Vasárnapi boltzár: újra nekifutnak a népszavazásnak

A Kúria keddi döntésével - amelyben a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdések ügyében elutasította a jogorvoslati kérelmeket - megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi "védettsége", és be lehet újat nyújtani, amelyet az NVB elbírálhat. Az NVB az elsőként benyújtott kérdést fogja elbírálni.

A Kúria döntése után már ketten is benyújtották kérdésüket a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban. A nyilvántartás szerint az elsőként érkezett kérdés Simonné Gercsényi Gabriella magánszemélyé, és úgy hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?".

Az NVI elnökének, Pálffy Ilonának öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a kérdést, és ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor azt az NVB elé terjessze. A kérdés formai vizsgálatánál az NVI elnöke a többi között azt ellenőrzi, hogy a kérdéshez benyújtottak-e 20 és 30 közötti támogató aláírást, a kezdeményezőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vette-e, illetve a benyújtó magánszemély közölte-e a nevét, a lakcímét, a személyi azonosítóját és a nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be.

Az október 23-ai ünnep és a hétvége miatt várhatóan szerdán vagy csütörtökön dönt a kérdésben az NVI elnöke, és amennyiben azt a bizottság elé terjeszti, akkor az NVB-nek további 30 napja van a kérdés hitelesítésére.

Beelőzték az MSZP-t

Az NVI nyilvántartása szerint szintén benyújtott az ügyben népszavazási kérdést magánszemélyként Harangozó Tamás Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese, de őt csak másodikként regisztrálták az NVI-ben. Az ő kérdése úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?"

Az NVI szeptember közepétől csak az érkezési időpontot tartalmazó beadványt vesz át, az időbélyegző határozza meg, milyen sorrendben érkeztetik a dokumentumokat, ez pedig meghatározza az elbírálás sorrendjét is.

Az érkezési és elbírálási sorrendnek azért van jelentősége, mert a népszavazásról szóló törvény szerint egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig.