Hirdetés
  1. Privátbankár
  2. Állampapír / Kötvény
  3. Egyelőre bírják a versenyt a térségi kötvénypiacok (Erste-elemzés)
Hirdetés

Egyelőre bírják a versenyt a térségi kötvénypiacok (Erste-elemzés)

2012. február 06., 15:19
Privátbankár
Cimkék
kötvénypiac
, Kelet-Közép Európa
, Juraj Kotian
, Erste Csoport
, EKB

Még Magyarország esetében sem volt olyan nagymértékű államkötvény-értékesítés Kelet-Közép Európában, mint a Lehman 2008–as csődje után. Az Erste elemzése szerint Romániának, Csehországnak és Szlovákiának van a legnagyobb mozgástere, ha a hozamok megemelkednek. Az elemzők szerint Magyarországnak el kell kerülnie a 6 százalék feletti finanszírozást. A 6 közép-kelet európai ország költségvetési hiánya idén a GDP 3,6 százalékára csökken, az eurózóna átlaga a GDP 3,4 százaléka körül várható.

Hirdetés

Egyelőre kezelhető mértékben emelkedtek a hozamok a régióban

Annak ellenére, hogy az euróövezet folytatódó államadósság-válsága és a megnövekedett kockázatkerülés nyomán komolyan megcsappant az érdeklődés a közép-kelet európai államkötvények iránt, az Erste Group elemzői nem tapasztaltak olyan nagymértékű értékesítési hullámot, mint a Lehman Bankház csődjét követően. „Az euróövezetben tapasztalható nyugtalanság növelte a hozamfelárakra gyakorolt nyomást és vitákat váltott ki azzal kapcsolatban, hogy az országok milyen hozamszintet kínálhatnak a likviditás szempontjából” – mondta Juraj Kotian, az Erste Csoport kelet-közép-európai makroelemzési osztályának társvezetője és a jelentés szerzője.

Az Erste Csoport számításai szerint Románia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia akkor is elegendő mozgástérrel rendelkezik, ha a hozamok növekednek. Az elemzők az államadósság kamatköltségeinek az államháztartási bevételekhez viszonyított arányát vették alapul. Egyebek között ezt követik figyelemmel a hitelminősítő szervezetek is. Azzal a feltételezéssel összhangban, hogy „egy szuverén adós jellemzően abban az esetben tekinthető fizetőképesnek, ha képes adósságát az általa beszedett adókból kezelni”, az Erste elemzői a kamatköltségek kritikus szintjét az adóbevételek 1/10-ében határozták meg.

Az elemzés szerint hirtelen piaci turbulencia esetén az adósságspirál a magasabb hitelfelvételi költségek miatt továbbgyűrűzhet. Románia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia sokkal magasabb küszöbökkel rendelkezik az államadósság átlagos kamatai tekintetében, ami azt jelenti, hogy az a kritikus pont, ahol a közfinanszírozásra nagy nyomás nehezedne, távolabb van. A vezető elemző szerint Magyarországnak el kell kerülnie a 6 százalék feletti finanszírozást ahhoz, hogy a kritikus szint alatt maradjon.

Sokat segített az EKB hosszú távú refinanszírozási programja

Az Európai Központi Bank 3 éves hosszú távú refinanszírozási ügylete pozitív hatást gyakorolt az európai bankszektorban tapasztalható feszültségre, és az eurózóna mellett az országok megítélésének javulása révén térségünkben is csökkentette a kormányok hitelfelvételi költségeit. A vezető elemző azt mondja, hogy mivel számos alap- és biztosítótársaság korlátozta befektetéseit az államokra vonatkozó hitelminősítések alapján, szűkebb lett azoknak az országoknak a köre, amelyekben befektethetnek. A Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia (amelyek mindegyike befektetés fokozatú besorolással rendelkezik) javára szolgálhat, hogy viszonylag jó minősítéssel, valamint alacsony szintű magán- és államadóssággal rendelkezik.

Eurókötvények kibocsátása az átlagos lejárat meghosszabbítása érdekében

A kelet-közép európai kormányok eurókötvényeket vagy szindikált hiteleket kínálnak a külföldi piacok számára, hogy meghosszabbítsák fennálló adósságaik átlagos lejáratát. Szlovákia 2011-ben sikeresen kibocsátott 1 milliárd euró értékű, ötéves futamidejű szindikált kötvényt, a Cseh Köztársaság pedig várhatóan idén követi példáját. A vezető elemző szerint a külföldi piacokon történő kibocsátás fő célja a befektetői kör szélesítése és a lejáratok meghosszabbítása, tekintve, hogy az állampapírok átlagos lejárata az euróövezet fontosabb országaira jellemző hat-hét éves lejáratokhoz képest a kelet-közép európai országokban viszonylag rövid, mindössze négy év. A végrehajtott nyugdíjreformok, árliberalizációk, valamint a következetesen prudens és kiszámítható költségvetési politika növelné a hosszú lejáratú, helyi pénznemben kibocsátott kötvények iránti keresletet.

