|
| Balog Ádám. MTI Fotó: Kovács Tamás |
A banki elszámolás rendkívül nagy és komplex folyamat, milliós számú elszámolásról és értesítésről beszélünk. A nagy számok törvénye alapján, hibák adódhatnak, de az MNB folyamatosan vizsgálja a piaci szereplőket és jelentős, rendszerszintű problémára nem akadtak. Ahol késés van az értesítéssel, ott is jellemzően napokat késnek csak a pénzügyi intézmények – mondta Balog Ádám, a jegybank alelnöke a Gazdasági Rádió Nap vendége című műsorában.
A panaszok zöme most még csak a bankoknál tart, a panaszosok egyelőre a bankjukkal leveleznek, s ezután fordulhatnak az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez. Persze leveleket, javaslatokat, problémafelvetéseket maga a jegybank is kap, ám ezek nagyságrendje jelenleg pár százas.
Komplex program kell a nemfizetőknek
A nem teljesítő hitelek 182 ezres állományának problémáját az MNB egymagában nem tudja megoldani, itt az állam, a jegybank, a bankok és az adósok együttműködése szükséges ahhoz, hogy megoldást találjanak a problémákra. Balog Ádám szerint vannak jó kezdeményezések, ezek közé sorolta a magáncsőd intézményét, amely számításaik szerint mintegy 25 ezer ügyfél esetében megoldás lehet. A Nemzeti Eszközkezelő további 25-30 ezer adósnak kínálhat kiutat. A maradék adósnál a bankok felkínálhatják az átstrukturálást, kitolhatják a futamidőt. S ha semelyik ilyen eszköz nem működik, akkor kell megvizsgálni, hogy esetleg egy kicsit tovább is lehet-e menni, lehet-e kisebb lakást felajánlani egy rendezett rendben vagy egyéb megoldást kínálni a lakhatásra. Ez nem jegybanki feladat – hangsúlyozta Balog Ádám, aki utalt arra, hogy Írországban jó példa működik, ahol szakaszosan többféle magáncsőd-megoldással próbálkoztak és sikerre vitték a probléma-megoldást.
Gyenge lábakon a bankrendszer
A hazai bankrendszer jövedelmezősége jelenleg rendkívül rossz: a tavalyi évet az elszámolás egyszeri vesztesége nagyon lenyomta, de ezt kiemelve, a strukturális jövedelmezőség is alacsony a bankoknál. Ennek két oka van Balog Ádám szerint. Az egyik a méretgazdaságosság: viszonylag magas költségszinten kell működnie minden univerzális banknak, mivel számos előírás, számos piaci elvárás van, amely komoly költségnyomást jelent. A bevételi oldalon pedig egy jelentős mérlegalkalmazkodáson estek át a bankok: még mindig lehúzza őket egy jelentős mértékű nemfizető projekthitel-állomány, illetve a háztartási nemfizető hitelállomány. Lassan indul el a hitelezés, márpedig a bankok a legjobban a hiteleken tudnak keresni – mondta Balog. Szerinte meginduló hitelezés mellett is össze kell olvadnia bankoknak, hogy elérjünk egy egészséges banki szerkezetet.
Lesz MKB-BB fúzió!
Az állam további bankvásárlási terveivel kapcsolatban az MNB alelnöke a Gazdasági Rádiónak azt mondta: nem tud ilyen ambícióról, de hát nem is igazán az ő feladata mindenről tudni e téren. Konkrét kérdésre válaszolva ugyanakkor kimondta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv az MKB és a Budapest Bank esetében egy fúzió valamikor a jövőben. Ami biztos, hogy az MKB-nak nyár közepéig, végéig megtörténik a kitisztítása és utána megkezdődhet a maradék „jó” banknak az értékesítési, piacra vezetési folyamata.
A Budapest Bank esetében a jegybanknak nincs közvetlen rálátása a folyamatokra, de látható, hogy ott is a következő hónapokban lezárják a tárgyalásokat az eladó féllel és végül is az állam tulajdonába tud kerülni a bank. A fuzionált MKB-BB jövőjéről korai még beszélni, ahhoz hogy a jövőbeli stratégiáról részleteiben is meginduljon a tárgyalás, közös tulajdonlás kellene – figyelmeztetett Balog arra, hogy jelenleg két versenypiaci szereplőről beszélünk, amelyek ilyen szintű információkat nem adhatnak ki egymásnak. Természetesen a két bank összeolvadása után az új bank olyan nagy univerzális bank jönne létre, ami Magyarország top 2-3 bankja között lenne.
