4p
Múlt héten nagy port kavart a hír, hogy három magyart büntetés fizetésére kötelezett egy londoni bíróság. Nem is kicsire: több millió angol fontra. A vád a tőzsde manipulálása, és így történő haszonszerzés. Az indoklásban leírtak azonban meglehetősen nehezen minősíthetőek, hisz azok sok tőzsdén sokan csinálják, köztük robotok is, és senki nem tiltja.

Az online tőzsdék korában teljesen mások a kereskedési módszerek, és főleg a lehetőségek, mint egykor, a nyílt kikiáltásos időszakban. Ott csak bekiabáltak, valahogy párosították az ajánlatokat, de az összes vételi és eladási szándékot lehetetlen volt egyszerre követni, így sorban meg kellett kötni, amit épp meghallott a levezető.

Mindenki hozzáfér

Most azonban a legtöbb tőzsde ott áll nyitva mindannyiunk, és számtalan robotunk, azaz gépesített kereskedési algoritmusaink számára. Mindenki látja a betett vételi és eladási ajánlatokat (már amit láttatni akarnak), és mindenki betehet maga is ilyeneket, amennyit csak akar, és ahányszor csak akar, feltéve, hogy ajánlatának megvan a pénzügyi fedezete.

Így persze időnként óriási ajánlatok is megjelennek, hisz néha valaki nagy tételben akar venni vagy eladni, vagy sokan akarnak egyszerre, és ez felboríthatja a piacot. Ez persze csak a kisebb, illikvidebb részvényeknél jellemző, hisz egy likvid papírnál nincs az a mennyiség, ami zavaró lenne. Erre találták ki az ún. iceberg, azaz jéghegy típusú ajánlatot, melynek lényege, hogy a jéghegynek csak a csúcsa, vagyis az ajánlatnak csak kis része látszik, és ha azt megkötötték, egy újabb darab fog látszani belőle.

Spekuláció régen és most

Amióta a világ a világ és létezik a tőzsde, sokan akarnak pénzt keresni rajta, többek között azon, hogy a kisebb árfolyam elmozdulásokat próbálják megnyerni, vagy a kisebb eltéréseket kiegyenlíteni. Amióta korlátlan a hozzáférés a rendszerhez, nyilván sokkal többen foglalkoznak ezzel. Ez viszont elvileg egyáltalán nem baj, sőt: ez adja a piac likviditását, ez teszi lehetővé alapesetben, hogy egy befektető bármikor megvehessen egy részvényt vagy eladhassa azt, nagyobb árelmozdulás nélkül. Spekuláció nélkül szinte állna a kereskedés, néha egy komoly eladónak napokig kéne várnia egy érdemi vevőre és fordítva.

Nos, ilyen körülmények között felmerül a kérdés, hogy mi a spekuláció, a normál kereskedés, és mi a piacbefolyásolás? Mi alapján mondhatják valakiről, hogy egy adott vételi ajánlatot nem lett volna szabad betennie, ha egyszer volt rá pénzügyi fedezete? Márpedig most a bíróság azt mondta, hogy a három úriembernek nem lett volna szabad, mert ők nem ténylegesen venni akartak, hanem az árat feljebb tolni, ezzel vevőket előcsalogatni, és úgy eladni.

Úgy adok, mintha vennék

A probléma ezzel a következő. Eleve nem lehet kijelenteni, hogy valaki nem akar venni, ha egyszer vételi ajánlatot tesz be, ugyanis ha ő ezt az ajánlatot megtette, akár csak rövid időre is, az eladó odaadhatja neki a papírt, és akkor már meg is történt a vétel. Most akkor akart vagy nem akart venni? Nyilván ha az volt a fő célja, hogy magasabb áron eladjon (úgy ad el, mintha venne, szoktuk mondani), akkor is futotta azt a kockázatot, hogy nemhogy nem adja el papírját, de vesz hozzá még egy nagy adagot.

A konkrét esetben, amennyit tudunk az ügyről, az történt, hogy illikvid, kisforgalmú részvényeket kerestek az urak. Lehet, hogy a papírra már napok óta nem is kötöttek. Most hőseink betettek egy viszonylag nagy vételi ajánlatot, amire reményeik szerint nem ugrott elő egy eladó és nem adta oda nekik. Reményeik szerint valaki más, leginkább egy buta robot, meglátta a nagy vevőt, ezért gyorsan ő is venni akart, úgy érzékelvén, hogy nagy vevő van, így ő elhalássza előle a papírt. Vagyis a gép ugyanazt teszi: spekulál, olcsón akar venni, drágán adni. Csak neki szabad.

