Szlovákia hazánkhoz hasonlóan 2004-en lett az EU tagja. A Szlovák Nemzeti Bank munkatársai tavaly nyári tanulmányukban megbecsülték, hogy az ország jólétéhez mennyiben járult hozzá a tagság az első tizenkilenc évet vizsgálva. Három fő területet vizsgáltak: az EU-ból származó közvetlen kifizetések és ezek hatása a növekedésre, az államadósság finanszírozásának költségei és a nemzetközi kereskedelem hatásai az EU-ba való beágyazódással.
Fotó: Wikimedia Commons/Slovensky_rozhlas
Csak ezt a három csatornát figyelembe véve azt becsülték, hogy
az EU-tagság több mint 15 százalékkal növeli a szlovák GDP szintjét. Névértékben az EU-tagság fejenként akár 4 ezer eurós éves többletjövedelmet jelent.
- Az EU-tagság legfontosabb előnye Szlovákia számára a kereskedelem megnövekedett hozzáadott-érték teremtése.
- Az EU tagjaként Szlovákia fejenként 11 eurót takarít meg minden hónapban az államadósság kamatainak csökkentésén keresztül.
- Az EU-ból érkező nettó kifizetések havonta közel 20 eurót tesznek ki fejenként, és további 40 euró hozamot jelentenek hosszú távú befektetéseken.
Összességében ezek az előnyök öt év alatt egy kis vagy közepes személygépkocsi árát teszik ki egy négytagú család számára - állapítja meg a Szlovák Nemzeti Bank. Az euró bevezetésének hatásaitól itt eltekintenek a pozsonyi szakemberek.
EU-s támogatások
Az EU egyik fő célja az uniós országok közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió és szolidaritás erősítése. A tagállamok, különösen a viszonylag kevésbé gazdagok ezért számos kifizetésben részesülnek. Mennyiségi szempontból a legfontosabb kifizetések az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) és az EU kohéziós politikája (KP) alapján történnek, de van egy sor más uniós szakpolitika is, amelyek pénztranszferrel járnak. Ugyanakkor minden tagállam hozzájárulást is fizet az EU-nak. Ezért fontos a nettó, nem pedig a bruttó uniós kifizetéseket áttekinteni.
Fotó: Szlovák Nemzeti Bank, EKB
Szlovákia már a 2004-es EU-csatlakozás előtt kapott úgynevezett „előcsatlakozási” támogatást, de a csatlakozás a nettó kifizetések jelentős növekedését eredményezte. Szlovákia összességében több mint nettó 24 milliárd eurót kapott a 2004–2022-es időszakban (2022-es árakon). Ez közel 4500 eurót jelent fejenként a 2004-2022-es időszakban vagy 20 eurót fejenként havonta. A 2022-es GDP-hez viszonyítva Szlovákia több uniós támogatást kapott, mint Szlovénia és Csehország, de kevesebbet, mint Magyarország.
Az uniós forrásokkal kapcsolatos újabb tapasztalatok Szlovákiában azt mutatják, hogy e források teljes körű és hatékony felhasználása nem tekinthető magától értetődőnek.
Kisebb kamatprémium
Az olyan kis nyitott gazdaságok, mint Szlovákia, mindig is erősen függtek az államadósság finanszírozási költségeinek ingadozásaitól. A piacok hajlamosak kisebb kockázati prémiumot, azaz alacsonyabb kamatot kérni azoktól a gazdaságoktól, amelyek konzervatív gazdaságpolitikát folytatnak és intézményeik erősek. Ezért a fenntartható költségvetéssel rendelkező euróövezeti országok államadósságának kamatai meglehetősen alacsonyak voltak, még olyan nagy turbulenciák idején is, mint a globális pénzügyi válság vagy a Covid-világjárvány.
Ugyanakkor azok az országok, amelyeket fenntarthatatlan államháztartásúnak tartottak, mint például Görögországot az euróövezeti államadósság-válság idején, néhány évig nagyon magas kamatot fizettek. Az államadósság magasabb kockázati felára jelentős többletköltséget okoz.
