Miért előnyös?
A vagyonkezelő alapítvány általi vagyonkezelés alkalmas arra, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyek, családok vagyonát egy kézben tartsa. A vagyonkezelő alapítványt a vagyonrendelő alapító hozza létre, ő határozza meg a gazdálkodás célját, szabályzatait, kijelöli az ügyvezetésben, felügyelő bizottságban résztvevő személyeket, illetve az alapítvány ügyvezetésében ő maga is részt vehet. A vagyonkezelő alapítvány az alapító folyamatos ellenőrzése alatt tartható. A vagyonkezelésbe adott vagyon az alapítvány vagyonát képezi, amely elkülönült, önálló jogi személyként az alapító okiratnak megfelelően kezeli a részére átruházott vagyontömeget. Az alapítvány tulajdonában lévő vagyon nem tekinthető az alapító vagyonának, így az alapító magánszemély vagyonának nem képezi a részét.
A legújabb jogszabályi háttérA 2019. március 29. napján hatályba lépett a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény alapján már Magyarországon is alapítható vagyonkezelő alapítvány, amely főtevékenységként végezhet vagyonkezelést. A vagyonkezelés alapvető célja a vagyon megőrzése, gyarapítása, a rendeltetésszerű gazdálkodás, amely a törvény hatálybalépése után elkülönült alapítványi jogi személy létrehozásával professzionálisan is megvalósulhat. Az új alapítványi forma, bár lényeges eltérésekkel, de sok tekintetben hasonlít az új Ptk. által bevezetett bizalmi vagyonkezelés intézményére. A bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan a jogviszony három pólusú: a vagyonrendelő, mint alapító, a vagyonkezelő alapítvány, mint vagyonkezelő és a kedvezményezett(ek) akinek juttatás teljesíthető az alapító okirat rendelkezései szerint.
A vagyonkezelő alapítvány feladata
A vagyonkezelői alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemnek az alapító által az alapító okiratban megjelölt feladat megvalósítása, illetve – kiemelt funkcióként – a kedvezményezettként megjelölt személy (személyek) javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható.
Az alapító maga is lehet kedvezményezett. Az alapító okiratban kell meghatározni azt a tartós célt, amelynek érdekében az alapítvány kezeli a részére juttatott vagyontömeget. Főszabály szerint az alapítvány kizárólag az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A vagyonkezelő alapítvány a szükségessé váló gazdasági tevékenység folytatása érdekében létrehozhat gazdasági társaságot, részesedést szerezhet más társaságban, azzal, hogy korlátlan felelősségű tagja nem lehet más jogi személynek és nem létesíthet/csatlakozhat más alapítványhoz.
Az alapítvány ügyvezetését az alapító által meghatározott személyekből álló kuratórium végzi, amelynek ellenőrzésére – szintén az alapító által meghatározott személyekből álló – felügyelőbizottságot kell létrehozni. A magáncélra létesített vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának tagja lehet az alapító, illetve közeli hozzátartozója is, akár többségben is lehetnek az ügyvezető szervben. A magáncélra létesített vagyonkezelő alapítvány kedvezményezett személyére (személyeire) a törvény nem tartalmaz korlátozást, az alapító és annak hozzátartozói is lehetnek kedvezményezettek.
Hogyan adózik a vagyonkezelő alapítvány?
Újítás a magán vagyonkezelő alapítvány adózását is rendezni hivatott törvényjavaslat szerint, hogy a pénzügyi eszközök kezeléséből származó bevétel társasági adó kötelezettséget nem keletkeztet, amennyiben kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történik vagyoni juttatás. Így főszabály szerint a jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvény által meghatározott osztalékból származó jövedelemként adózik, tehát 15 százalékos adó terheli csupán. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a fenti törvényjavaslatot jelen formájában a parlament elfogadja.
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
