Európa leggazdagabb embere, az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton luxuscikkbirodalmat irányító Bernard Arnault kikelt a Franciaországban tervezett vagyonadó ellen, a milliárdos szerint a - számára több mint egymilliárd euróba kerülő – sarc halálos csapást mérne az ország gazdaságára.
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a francia költségvetési válság kormánybuktató tényezőnek bizonyult. François Bayrou miniszterelnök és csapata már a második kormány Franciaországban, amely bedőlt az elmúlt egy évben – Emmanuel Macron francia elnök legutóbb idén szeptemberben nevezett ki új kormányfőt Sébastien Lecornu személyében.
A népszerűtlen megszorítások ellenében Gabriel Zucman közgazdászprofesszor a magyar közbeszédben is ismerős javaslatot tett, ugyanis bedobta a 100 millió eurónál (nagyjából 39 milliárd forint) nagyobb vagyonokra kivetendő 2 százalékos adó ötletét, ezzel segítve meg a tervek szerint a nehéz helyzetbe csúszott költségvetést.
Arnault vagyonát közel 160 milliárd euróra becsülik, főként a luxuskonglomerátum LVMH-ban birtokolt 48 százalékos részesedésének köszönhetően: a cég ingatlanpiaci tevékenysége után a milliárdos felvásárlásokkal alapozta meg birodalmát: az LVMH zászlaja alá tartozik többek közt a Bulgari és a Tiffany & Co ékszerház, a Christian Dior és a Celine divatmárka is.
Az tehát nem kérdés, hogy az üzletembernek lenne miből kifizetnie a tervezett sarcot, ráadásul a párizsi közgazdasági főiskola professzoraként Zucman úgy kalkulált, hogy a vagyonadó akár 20 milliárd eurót is hozhatna az államkasszának, míg a pesszimistább becslések szerint 5 milliárd euró folyhat be. A közgazdász többször is felszólalt a kiugróan gazdagok ellen, egy júniusban megjelent véleménycikkében például így fogalmazott:
„a példátlan vagyonkoncentráció – és az ezzel járó féktelen hatalom – torzítja a demokráciát, és társadalmi, illetve gazdasági feszültségeket szít.”
Fotó: Depositphotos
Független a politikai oldalaktól
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor szavazásában arról kérdezte olvasóinkat, hogy hogyan éreznek a Magyar Péter által javasolt rendkívüli adóval kapcsolatban. A legpénzesebb réteg megsarcolása pedig óriási támogatást élvezett: összesen a válaszadók 92 százaléka látná szívesen az 5 milliárd forint feletti vagyonokra bevezetendő adót.
Ez egybecseng a francia lakosság véleményével is, a Public Sénat oldalán közzétett kutatás arra az eredményre jutott, hogy a teljes népesség 86 százaléka kifejezetten támogatja az ilyen irányú közteher-emelést, politikai oldaltól függetlenül.
Ahol már működik
Több olyan nemzetközi példát is találtunk, ahol már sikeresen megadóztatták a kiemelkedő vagyonokat, köztük egy uniós országban is. Ezek szellemiségükben hasonlítanak a Tisza által tervezettekre, ám vannak lényeges eltérések.
Spanyolország
A spanyol ’Impuesto sobre el Patrimonio’, azaz vagyon- és szolidaritási adó a hazai javaslathoz képest lényegesen szigorúbb, a legvagyonosabbakat több lépcsőfokon sarcolja Pedro Sánchez szociáldemokrata kormánya, így már aránylag alacsony összegtől kezdve meg kell fizetni azt.
A legalsó fokot 700 ezer eurónál (272 millió forint) húzták meg, ennek mértéke 0,2 százaléknál indul és 3,5 százalékig terjedhet, míg a fő lakóingatlan 300 ezer eurós (117 millió forint) értékig mentességet élvez. A szolidaritási adó emellett további tétel a leggazdagabbak számára, a 3 millió euró (1,17 milliárd forint) feletti vagyonokra emellett 1,7 és 3,5 százalék közti adót is kivetnek.
Svájc
Európa egyik leggazdagabb országában szintén külön adó illeti a pénzes réteget, az 50 ezer és 200 ezer svájci frank (20-82 millió forint) közötti sávba eső vagyonok esetében a megfizetendő adókulcs lépcsőzetesen növekszik, mértéke 0,1 százalék és 1,1 százalék közt alakul – az országon belül kantonszinten lehetnek eltérések ennek pontos arányáról.
Norvégia
A ’Formueskatt’ nevet viselő adóforma alsó küszöbje 1,76 millió norvég korona (58,4 millió forint), házaspárok esetében az összeg duplája, míg a magasabb sáv 20,7 millió norvég korona (700 millió forint), a fizetendő sáv 0,95-1,1 százalék közt mozog.
Kolumbia
A dél-amerikai ország szintén több sávban vezette be a vagyonadót, az alsó határ 3,6 milliárd peso (nagyjából 331 millió forint), a sávos adókulcs 0,5 százaléktól 1,5 százalékig terjed. Érdekesség, hogy az általunk kiemelt országok közül egyedüliként Kolumbiában visszakozott a kormányzat, így a jövő évi adóévben már legfeljebb 1 százalékos adót fizettethetnek majd.
Akár működhet is
Összességében a nemzetközi példák, és megvalósult vagyonadók, valamint a lakosság átható támogatása mind arra utalnak, hogy a Tisza jó helyen kapizsgál a bevezetendő sarccal. Az 5 milliárd forintos alsó értékhatár és éves szinten 1 százalékos befizetendő rész nem tartozik a legszigorúbbak közé – így tehát az sem elképzelhetetlen, hogy ezt látva kormányra kerülés esetén végül szigorúbban is megsarcolhatják a szupergazdagokat; az átlagembereknek szemmel láthatóan nem lenne ellenére.