A magasabb kockázatot azonban nemcsak a túlzott adósságszint okozhatja, hanem a költségvetés bizonytalansága is, amely az intézmények meggyengüléséből, a döntéshozók nem együttműködő magatartásából vagy a kiszámíthatlan politikák nagyobb valószínűségéből eredhet.
Az állam által fizetett kamatok tekintetében világosan megkülönböztethető az integrálódó tagországok (Szlovákia EU-csatlakozása után, Bulgária és Románia 2014 körül) csökkenő költségű csoportja, valamint a tartósan magas költségű Szerbia, amely nem tagja az EU-nak, és Magyarország, amely kevésbé kooperatív politikával és legyengült intézményekkel rendelkező tagállam, különösen 2011 óta. Tekintettel arra, hogy Szlovákia nominális államadóssága 2022-ben meghaladta a 70 milliárd eurót, az EU-tagság évi 700 millió eurós, fejenként 130 eurós megtakarítást jelentett.
Fotó: Szlovák Nemzeti Bank, Eurostat
Kereskedelmi előnyök
Gazdaságilag az európai integráció hajtóereje mindig is az egységes piac előnyei és a termelési tényezők szabad mozgása volt. A szlovák gazdaság, amely hagyományosan nagyon nyitott a kereskedelemre, nagy hasznot húzott az egységes piacból. A kereskedelem nyitottsága (a kereskedelem GDP-hez viszonyított aránya) 2022-ben több mint 180 százalék volt.
Összehasonlításképpen: az egységes piacon kívüli kis nyitott balkáni gazdaságok kereskedelmi nyitottsága 100 százalék alatti. A nagyon magas kereskedelmi integráció azt is jelenti, hogy a szlovák gazdaságot különösen súlyosan érintené az egységes piacból való kilépés. A szlovák exportra és termelésre gyakorolt negatív hatás hosszú távon valószínűleg hasonló lenne a Brexitéhez, de mértéke súlyosabb, a jóval intenzívebb kereskedelmi forgalom miatt (a kereskedelem nyitottsága az Egyesült Királyságban csak 60 százalék).
Fotó: Szlovák Nemzeti Bank, UNCTAD, Eurostat
A hatások számszerűsítése
Az EU-tagság jelentős gazdasági előnyöket biztosít Szlovákia számára:
1. Közvetlen EU nettó kifizetések – a GDP 1,1 százaléka
Szlovákia összesen több mint 24 milliárd eurónyi nettó uniós kifizetésben részesült a 2004–2022 közötti időszakban (2022-es árakon). Ez fejenként 4500 eurót jelent a 19 éves periódusban, vagy havi 20 eurót fejenként.
2. Az EU-transzferek közvetett gazdasági haszna – akár a GDP 2,3 százaléka
Az EU átutalások „sokszorozó hatása” attól függ, hogy a nemzeti hatóságok milyen hatékonysággal használják fel az uniós forrásokat a növekedési potenciál növelésére.
3. Alacsonyabb adósságköltség – a GDP 0,6 százaléka
Az EU-tagság és az EU-val széleskörűen együttműködő intézményi magatartás évente mintegy 700 millió euróval csökkenti Szlovákia államadósságának finanszírozási költségeit.
A fenti három közvetlenül mérhető rövid és középtávú hatást összevonva megállapítható, hogy a szlovák EU-tagság éves haszna a GDP 4 százalékát is elérheti. Ez névleges értékben személyenként évi 830 eurót jelent.
4. Kereskedelmi integráció – hosszú távon a GDP 15 százaléka
Végül becsléseink szerint a szlovák GDP akár 36 százaléka is az EU-n belüli kereskedelemben keletkezik. A kereskedelemmel kapcsolatos hozzáadott értéket figyelembe véve, az EU egységes piacához való hozzáférés előnye hosszú távon megközelíti a szlovák GDP 15 százalékát.
