Hirdetés
  1. Privátbankár
  2. Befektetés
  3. Alig van megtakarításunk, de legalább optimistábbak vagyunk
Hirdetés

Alig van megtakarításunk, de legalább optimistábbak vagyunk

2010. július 07., 18:01

A magyarok döntő többségének nincs megtakarítása, ha van is, inkább a biztonságosabb terméket választjuk, hiába a magasabb hozamokkal kecsegtető lehetőségek

Hirdetés
A magyarok döntő többségének nincs megtakarítása, ha van is, inkább a biztosabb megtakarítási formákat választjuk, hiába a magasabb hozamokkal kecsegtető lehetőségek. A magyarok alapvetően bizalmatlanok, ha befektetésről van szó, de a pesszimizmus a várakozásokat tekintve most a legalacsonyabb - ez azonban betudható a választások utáni "reményteli" időszaknak is - derül ki a GfK ma ismertetett Befektetési Barométer kiadványából.

A megtakarítási várakozásokban ugyan csökkenő pesszimizmust regisztrált a GfK legfrissebb Befektetési Barométer tanulmánya, de Kozák Ákos, a GfK elnöke szerint ez inkább csak remény a megkérdezettek részéről, mint valós elvárás - hangzott el a piackutató intézet mai sajtótájékoztatóján.

A GfK Custom Research és a Wqall Street Journal tanulmányából kiderült, hogy hazánkban a lakosság 74%-a nem rendelkezik megtakarítással, míg például az európaiknak csak a harmadáról mondható el ugyanez, az Egyesült Államokban viszont a nagy többség rendelkezik valamiféle megtakarítással. A magyar adat e tekintetben kiugróan magas, a lengyelekkel karöltve ebből a szempontból sereghajtók vagyunk a kontinensen.

A háztartások vagyoni helyzetét vizsgálva elmondható, hogy az európaiak 49 százalékának kevesebb, mint 25 000 eurós vagyona van (ingatlanok nélkül), 9 százalékuk vagyona 25 000 és 50 000 euró közötti, 4 százalékuk pedig 50 000 eurót meghaladó vagyonnal rendelkezik. 

Szűkebb régiónkban a megkérdezett háztartásoknak 27 százaléka nyilatkozott 5 000 euró alatti magánvagyonról, de hazánkban még ennél is kevesebben, a válaszadóknak mindösszesen 17 százaléka sorolta magát ebbe a vagyoni kategóriába. A magyarok 7 százaléka 5-15 000, 1 százaléka pedig 15-25 000 eurónak megfelelő megtakarítással rendelkezik. Honfitársaink 1 százaléka nyilatkozott ennél is magasabb vagyonról. Összesen a lakosság 26 százaléka rendelkezik valamilyen nagyságú magánvagyonnal.

A megtakarítások volumenét és szerkezetét a válság nem írta át jelentősen Magyarországon, az élmezőnyt továbbra is a bankbetétek és az életbiztosítások jelentik (ez más országokban is hasonló tendencia).

A kockázatvállalási hajlandóság nálunk továbbra is alacsony, mértéke "nyugatra haladva" nő, ez abból is látszik, hogy például az Egyesült Államokban a részvények aránya 34% az összes megtakarításban, ami a nyugat-európai átlaghoz viszonyítva is igen magasnak számít.



Közép-Európában nem jellemző, hogy a megtakarítók értékpapírban tartanák vagyonukat – sem a kockázatosnak tekinthető részvényekben, sem a biztonságosabb kötvényekben. Emellett azonban az egész kontinenshez hasonló preferencia sorrend figyelhető meg a régióban, habár az egyes befektetési típusokban kevesebb megtakarító tartja vagyonát.

„Magyarországon kevésbé kiegyenlített a befektetési portfólió. Az összes megtakarító közül honfitársaink több mint fele (62%) a megtakarított vagyonának nagy részét bankbetétekben tartja, életbiztosításba 25 százalékuk, nyugdíjalapba 12 százalékuk, részvénybe és/vagy részvényalapba pedig mindösszesen 10 százalékuk fekteti be megtakarításait” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.



Befektetési preferenciák: a többség a bankbetétet választaná

Arra a kérdésre, hogy a magánbefektetők mely befektetési formákat részesítenék előnyben, ha rendelkezésükre állna 50 000 euró – közép-európaiak számára 25 000 euró –, a megkérdezettek egybehangzóan a bankbetéteket választanák első helyen. Összesen tízből közel minden harmadik válaszadó, hazánkban minden negyedik választaná ezt az opciót (a nemzetközi felmérés adatai miatt számolnak a tanulmányban euróval). 

Megtakarítási várakozások: az európaiak a legpesszimistábbak

Kozák Ákos elmondta a sajtótájékoztatón, hogy általános tapasztalat, hogy a választási időszakokban, illetve nem sokkal azok után a különféle bizalmi indexek emelkednek - az emberek többsége ugyanis bízik a változásokban. A befektetési várakozások kapcsán, amióta végez ilyen méréseket a GfK, soha nem mondták ilyen sokan, hogy javulásra számítanak. Ez a javulás persze összefügghet azzal is, hogy lassan véget ér a 2008 őszén kibontakozott válság.
A jövőbeli, az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozásokat firtató kérdésre kapott válaszok szerint kontinensünkön tízből négyen (41%) gondolják úgy, hogy sokkal kevesebbet vagy valamivel kevesebbet fognak megtakarítani. Valamivel magasabb arányt (47%) képviselnek azok, akik várhatóan ugyanannyit fognak félretenni. Ezzel szemben az amerikaiaknak csak egynegyede pesszimista, 38 százalékuk pedig kifejezetten optimista a következő időszak megtakarításait illetően.

A magyarokra ebben a kérdésben az európai pesszimizmus a jellemző: minden második honfitársunk várhatóan kevesebbet, 44 százalékuk pedig ugyanannyit fog tudni megtakarítani. Így se feledkezzünk meg arról, hogy a megtakarítások aránya nálunk jóval az európai átlag alatt van.

Ebben a kérdésben számottevő különbség van az egyes korcsoportok között: a fiatalabb, 14-29 éves korosztály több mint fele (62%) arra számít, hogy ugyanannyit tud majd megtakarítani, mint korábban, viszont az 50 éven felüliek közül minden második (45%) honfitársunk úgy látja, csekélyebb összeget tud majd félretenni.


A pénzintézetekkel szembeni bizalmatlanságot is jelzi a választ megtagadók eddig nem tapasztalt magas aránya

„Összességében mérséklődött a társadalmi pesszimizmus a megtakarítási várakozásokat illetően. Tavaly például hazánkban még tízből nyolcan számítottak a megtakarításaik rövidtávú (12 havi) csökkenésére, addig idén tavasszal tízből öten vélekedtek így. A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár igaz, hogy közel sem volt annyira jellemző, mint nálunk” –  összegezte a változásokat Kozák Ákos.

Privátbankár - Zsiborás Gergő

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

Legfrissebb híreink

Legfrissebb híreink

Hirdetés

Ajánlatunk

Hirdetés

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook