Nagy kő esett le az ukrán kormány és a gazdák szívéről: végre hétfőn eltűnt a blokád az utolsó lengyel közúti átkelőről, így megint elindulhatnak az ukrán kamionok a nyugat-európai célállomások felé. Államközi tárgyalások vannak a háttérben, a két kormány agrárminiszterei egyezkedtek, megállapodtak abban, hogy havi szinten felülvizsgálják az ukrán tranzit alakulását, a következő egyeztetés május második hetében lesz.
Fotó: MTI/EPA
Eddig a közút volt a legproblémásabb a közlekedési kapcsolatrendszerben, több kelet-európai uniós ország gazdái szerveztek blokádot vagy tüntetést, mert attól tartottak, hogy a jóval olcsóbb ukrán termények elárasztják piacaikat. Brüsszeli közvetítéssel végül csak a tranzitba egyeztek bele a lengyel, a magyar és a román kormányok. Később feloldották bizonyos termékek esetén a behozatali tilalmat, de a gabonára továbbra is fenntartották.
Jó hír az ukrán teherforgalomnak, hogy Románia a napokban bejelentette: 2026-ig mindenképpen befejezik a Bukarestet az ukrán határon lévő Siret településsel összekötő autópálya építését. A beruházáshoz uniós forrásokat is felhasználnak. A román kormány feltétlenül megépíti ezt a szakaszt, mert ez vezet tovább Csernyivcin és Ternopilen, majd Lviven keresztül át Lengyelországba, s onnan a balti államokba – erősítették meg bukaresti illetékesek.
Ugyanilyen fontos a Siret-Porubne román-ukrán határátkelő bővítése és korszerűsítése a várhatóan nagyon megnövekedő forgalom kiszolgálása érdekében. Kijev más határátkelőket is szeretne bővíteni, vagy újakat építeni, egyebek mellett Bila Krinitcjánál és a kárpátaljai körzetben lévő Bila Cerkva településnél. Emellett Bukarestnek szándékában áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése is ezekben a térségekben a román oldalon. Ehhez is pénz kell és ehhez is szeretnének uniós forrásokat kapni, az erről szóló kérelmet napokon belül eljuttatják Brüsszelbe.
Fotó: UNN
Az ukránoknak néhány hete sikerült EU-n kívüli pénzt is bevonzani a vasúti eszközpark fejlesztéséhez: az amerikai US EXIM Bank 156,6 millió dolláros, 15 éves futamidejű hitelt ad Ukrzaliznyitcja állami vasúttársaságnak 40 darab, amerikai magáncégektől beszerzett Wabtech dízelmozdony megvásárlásához. Az ukrán vállalatnak már van tapasztalata ezzel a mozdonnyal, jelenleg is 30 ilyen üzemel az országban, de lassan elöregednek – számolt be róla az Ukrinform.
A Balkánon több uniós ország mellett Montenegróval is rendezettebb gazdasági együttműködést akarnak az ukránok. Júniustól úgynevezett vízummentes teherfuvarozási egyezmény lép életbe a két ország között, megkönnyítve az ukrán exportot. A megállapodás a légi áruk fuvarozására is vonatkozik. Szó van közvetlen menetrendszerű és charter buszjáratok beindításáról is. Szerhij Derkacs, az infrastruktúra fejlesztéséért felelős ukrán miniszterhelyettes szerint hamarosan elindul a Kijevet a népszerű tengerparti üdülőhellyel, Budvával összekötő járat. Ukrán buszos szolgáltató is beszállhat, ha a járatot nem akarja üzemeltetni egy montenegrói cég – fűzte hozzá a kormánytag.
Kikötői fejlesztések
Megint csak az export miatt nagy erőkkel fejlesztik az ukrajnai Duna-kikötőket, amelyek az export 32 százalékét adták tavaly. Három is van ezekből, kettőnél reális a gyorsabb haladás, hogy még több uszály haladhasson felfelé, az európai célpontok felé. Logisztikai központot terveznek Izmailnál, ebben ukrán vállalkozók mellett külföldiek is részt vehetnek. A 17 százalékkal részesedett odesszai tengeri kikötő (Csornomorszk) egyelőre továbbra is orosz célpont, ott az eddigi rombolás utáni helyreállítás lehet a rövid távú cél. Az ott áthaladó ukrán tengeri gabonaexport várhatóan csökken áprilisban, a tervezett 8 millió tonna helyett csak 5 millió tonnát tudnak kiszállítani, mivel nem tudták olyan gyorsan elvégezni a munkát, ahogy tervezték - írta az Interfax Ukraine.
Egyelőre nincs nagy haladás a légi kapcsolatrendszer visszaállításának terén. Az ukrán repülőterek gyakorlatilag még mindig zárva vannak az állandó légi veszély miatt. Az ír Ryanair diszkont légitársaság már többször jelezte, hogy szinte azonnal áthelyez több gépet és beindít rengeteg járatot, amint a helyi repülésügyi hatóság engedélyt ad erre. Dél-koreai cégek a kijevi nemzetközi repülőtér korszerűsítését és bővítését vállalták, itt még csak az előkészületeknél tartanak.
Közben az ukránok megkezdték a nagy mennyiségű légi áru elszállítására is alkalmas gépeket gyártó legendás Antonov cég átszervezését. Néhány hete már részvénytársasági formában működik a cég. A kormány és a vállalat vezetése szerint minden korábbi szerződést betartanak, az üzleti partnereknek nem kell aggódniuk, ugyanakkor így könnyebb lesz bevonzani az új technológiákat és új üzleti megállapodásokat kötni a külföldi cégekkel.
A fent felsoroltak hosszas kétoldalú tárgyalások utáni egyezmények eredményei. A kijevi kormány azonban ezzel párhuzamosan az összes környező baráti országgal szeretné összehangolni a különféle közlekedési fejlesztéseket. Derkacs a múlt héten bemutatta az erre vonatkozó kijevi elképzeléseket az érintett országok (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Moldova) és az EU képviselőjével együtt tartott egyeztetésen. A már említett határátkelőkre vonatkozó beruházásokon kívül a vasúti pálya korszerűsítése és a hálózat bővítése is benne van a tervekben, amiket az úgynevezett Connecting Europe Facility (CEF) nevű finanszírozási eszközön keresztül lehet megvalósítani uniós források igénybevételével.
Több ezer magyar vár a hazatérésre. 
