|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
A japán kiskereskedelem forgalma 0,8 százalékkal maradt el áprilisban az egy évvel korábbitól, ilyen ütemű csökkenésre tavaly március óta nem volt példa. Havi szinten azonban stagnálás volt tapasztalható. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a munkabérek nem növekednek kellő ütemben, ellentétben az élelmiszerárakkal, ráadásul a lakosság még mindig nem heverte ki a legutóbbi 3 százalékos ÁFA emelést sem.
Mi lesz veled, Abenomics?
A fentiek fényében egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Abe Shinzo miniszterelnök akár 2019 októberéig is elhalaszthatja a következő 2 százalékos adóemelést, írja a Reuters. Attól tartanak ugyanis, hogy ez még inkább visszafogná az egyébként is alacsony fogyasztást, ezzel együtt pedig ismét deflációs nyomás alá kerülhetne a japán gazdaság. A költségvetés oldaláról is vannak problémák, a japán kormánynak ugyanis tartalékokat kell képeznie a gazdaságélénkítő programjainak finanszírozására, valamint a földrengések okozta károk ellensúlyozására is.
Abe Shinzo három évvel ezelőtt került hatalomra, kampányában olyan impozáns terveket hangoztatott, mint a defláció eltörlése és a japán gazdaság növekedési pályára állítása. Az addig példátlan monetáris politika és a bevezetett fiskális élénkítő intézkedések ugyan pillanatnyi sikert hoztak, a fogyasztás azonban továbbra is rendkívül alacsony, sőt, tavaly év végén gyakorlatilag technikai recesszióba süllyedt a gazdaság.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