„Elkezdtük az nhp-kivezetését”
A vállalati hitelezést egyértelműen az nhp húzza, a bankok saját hitelezése továbbra is alacsony. Ha megtörténik a hitelportfóliók megtisztítása, lezajlanak a fúziók – néhány kisebb-nagyobb változás még várható a piacon – utána tud a bankrendszer újra a hitelezés felé fordulni – mondta Balog Ádám. Szerinte már most is van néhány bank, amelyik idén, de legkésőbb jövőre jelentős hitelezési aktivitást jelez előre akár nhp nélkül is. A bankok a jelenlegi kamatkörnyezetben az alacsony kamatok mellett könnyebben tudnak hitelezni. Ugyanakkor a jegybank számos olyan makroprudenciális eszközt vezetett be (hitelfedezeti szint és jövedelemarányos törlesztési mutató), ami ellenkező hatást vált ki és a háztartási hitelezést visszafogja – ismerte el az alelnök. Balog szerint a nagy feladat a bankok előtt nem a lakossági, hanem a vállalati piac „megértése” lesz. Itt találják meg azokat a szegmenseket, iparágakat amelyek jól hitelezhetőek és ugyancsak itt találják meg az ehhez szükséges banki eszközöket is. A jegybanki alelnök szerint a válság előtt a bankok inkább a hitelezés tekintetében „egyszerűbb” devizahiteleket nyomták a piacra, ahelyett, hogy a strukturáltabb gondolkodást igénylő kkv-hitelekre koncentráltak voltak. A kkv-knak is csak jól szabványosítható ingatlanhiteleket nyújtottak, amit viszonylag kevés paraméterrel be lehetett árazni. Most a feladat ennél jóval nehezebb lesz – vélekedett a szakember.
Az nhp+ első időszakában a bankok üdvözölték az új terméket és számos tárgyaláson már túl vannak azokkal az ügyfelekkel, akik a tervek szerint ezt a konstrukciót veszik fel. Nagy számok azonban még nem láthatóak Balog Ádám szerint.
Az alelnök szerint elkezdték az nhp-ből adódó hitelezési problémák kezelését. Egy ilyen program akkor sikeres, ha van egy gyors felfutása azt elején, a kivezetése pedig moderált, nem sokk-szerű. Az nhp+-t a jegybank már csak 500 milliárd forint értékben hirdette meg és az itt hitelt kapó ügyfelek kölcsönplafonja 500 millió forint, szemben a „nagy” nhp 10 milliárdjával. Ez azt jelezi, hogy elkezdtük kivezetni a piacról az nhp-t – mondta Balog Ádám. Hogy jövőre szükség lesz-e a programra, ma még nem tudható, ám az alelnök szerint lehet, hogy még kisebb mértékben, még inkább beszűkítve azért marad még valami a programból 2016-ban. Az lenne természetes, ha a bankrendszer eközben elkezdené felépíteni saját hitelállományát, így az nhp tényleges kivezetése nem okoz majd semmiféle torzulást a gazdaságban.
Állománymozgás volt, de nem kell aggódni a brókercégekért
Az MNB adatai szerint rendszerszintű problémát nem okozott a befektetési piacon a brókerbotrány. A 300 milliárd forint jelentős összeg – a GDP 1 százaléka -, ám az összbanki állomány 26 ezer milliárdjához képest kicsiny szeletnek tekinthető. Olyan szám, ami azt mutatná, hogy a botrány akár a fogyasztásra, akár a gazdaság egyéb mérőszámaira hatással lett volna, olyat nem látnak az MNB-ben. A bizalom a brókercégek iránt ugyanakkor értelemszerűen visszaesett és az is látható, hogy a korábban brókercégeknél őrzött pénzek a bankok felé áramoltak, ám ennek mértéke nem óriási, így nem veszélyezteti a megmaradt brókercégek tevékenységét.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
