Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében azt írta, az új egészségkultúra program egyik fontos eleme az életmódváltás. Ami nemcsak intenzívebb felvilágosító munkával ösztönözhető, de olyan rendeletekkel is, amelyeknek köszönhetően az élelmiszergyártók egészségesebb termékeket kínálnak – írja az MTI híre.
Emlékeztettek arra, hogy öt éve lépett hatályba Magyarországon az a rendelet, amelynek célja a növényi olajok hidrogénezése (keményítése) során keletkező ipari transzzsírsavak (TFA) mennyiségének csökkentése az élelmiszerekben, a túlzott TFA-bevitel ugyanis bizonyítottan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
(A hírt inkább nem kommentálnánk, de emlékeztetnénk arra, hogy “Foggal-körömmel ragaszkodik a kormány a pálinkafőzés adómentességéhez” – a szerk.)
Az Emmi és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködése részeként az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) elemzése kimutatta, hogy az egységes szabályozásnak köszönhetően drasztikusan, 20 százalékról 2 százalékra csökkent a magas transzzsírsav-tartalmú élelmiszerek száma, és ezzel párhuzamosan a lakosság becsült TFA-bevitele is - olvasható a közleményben.
Az élelmiszergyártók a termékek 61 százalékánál az élettanilag szintén kedvezőtlen hatású, bár kisebb egészségügyi kockázatú zsírokkal helyettesítették a transzzsírsavakat. A tárca szerint a gyártók úgy tehetnek többet a fogyasztók egészségéért, ha nagyobb arányban használják a kedvező hatású egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat.
Az Emmi azt javasolja a lakosságnak, hogy a lehető legritkábban fogyasszanak magas zsírtartalmú feldolgozott élelmiszereket, például édes kekszeket, nápolyit, cukrászsüteményeket, alacsony kakaótartalmú bevonómasszás édességeket.
Szerdán 10 millió euróra büntették az Olympique Marseille-t a számviteli szabályok megsértése miatt és korlátozta új játékosok szerződtetését.

A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú



