottságát. A magyar részvények darabszáma alacsonyabb a CETOP-ban, viszont a súlyúk összeségében 3,73 százalékponttal magasabb, illetve a CETOP két olyan nagy papírt is tartalmaz (horvát Hrvatski Telekom és a szlovén KRKA), melyek nem szerepelnek a CECE-ben.
A BÉT a CETOP20 szabályait a hazai piac igényeinek megfelelően alakítja át 2016 szeptemberétől. Ennek keretében román papírokkal egészül ki az index, valamint a erősebb degresszió (kimagasló kapitalizáció részvények súlyának csökkentése) és a százalékos ország-korlát bevezetésével válik még kiegyensúlyozottabbá az index összetétele.
Az alábbi táblázat a CECE, a CECEext és a CETOP20 legfontosabb paramétereit tartalmazza.
A CECE és a CETOP20 alapkezelői körét összehasonlítva kijelenthető, hogy a hazai szereplők szívesebben benchmarkolják a BÉT által számított régiós indexet. Bár indexkövető alap a CETOP20-ra még nincs. Ez vélhetően azért van így, mert az indexet a BÉT jelenleg nem számolja valós időben. Jelenleg összesen 8 alapkezelő 11 részvényalapja használja a CETOP20-at referenciaként 37 milliárd forintnyi CETOP20-hoz köthető vagyonnal. Legnagyobb „fogyasztók” az OTP (40%), a Concorde (27%) és a Pioneer (15%) alapkezelők. (BAMOSZ alapján) A hazai alapkezelők közül a CECE-t mindössze az AEGON három alapja benchmarkolja, igaz, ők sem elhanyagolható méretű, 11,5 milliárd forintnyi CECE-hez benchmarkolt állományt kezelnek.
Jelentős előrelépés lenne a CETOP20 index valós idejű számításának megvalósítása, melynek legfontosabb hozadéka az lenne, hogy megnyitná a lehetőséget CETOP20 index alapú (tőzsdei) termékek fejlesztése (pl. határidős termék, ETF) előtt. E termékek – különösen árjegyzéssel támogatva – a hazai magánbefektetői réteg számára is lehetővé tenné a régiós részvénykitettség megszerzését a BÉT-en keresztül.
A BÉT törekvése, hogy a hazai alapkezelők körében rövid távon egy olyan CEE-régiós indexet formáljon a CETOP20-ból, mely számottevően növeli a benchmark-ként használt alapkezelői állomány nagyságát, emellett kereskedhető termék épüljön rá (határidős index, ETF). Középtávú célként fogalmazható meg CETOP-ot követő (indexkövető) alapok megjelenése, míg hosszú távon a CECE valódi versenytársaként külföldi nagy ETF-kibocsátók érdeklődésének felkeltése lehet elvárás.
