|
| Kép forrása: EPA |
David Davis, a kilépési tárgyalások irányítására létrehozott minisztérium vezetője a Brexit-folyamatról tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit.
Az ellenzéki Munkáspárt egyik képviselőjének kérdésére, hogy a konzervatív párti brit kormány hajlandó lenne-e bármilyen formájú pénzügyi ráfordításra az egységes belső piaci hozzáférés biztosítása végett, Davis kijelentette: a fő kritérium az, hogy Nagy-Britannia a lehetséges legjobb feltételekkel exportálhassa áruit és szolgáltatásait az európai piacra.
Nem lehet mindent egyszerre
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához - ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
A brit gazdaság további hozzáférése az egységes EU-piachoz az egyik legsarkalatosabb vitaforrás a brit kormány és a brit üzleti szektor között is.
|
A brit gazdaság nagy ágazati érdekképviseleti szervezetei nemrégiben nyílt levélben figyelmeztették a brit kormányt arra, hogy ha Nagy-Britannia kedvezményes kereskedelmi megállapodás nélkül távozik az EU-ból, akkor az EU-piacra irányuló - jelenleg akadálymentes - brit áruexport 90 százalékát vámok terhelhetik. A felhívás aláírói szerint ez a brit élelmiszeriparra 20 százalékos, a brit autóiparra 10 százalékos költségtöbbletet róna, ami gyakorlatilag behozhatatlan versenyhátrányba hozná e szektorokat. |
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
