Fotó: Bukaresti Értéktőzsde

Míg a lengyel tőzsdét folyton emlegetjük, ha a magyar tőzsdét a nemzetközi porondon akarjuk elhelyezni, a bukarestit szinte soha. Pedig itt van a szomszédban, és az ország az utóbbi egy évben egész Európában a legnagyobb növekedést érte el. Ráadásul jelentős modernizációs folyamatokon megy keresztül, a korrupció elleni harctól kezdve a privatizációig, tőkepiaci fejlesztésig vagy az EU-pénzek hatékonyabb lehívásáig. (Erről például tavaly az Alapblog írt.)

Ennek ellenére, míg a Stooq.com szerint a BUX index az utóbbi egy évben 18 százalékkal ment fel, addig a román BET index 14 százalékkal esett, a különbség majdnem egyharmad. Lehet, hogy ennek is köszönhető, de egy elemzés szerint a vezető román tőzsdei részvények osztalékhozama a legnagyobb a világon, még ha a következő években várhatóan csökkenni is fog.

Utolsókból lesznek az elsők?

A lengyel WIG 20 index az utóbbi egy évben 27 százalékkal esett, aminek inkább politikai okai vannak (EU-ellenes, piacellenes, unortodox, nacionalista kormány hatalomra kerülése). Eközben a német DAX is 15 százalékkal csökkent.

Grafikonunkon megnéztük kicsit hosszabb távon, három évre is, hogy hogyan alakultak az említett indexek. A BUX index utolsóból első lett, egy majdnem másfél éves, mintegy 60 százalékos menetelésnek köszönhetően. A DAX és a bukaresti BET index szinte fej fej mellett haladt, mindkettő 18 százalékkal emelkedett három év alatt. A lengyel index vesszőfutása mindegy egy éve tart, de előtte két évig is csak stagnált.

Semmi köze a GDP-hez?

Érdekesek a még hosszabb időtávú számok is: a DAX index tíz év alatt 75 százalékkal ment fel, a közben bekövetkezett 2008-2009-es óriási összeomlás ellenére is. A BUX csak 15 százalékot ment ez idő alatt. (Sok részvényünk alacsonyabban van, mint tíz éve, de az index értékét a kifizetett osztalékokkal is növelik.) A román BET 12 százalékkal csökkent, a WIG pedig 40 százalékkal zuhant.

Eközben úgy tűnik, a tőzsdei árfolyamoknak vajmi kevés közük volt a gazdasági növekedéshez, sőt, inkább fordított összefüggés látszik. A 2005-2015-ös évek GDP-növekedése ugyanis abban a Lengyelországban volt a legnagyobb, 46 százalékos, ahol a legtöbbet esett a tőzsdeindex, a második legmagasabb pedig Romániában volt, ahol a második legnagyobb részvényár-süllyedést mérték.

A jövőt árazzák?

Ám lehet, hogy a tőzsde csak nagyon előreszalad: A 2000-es évek elején-közepén már volt egy nagyon nagy tőzsdeindex-száguldás Lengyelországban és Romániában, sokkal nagyobb, mint Magyarországon vagy Németországban. Ezeknek a részvénypiacoknak tehát bőven volt honnét lezuhanni a válság idején.

Lehet, hogy a mostani, viszonylag magas budapesti tőzsdeindex már egy 2019-es vagy még későbbi növekedést áraz, a lefelé csorgó román tőzsde meg a jelenlegi túlfűtött gazdasági növekedés után várható visszaesést?

Könyörtelen lehet a korrekció

Erre utal, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól Mugur Isarescu nemrég a román gazdasággal kapcsolatban „úgy vélte, a fenntarthatatlan gazdasági növekedést előbb utóbb kijavítják, hiszen a jelenlegi gazdasági bővülés meghaladja az ország képességeit. A gondok továbbra is a strukturális reformok hiányában rejlenek” - írta a Bukaresti Rádió. Egy esetleges piaci korrekció szerinte könyörtelen lehet.

(A tőzsdeindexek és a gazdasági növekedés egymnstól való elszakadásának számos más oka is lehet, például az is, hogy a részvénypiac a gazdaságnak csak kis részét teszi ki. Magyarországon például csak a GDP 15-18 százalékát – hangzott el nemrég egy rendezvényen.)