Nehéz évtizedek
Etiópia nagy múltú ország, a nép az ókor óta lakja az Afrika szarva mögött található fennsíkos területet, és korábban Abesszínia néven volt ismert. A 20. század jó részében nagynevű császáruk, Hailé Szelasszié uralta az országot, de regnálása nem volt sikeres, az éhínség időnként már ekkor is felütötte fejét. Így aztán a Ras Tafari néven született uralkodó nem népe, hanem a jamaicaiak istene lett.
Őt 1974-től szovjet támogatással Hailé Mariam Mengisztu kommunizmus-szerű rendszere követte, ami hatalmas éhínséget hozott magával. A rendszer 17 éven át üzemelt, ami elég hosszú idő ahhoz, hogy a világ szemében Etiópia és az éhezés fogalma összefonódjon. Az országban ráadásul ekkor még növekvő ütemű volt a népességrobbanás: a 90-es években egy nőre 7 gyermek jutott.
Demokrácia, növekedés, családtervezés
A Szovjetunió összeomlása után aztán Etiópia demokráciává vált, az éhínség megszűnt, az ország fejlődésnek indult. Ma az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság, igaz, a népesség is gyorsan nő, most éri el nagyjából a 100 milliót. A 90-es évek óta viszont meredeken visszaesett a népszaporulat: egy anyára ma már csak 4 gyermek jut a 20-25 évvel ezelőtti 7-tel szemben, a viszonylag jól élő fővárosban, Addisz Abebában pedig már 2 alatti a szám, Afrikában egyedülálló módon.
|
| Etiópia. Forrás: Water.org |
Az elsődleges tényező az életkörülmények javulása, a növekvő iskolázottság, és a családtervezés széleskörűvé válása. A fogamzásgátlók használata a korábbiakban ismeretlen volt, az utolsó 5 évben viszont a legfontosabb tényező lett a népességnövekedés ütemének megfékezésében.
Elmaradott vidékek
Vannak azonban még elmaradott vidéki területek, ahol óriási a gyerekszám: az etióp-kenyai-szomáli határháromszögben, a Mandera nevű területen egy nőre 8 gyerek jut, meghaladva az országok közül Nigerben legmagasabb, 7,6-os átlagot. Ez a terület az egészségügyi ellátás hiányossága miatt a legveszélyesebb is a szülő nőknek: 100 élveszületésre 4 nő jut, aki belehal a szülésbe. Etiópia átlagában ez a szám csak tized ekkora, ami persze még mindig magas.
Mindazonáltal vidéken is egyre inkább eljut a fejlődés, és a megkérdezettek ott is azt mondják, hogy kevesebb gyereket, de azoknak jobb életfeltételeket terveznek. Etiópia azon 9 afrikai ország egyike, melyekben csökken a népességnövekedési ütem. A többiek: Ghána, Kenya, Madagaszkár, Ruanda, Szenegál, Tanzánia, Togo és Uganda.
Szárnyaló gazdaság
Etiópiában a gazdaság növekedése 2004 és 2009 között 10 százalék fölötti volt, azóta 7 százalék körüli. Ez az olajjal nem rendelkező afrikai országok között egyedülálló. Igaz, hogy az ország még így is igen szegény világviszonylatban, de az előrelépés óriási volt, és ha ez az ütem fennmarad, akkor egy fejlettebb kategória is megcélozható.
Az ország természetföldrajzi helyzete kedvezőbb, mint a környező sivatagi országoké, ugyanis magas tengerszint feletti magassága okán sokkal több csapadék éri. Afrika víztornyának is nevezik: a Nílust éltető legtöbb folyó itt ered. A mezőgazdaság a GDP 41 százalékát adja, a lakosság 80 százalékát foglalkoztatja. Az egykori éhező országnak bőséges a termése: az exporton belül is 60 százalék a mezőgazdasági termények súlya. A legfőbb exportcikkek a kávé, olajos magvak, gabonák, burgonya és a cukornád.
|
| Kávé, Etiópia legfőbb terméke |
Kávéból az ország a legnagyobb termesztő Afrikában, egyúttal ez a legfontosabb exportcikk. Olyannyira, hogy az ország lakosságának negyede a kávétermesztésből, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági ágakból (szállítás stb). él. Az ipar jórészt a mezőgazdasági termények feldolgozásából és a könnyűiparból áll. Gyorsan épülnek a vízierőművek, így az ország rövidesen teljesen megújuló energiából fogja fedezni áramellátását, sőt exportra is juthat.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