A térség finanszírozásához az eurózóna szintjének 1/9-e szükséges.

A 6 érintett ország kormányai tovább folytatják a költségvetési konszolidációt 2012-ben, és miután a 2010-es 6,4 százalékos költségvetési hiány 2011-re átlagosan a GDP 4,1 százalékára csökkent, a hiány 2012-ben várhatóan tovább esik és átlaga eléri a GDP 3,6 százalékát. Feltételezve hogy a kormányok nem szándékoznak az állami vagyon értékesítéséből bevételhez jutni, a 6 közép-kelet európai országnak idén nagyjából 35 milliárd euró új adósságot kell kibocsátania. Az euróövezet 300 milliárd eurós nettó kötvénykibocsátásával összevetve a kelet-európai országok államháztartásainak finanszírozási igénye viszonylag alacsony.

Figyelembe véve, hogy a 6 közép-kelet európai ország kormányainak 72 milliárd euró adósságot kell törleszteniük (ami átlagosan a GDP 8 százaléka), az ezen országok által kibocsátott állampapírok bruttó értéke eléri a 107 milliárd eurót. A kibocsátott állampapírok nettó értékének körülbelül felét külföldi szervezetek, például befektetési és nyugdíjalapok és biztosítótársaságok finanszírozzák. Mindent összevetve az Erste Csoport elemzői azt várják, hogy a hazai pénzintézetek állampapírok iránti kereslete a GDP 1,5 és 2,5 százaléka között mozog majd a kelet-közép európai országokban, amely az előrejelzett költségvetési hiány harmadát-felét fedezi (nettó kibocsátás). A fennmaradó részt várhatóan külföldi szervezetek finanszírozzák.

A finanszírozási költségek 2011 őszén növekedtek

A térségi országok szuverén adósságának magasabb kockázati prémiuma miatt a CDS-ek 100-300 bázisponttal növekedtek tavaly. Ezzel párhuzamosan a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban visszaesett a kötvények hozama. Juraj Kotian szerint a különösen alacsony hozamok ugyanakkor számos fejlett ország számára lehetővé tették, hogy a felszínen maradjanak és komoly problémák nélkül kezeljék magas adósságszintjüket. A vezető elemző szerint abban az esetben, ha a külföldiek nem vásárolnak az országok állampapírjaiból, akkor a megítélt hitelkeretek mellett a kormányok költhetnek készpénztartalékaikból, értékesíthetik pénzeszközeiket, és nem utolsósorban privatizálhatják az állami vagyont. Összehasonlításképp, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország mozgástere jelentős, mivel bankjaik a GDP 7-13 százalékát kitevő, a nemzeti bankokban elhelyezett likviditástöbblettel rendelkeznek.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Kapcsolódó cikkek

  • Bank

    Június 4-én jegybanktörvény, utána IMF-tárgyalások?

    2012. május 23., 18:32
    Június 4-én jegybanktörvény, utána IMF-tárgyalások?

    Az Országgyűlés ülésterve szerint a parlament június 4-én szavazhat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító javaslatról, és ehhez kapcsolódóan ekkor lesz az alaptörvény módosításának zárószavazása is. A törvénymódosítások jogerőre emelkedését követően pedig megkezdődhetnek a formális tárgyalások az IMF-fel és az EU-val állította az NGM.

  • Állampapír / Kötvény

    Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”

    2012. május 22., 10:51
    Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”

    A szerdai csúcs előtt kemény vita bontakozott ki az uniós politikusok között egy esetleges közös európai kötvény bevezetéséről és a gazdasági növekedésről. A németek változatlanul ellenzik, a franciák szövetségest kaptak Obama amerikai elnök személyében. A franciáknak és az olaszoknak pedig a fejükhöz vágták, hogy csináljanak ők ketten közös kötvényt, ha annyira akarnak.

  • Bank

    Eddig tartott a csodaszer hatása? Gyűlnek a felhők a bankszektor felett

    2012. május 22., 06:20
    Eddig tartott a csodaszer hatása? Gyűlnek a felhők a bankszektor felett

    Egy friss elemzés szerint bár az Európai Központi Bank szerint csak időre van szükség, a piac egyre szkeptikusabb az LTRO, az EKB 3 éves hiteltenderének hatásait illetően. Míg az első negyedévben úgy tűnt, hogy az EKB csodaszere megoldást jelenthetnek az európai bankszektor problémáira, a piaci megnyugvás csupán átmenetinek bizonyult.

Hirdetés

Címlapon

Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

2012. május 24., 07:50
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?

Hirdetés

Még több Állampapír / Kötvény

Hirdetés

Utánajártunk...

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook

Ó ősi világrész

Legfrissebb híreink