|
| Röszke, 2015. augusztus 25. MTI Fotó: Ujvári Sándor |
Az EU polgárok 38 százaléka tartja a kérdést az Unió jelenlegi legnagyobb problémájának és 73 százalékuk követeli a közös migrációs politika létrehozását. Ez azonban késik, így nem tekinthető véletlennek, hogy a dánok októberben népszavazáson erősítenék meg kimaradási klauzulájukat és hogy a bevándorlás-ellenes Svéd Demokrata Párt támogatottságát megduplázva vált a legerősebb svéd politikai erővé. Idén júliusban mintegy 50 ezer menekült lépett be Görögországba, amely 750 százalékos emelkedés a tavalyi adathoz képest és több, mint tavaly egész évben.
Svédországhoz hasonlóan a német politikai centrumot is elsöpri a menekültek áradata?
Az utóbbi napokban a leghevesebb reakciókat Németországban látjuk, amelynek kormánya idén 800 ezer bevándorlóval és menekülttel számol. Ez a duplája az 1992-es korábbi rekordnak, amikor 440 ezren árasztották el az országot a Szovjetunió felbomlása és a berlini fal leomlása körüli időszakban.
Új fejlemény, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem alkalmazza az úgynevezett dublini rendeletet a Szíriából érkezettek esetében, azaz – bár megtehetné – nem küldi vissza a menekülteket abba az EU-s országba, ahol beléptek az unió területére. Németország fél év alatt 44 ezer szír menekültet regisztrált, és ebből 131-et küldött csak vissza. A most bevezetett lépések lényegében azt jelentik, hogy Németország soron kívül ismer el menekültként minden Szíriából érkezett migránst.
Németországban számos gyújtogatás történt az utóbbi hónapokban menedékkérők elhelyezésére előkészített, még lakatlan ingatlanokban, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy az önkormányzat ne tudjon bevándorlókat költöztetni az adott környékre. Merkel szerdán a szászországi Heidenauba, az ottani menekülttáborba látogatott. A szász kisvárosban az elmúlt napokban súlyos összecsapások voltak jobboldali szélsőségesek és a rendőrség között. A kancellár ellen mintegy kétszázan tiltakoztak, sajtónyilatkozatát pedig dudálással, sípolással próbálták megzavarni. Egyebek között azt skandálták, hogy Merkel a „nép árulója”.
Azt is kiabálták, hogy „mi vagyunk a csőcselék”, ami arra utal, hogy Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellár kedden heidenaui látogatásakor a hétvégi zavargások résztvevőiről megjegyezte, hogy „nálunk ezeket csőcseléknek nevezik”. A párt országos székházát azóta gyűlölködő telefonok és emailek százai árasztják el, de bombariadót is el kellett rendelni.
Merkel kancellár bár még mindig több lóhosszal vezeti a német politikusok népszerűségi listáját, az elmúlt hetek eseményei, így a görög válság bonyodalmai, illetve a bevándorlási hullám ügyefogyott európai kezelése nyomán esni kezdett a népszerűsége Németországban.
A német közszolgálati híradó döbbenetes tudósítása
A ZDF közszolgálati televízió kedd este 7 órai, fő műsoridőben leadott híradójának első bejátszásában a balkáni menekülő-utakkal foglalkozott. Megszólaltattak Szerbiában egy magát Ahmetnek nevező fiatalembert (a videó 1:12-nél), aki szomorúan mondta el a német polgárok millióinak, hogy „bejutva Magyarországra letartóztattak és nyolc napra börtönbe vetettek. Ott nem volt se étel, se ital, a WC-ből kellett innom”. A hős Ahmet aztán hozzátette, hogy még egyszer nekivág a magyar határnak, mert ő mindenképpen Németországba akar eljutni. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy a ZDF a legnézettebb német csatorna, a nézők 13,3 százaléka követi rendszeresen, éves költségvetése pedig 600 milliárd forint.)
Nos, egy ilyen politikai súlyú híradó szerkesztőinek természetesen tudniuk kellett, hogy Ahmet története egy ízléstelen és átlátszó hazugság. Ennek leadása a közszolgálati médiában azonban csak kisebb részben szól a német-magyar kapcsolatok siralmas állapotáról. Sokkal inkább árulkodik arról, hogy a német politikai osztálynak valamivel igazolnia kell a lakosság felháborodott csoportjai számára, hogy milyen megaláztatások miatt kell pont Németországba menekülniük ellenőrizhetetlen személyazonosságú és karantén híján felmérhetetlen egészségi állapotú százezreknek.
Hiányzik a határozott közös európai válasz a kontinens külső határain
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker közben cikket közölt a témában az EU országainak vezető lapjaiban. Mintha egy másik bolygón élne, Juncker szerint Európa el fog bukni, ha a félelem és az önzőség vezérli a kontinenst és megpróbál falat húzni maga köré. Nos, ezen a kontinensen pedig úgy látják egyre többen, hogy Európa pont azon közös és határozott politika hiánya miatt bukhat el, amiért éppen Juncker lenne a felelős.
A menekültügyet meg kell és lehet oldani éspedig a külső határokon. Ott kell ENSZ, NATO és EU összefogással fogadó állomásokat kialakítani. Onnan kell megszervezni a menekültek elosztását, középtávon véget vetni a hadiállapotoknak az érintett országokban, fejlesztéseket végrehajtani és munkahelyeket létrehozni.
Káncz Csaba jegyzete
javult a lemorzsolódás is. 
