Nagy probléma Magyarországon és sok más országban, hogy kevés gyermek születik, a lakosság csökken. Bár a házasságon kívül születettek száma is magas, a hosszú távú trendeket vizsgálva – a KSH 1949-től tesz közzé adatokat – azt mondhatjuk, hogy a házasságok száma és a gyerekszületések száma szoros összefüggésben van egymással. A házasodási kedvvel párhuzamosan nő vagy csökken a gyerekvállalási kedv is.
Ennek okairól az adatok nem árulnak el semmit, de többféle lehet: az is, hogy sokan a gyerekvállalás kedvéért házasodnak meg, de fordítva is működhet, amikor a gyermek jövetele miatt házasodnak össze. Egy biztos, a fejekben a gyermek és a házasság összekapcsolódik. (A fiatalok házassággal kapcsolatos nézeteiről nemrég itt írtunk.)
Az is látszik az ábráról, hogy bár az utóbbi pár évben kicsit nőtt a házasságok száma és valamivel csökkent a válásoké, a gyermekek száma alacsony maradt. A mélypontot 2011-ben értük el ezer lakosonként 8,8 gyerekszületéssel, aztán jött egy kis javulás, de legutóbb, 2013 első 11 hónapjában csak kereken kilenc volt ez a szám. Ugyanannyi, mint például 2010-ben.
A lakosság létszámának hosszú távú megmaradásához – ha nincs ki- és bevándorlás – körülbelül 2,2 gyermek kéne egy nőre vetítve. Ez nálunk 2012-ben 1,34 volt, és abban az évben csak kevés európai országban volt rosszabb ez az úgynevezett termelékenységi mutató. Sőt, 2011-ben nálunk volt a legalacsonyabb a ráta az egész EU-ban. (A 2012-es adatok még nem teljesek.)
Egy mennyegző sok százezer forintba, egy lakás sok millió forintba kerülhet, a lakáshitelezés visszaesett, és az országban milliók élnek a szegénységi küszöb környékén, hogy pontosan mennyien, az definíció kérdése. Más felmérések szerint pedig a lakosság közel fele nem tud megtakarítani. A gyermekkedvezmény eddig elsősorban a jól keresőkön segített, bár most ebben javulás történt a járulékok kedvezménybe történő beszámításán keresztül.
A létbizonytalanság sok területen nőtt, például durván lecsökkent a munkanélküli segély időtartama és összege. Mindennek nagy szerepe lehet abban, hogy a szükséges gyermekek közel fele hiányzik. De hogy nem egyszerűen a pénztől van szó, azt jelzi, hogy például Németországban 1,38, Svájcban 1,52 százalékos a termékenységi mutató.
|
Mélyvíz: a válás nem annyira számít A gyerekszületések száma és a házasságok száma közötti összefüggés statisztikailag szoros, a korreláció 0,92. Logikus módon minél több a házasság, annál több gyermek születik. A válások és a születések között már csak inkább közepesen szoros az összefüggés, a korrelációs együttható csak 0,67 - mínuszban. Vagyis, szintén logikusan, minél több a válás, annál kevesebb a születés. |
A házasságon kívüli gyermekszületések aránya egyébként Magyarországon 2012-ben 45 százalék volt, valamivel az EU-átlag felett lehet. Az egész EU-ban egy évvel korábbra, 2011-re 39 százalékot mértek. De nem biztos, hogy ez káros jelenség, Franciaországban például relatíve magas, 2,0 százalék volt a termékenység 2011-ben, és a gyerekek 56 százaléka született házasságon kívül.
Elképzelhető, hogy ha a külföldön élő lakosságot is rendesen számba lehetne venni, akkor valamivel javulna a népesedési helyzet. Vannak, akik csak ideiglenesen indulnak neki a nagyvilágnak, vannak, akik eleve haza sem szeretnének jönni. Mindenesetre aki tartósan kint él, az még sokszor szerepel az itthoni számokban felnőttként, a gyermeke viszont esetleg már csak külföldön jelenik meg a statisztikában, ha odakint szült.
(A házastársak vagyonmegosztásában nemsokára bekövetkező változásokról nemrég itt írtunk.)
Egyelőre név nélkül beszélt egy szakember. 