Nos, embereink a korábban csendesen megvett részvényeiket gyorsan rámérik az ostoba robotra, és megvan a profit. Utána esetleg betesznek egy nagy eladást is, hogy a robot visszaöntse a sok papírt, és ők azt újra megvegyék.

Miért gond?

Az üggyel kapcsolatban két dolog merül fel: az egyik, hogy a piac korrigálja önmagát, vagyis ha valaki meglátja, mi történik, sőt ha veszít rajta, akkor megváltoztatja viselkedését. A robotot gyorsan átprogramozzák, hisz bukót csinált, és akkor embereink máris nem tudják ezt a módszert alkalmazni. Kell akkor korlátozni őket?

A másik tisztán etikai kérdés: milyen alapon mondjuk, hogy egy ajánlat jóindulatú vagy rosszindulatú? A robot mikor rosszindulatú, és kit terhel érte a felelősség? Egyáltalán: hová vezethet az, hogy valaki szubjektíven határozza meg, ki milyen ajánlatot tehet és milyet nem? Nehéz kérdések: a szabályozásnak még alkalmazkodnia kell a globalizált, bárki által elérhető piacok megfelelő és egységes szabályozását illetően.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 27070 26860 27180 -0,11% 27070 27090 1 962 757 070 HUF 2025-07-01 13:26:36
MOL 2986 2952 2986 +1,08% 2982 2984 354 150 354 HUF 2025-07-01 13:24:59
MTELEKOM 1796 1776 1796 +0,90% 1790 1796 156 419 868 HUF 2025-07-01 13:24:59
RICHTER 10010 9855 10100 +0,10% 10010 10040 1 725 721 420 HUF 2025-07-01 13:26:06
OPUS 590 575 597 -1,17% 589 592 148 632 257 HUF 2025-07-01 13:08:25
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Ma érdemes spekulálni a pesti tőzsdén
Herman Bernadett | 2025. július 1. 11:35
Nagyon alacsony forgalom mellett folyik a kerekedés a budapesti parketten. A BUX hol a pirosban, hol a zöldben van, fel-le mozognak az árfolyamok. 
Részvény / Deviza / Áru Kirobbanó formában ébredt a forint
Herman Bernadett | 2025. július 1. 09:42
A tőzsde csak enyhe pluszban állt a nyitás után, de a forint szárnyakat kapott. 
Részvény / Deviza / Áru Kirobbanó formában indítja a második félévet a forint
Herman Bernadett | 2025. július 1. 07:00
Erős a forint kedd reggel is. Az euró ára 400, a dolláré 339 forint alatt jár. 
Részvény / Deviza / Áru Véget ért az első félév – pompásan sikerült a finálé
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 06:12
Az első félév utolsó tőzsdenapján emelkedéssel zártak az amerikai piacok. A forint erős, hajnalban 400 forint alatt volt az euró. 
Részvény / Deviza / Áru Nézze csak, mit művelt a forint hétfőn
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 18:26
A hétfői forintárfolyam felemás képet mutatott. 
Részvény / Deviza / Áru Bizonytalanok voltak a befektetők, elmaradt a fényes hétkezdés Budapesten
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 18:01
Estére ellaposodott a hangulat.
Részvény / Deviza / Áru Erőteljesen ébredt Amerika – így indul a kereskedési hét
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 15:54
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok hétfőn.
Részvény / Deviza / Áru Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Eidenpenz József | 2025. június 30. 15:07
Sok év emelkedés után húzós időszak jöhet a nemzetközi részvénypiacokon, felértékelődik majd a jó vagyonkezelők szerepe. Az európai gazdaság megindulhat, ami a magyar részvényeket is felértékelheti, amelyek egyébként sem drágák. Interjú Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával.
Részvény / Deviza / Áru Nem sok ok volt eddig az örömre Budapesten
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 14:41
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,15 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru 392 forintig gyengülhet az euró?
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 12:48
Ha kedvező marad a hangulat a következő hetekben. Akad azonban kockázat is – véli Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG