Hirdetés
Hirdetés

Egy vonat, amely megváltoztatta a világtörténelmet

Káncz Csaba, 2017. április 13., 12:45

A német vezérkar által átdobott Lenin pontosan egy évszázada zakatolt Petrográd felé. De mit tehetett volna II. Miklós cár, hogy birodalmát és saját életét megmentse? Nos, még időben hallgathatott volna saját belügyminiszterére, aki 1914 februárjában egy látnoki erővel bíró följegyzést írt a cár számára.

Lenin szobra Moszkvában.
Lenin szobra Moszkvában.

Száz éve ezekben a napokban egy vasúti szerelvény zakatolt Zürichből Petrográdba. A német katonai hírszerzés védelme alatt – személyesen pedig Erich Ludendorff tábornok vezényletével – Lenint és harminchárom forradalmár társát a svájci emigrációból átdobták a forrongó Oroszországba, kihasználva az ideiglenes kormány által 1917 tavaszán meghirdetett általános amnesztiát.

1916 végén a háború okozta kifáradás, a fronton elszenvedett sorozatos kudarcok s az áremelkedés következtében általános elégedetlenség alakult ki szerte a cári birodalomban. A társadalom belefáradt a háborúba, s minden balszerencséért a cárt, a cárnét és Raszputyint okolta.

Hirdetés

Ezt sem olvastuk az SZKP történetében

A legfőbb német hadvezetés első lépésben 3-4 millió márkával látta el Lenint, hogy segítse a bolsevik párt kiadványait és befolyásszerzését Oroszországban. Az első világháború nagy részét Svájcban átvészelő Lenin átdobását az orosz frontra eredetileg egy szocialista érzelmű milliomos, Alekszandr Helfand vetette fel a koppenhágai német követnek. A diplomata jó ötletnek tartotta ezt, és ezt sürgönyözte Berlinbe a központnak:

„Feltétlenül arra kell törekednünk, hogy Oroszországban a lehető legnagyobb káoszt teremtsük (…) akkor a forradalom elkerülhetetlenné válik és olyan formákat ölt, amelyek szétzúzzák az orosz állam stabilitását”.

A kutatások szerint a német birodalmi kormány összesen 82 millió aranymárkát bocsátott Lenin rendelkezésére, ebből 15 milliót a bolsevik vezető 1917 októberi puccsa után kapott. A német titkosszolgálat stockholmi rezidense ezt táviratozta haza a bolsevikok vonatának petrográdi megérkeztekor:

„Lenin beléptetése Oroszországba sikerült. Teljes mértékben kívánságunk szerint dolgozik…”

1918 márciusában aztán Lenin békét kötött II. Vilmos birodalmával, ez azonban már nem segített Németországon, mert csapatait megszállóként a keleti területeken tartotta, így azok hiányoztak az utolsó nagy nyugati offenzívánál, 1918-ban.

Pedig volt egy éleslátó a cár mellett

Káncz Csaba
Káncz Csaba

De mit tehetett volna II. Miklós cár, hogy birodalmát és saját életét megmentse? Az elméleti kérdésre egy lehetséges válasz az, hogy hallgathatott volna saját belügyminiszterére, Pjotr Durnovóra, aki 1914 februárjában egy látnoki erővel bíró feljegyzést írt a cár számára. Durnovó figyelmezteti felettesét, hogy a német-angol versengés az európai politika központi feszültségforrása lett és ez elkerülhetetlenül háborúba torkollik, amely viszont már nemcsak erre a két országra fog korlátozódni. Durnovó még azt is pontosan előrejelezte, hogy Románia nem fog kitartani egyik oldal mellett sem, és a végén a győzteshez akar csapódni.

Durnovó kiemeli, hogy Oroszország szövetségesei közül Anglia nem lesz képes komoly erőket a kontinentális háborúra összpontosítani, míg Franciaország védekezésre állhat be, így a legnagyobb teher Oroszországra hárulhat, amely viszont nincs felkészülve a háborúra. Durnovó ellenezte Moszkva katonai szövetségét Párizzsal és Londonnal (Antant), amelyet ő mesterséges kreálmánynak tartott. Szerinte egy Berlin elleni háború orosz katonai vereségekhez fog vezetni és a különböző társadalmi osztályok hirtelen vevők lesznek a populista szólamokra.

Durnovó szerint a vereséget szenvedett orosz hadsereg katonái túlságosan demoralizáltak lesznek, hogy a törvényességet fönntartsák az országban. A törvényhozás intézményei és az ellenzéki pártok elvesztik hitelüket és képtelenek lesznek ellenállni a populista hullámnak, amely végül Oroszországot egy reménytelen anarchiába taszítja. És pontosan ez történt.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Előrelépés a Brexitben? Több milliárd eurós tartozást rendeznének a britek

Előrelépés a Brexitben? Több milliárd eurós tartozást rendeznének a britek

Az biztos, hogy nem fognak 100 milliárd eurót kifizetni az EU-nak. Theresa May és kormánya azt sem szeretné, hogy miattuk más tagországoknak kelljen majd nagyobb hozzájárulást fizetni. Konkrétumok ugyan még nincsenek, de a britek még karácsony előtt beadják a javaslatot a rendezendő tételekről.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • november 6
    ÁKK: Likviditási diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (végleges) - október
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (végleges) - október
    november 7
    MNB: Monetáris Tanács ülése
    KSH: Kiskereskedelem (első becslés) - szeptember
    MNB: Nemzetközi tartalékok (előzetes/végleges) - október/szeptember
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. október végi helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - szeptember
    Ipari termelés (év/év) - szeptember
    november 8
    KSH: Ipar (előzetes) - szeptember
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (előzetes) - szeptember
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    Magyar Telekom - 2017 Q3
    november 9
    KSH: Fogyasztói árak - október
    MNB: Inflációs alapmutatók
    Richter - 2017 Q3
    Fogyasztói árindex (év/év) - október
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    november 10
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - szeptember
    MNB: A rezidens kibocsátású értékpapírok adatai kibocsátói és tulajdonosi bontásban - szeptember
    OTP - 2017 Q3
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (előzetes) - november
    Költségvetési egyenleg (milliárd dollár) - október

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?