|
| Gúzsba lehet kötni? |
A G20-országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek e héten Argentínában folyó találkozójától azt várták, hogy döntő fontosságú iránymutatást ad a jövőre nézve a kriptodevizákkal kapcsolatban. Az első jelek kedvezőek, de legalábbis nem kedvezőtlenek.
A G20 által korábban létrehozott Financial Stability Board (FSB), Pénzügyi Stabilitási Tanács ugyanis kiadott a találkozóra egy állásfoglalást a világ pénzügyi rendszerét fenyegető kockázatokról, ennek jelentős része a kriptodevizákkal foglalkozik. Ez “kezdeti értékelésként” megállapítja, hogy a “kripto-eszközök” jelenleg nem jelentenek veszélyt a globális pénzügyi stabilitásra nézve. (Angolul itt.)
Ennek egyik oka, hogy még túlságosan kicsi az értékük a pénzügyi rendszerhez képest, még a nemrégiben megfigyelhető csúcson sem érte el a globális GDP egy százalékát. (Vélhetően a január eleji csúcsra gondoltak, amikor a kriptodevizák összes piaci értéke – kapitalizációja – 825,6 milliárd dolláron tetőzött a Coinmarketcap.com szerint, lásd a grafikont.)
Emlékeztetnek arra, hogy a pénzügyi válság előtt a CDS nevű derivatívák (credit default swap) összértéke elérte a globális GDP 100 százalékát. “Kis méretük, valamint az a tény, hogy nem helyettesítői a devizáknak és nagyon korlátozott a felhasználhatóságuk a reálgazdaságban és a pénzügyi műveletekben, azt eredményezi, hogy a pénzügyi rendszer többi részével való kapcsolatuk korlátozott” – írják.
Még veszélyesek lehetnek
Egyelőre – tehetjük hozzá, mert a kriptodeviza-világ vállalkozói, programozói és más szereplői azon dolgoznak, hogy ne így legyen. De ezt az FSB is tudja, mert így folytatja: “Ám a piac gyorsan fejlődik, így ez a kezdeti értékelésünk megváltozhat”, ha a kriptoeszközöket szélesebb körben használnák, vagy a pénzügyi rendszer többi részéhez jobban kapcsolódnának.
Ez veszélyeket jelentene például az egész pénzügyi rendszerbe vetett bizalom területén, ha a kriptoeszközök viselkedése, biztonsága, “piaci integritása” nem javulna közben. Az FSB ezért továbbra is figyeli majd ezt a piacot.
Van bennük jó is
A kriptodevizák egy sereg problémát hoznak magukkal a fogyasztók és a befektetők védelme terén, az illegális tevékenységek, terrorizmus és pénzmosás terén is. Ugyanakkor a mögöttes technológiában megvan a potenciál, hogy növelje a pénzügyi rendszer és a gazdaság hatékonyságát és hozzáférhetőségét mindenki számára (“inclusiveness”).
A szervezet azt is írja, hogy mivel a kriptoeszközök természete globális, további nemzetközi kooperációra van szükség nemzetközi szervezetek bevonásával (CPMI, FATF és IOSCO).
Blokklánc ellen blokkláncot
Az IMF blogján a múlt héten Christine Lagarde vezérigazgató a kriptodevizák veszélyeiről beszélt, terrorizmus, pénzmosás, fegyver, kábítószer. Szintén sürgette a nemzetközi szervezetek együttműködését az illegális tevékenységek elleni harcban.
De az igazán érdekes része a blogbejegyzésnek az, ahol arról ír, hogy a fogyasztók és a pénzügyi rendszer védelme érdekében szabályozni kell a “kriptovilágot”, csak úgy mint a hagyományos pénzügyi rendszerben. Hogyan? A blokklánc segítségével.
Tüzet tűzzel kell legyőzni
Ez első hallásra úgy hangozhat, mintha egy kábítószer-ellenes osztály dolgozóit marihuánával doppingolnák, hogy hatékonyabban dolgozzanak, de nem ilyen súlyos a helyzet. Inkább olyan, amikor gyors autókat vesznek a rendőröknek a száguldozók kordában tartására.
“Ugyanazok az innovációk, amelyek a kriptoeszközöket működtetik, nekünk is segíthetnek, hogy szabályozzuk azokat” – írja a vezérigazgató. “Másképpen szólva, a tüzet tűzzel győzhetjük le” – teszi hozzá. A DLT (elosztott főkönyv-technológia) segítségével, amelyen a kriptodevizák nyilvántartása is alapul, a szabályozó hatóságok és a piaci szereplők közötti információ-áramlás nagy mértékben felgyorsítható.
Egységes szabályokat mindenütt
Megbízható, ellenőrzött, digitális aláírásokkal ellátott ügyfél-adatbázis hozható létre. Szerinte a biometrikus azonosítás, a kriptográfia és a mesterséges intelligencia is növelhetné a biztonságot és segíthetne kiszűrni a gyanús tranzakciókat.
Lagarde hangsúlyozta, hogy ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni a kriptovilágban és a hagyományos pénzügyeknél. Úgy, ahogy az amerikai hatóságok (SEC) az ICO-kat a hagyományos részvénykibocsátásokkal megegyezően tervezik szabályozni.
Igazság a szélsőségek között
“A kripto-eszközök volatilitása intenzív vitát váltott ki arról, hogy ezek csak egy buborék, csak egy újabb hóbort, vagy egy olyan forradalom, ami az internet hajnalához hasonlítható, és felbomlasztja a pénzügyi szektort, esetleg lecseréli a hagyományos fizetőeszközöket. Az igazság nyilvánvalóan a két véglet között van. Amint korábban is mondtam, nem lenne bölcs dolog a kriptoeszközök elutasítása; üdvözölnünk kell a bennük levő potenciált, de fel kell ismernünk a kockázataikat is” – összegezte Christine Lagard.
Elegük van a szabályozásból
A Reuters hétfői jelentése szerint azonban nem valószínű, hogy a G20 közös határozatot hozzon a kriptodevizákkal kapcsolatban, mert egyelőre túl nagyok a véleménykülönbségek, nem egyeztek meg közös irányvonalban. A fő akadály az USA lehet, amely a 2008-2009-es válság óta egyfolytában a pénzügyi szektor újraszabályozásán dolgozik, és most óvatos az újabb szabályozási kérdésekkel kapcsolatban.
Pedig sok szereplő, államok, felügyeleti hatóságok szorgalmazzák, hogy legyen egy globális “kriptodeviza-szabálykönyv”, mivel a kriptodeviza-szektor is határokon átnyúló.
Lassan kúszik az árfolyam
A bitcoin árfolyama a hét végén 7300 dollárig zuhant, de még vasárnap este 8200 dollárra pattant vissza. Azóta lassan emelkedik, 8500 dollár körül van. Az árfolyam trendje egyébként a december közepi csúcs óta főleg csökkenő.
A tőzsdei cég közgyűlését április 25-én rendezik.
