Alakul a tőzsdei lufi: csak óvatosan a durrogtatással!

2009. november 05., 08:12

Egyre több a figyelmeztető jel a világgazdaság talpra állásának megalapozottságát illetően - egyesek újabb pénzpiaci buborékok kialakulását vetítik előre

Egyre több a figyelmeztető jel a világgazdaság talpra állásának megalapozottságát illetően. Egyes szakértők újabb pénzpiaci buborékok kialakulását vetítik előre. A pénzpiaci szigorral azonban óvatosan kell bánni, ugyanis a világgazdaság fele még infúziót kap.

A kormányok és a központi bankok százmilliárd dollárokat injekcióztak a gazdaság vérkeringésébe, hogy elkerüljék a bankok és az óriásvállalatok, autógyárak csődjét, illetve segítsenek a bajba jutott háztartásokon, de sokak szerint ez újabb spekulációs hullámot alapozott csak meg - jegyezte meg a a párizsi Le Monde hasábjain Claire Gatinois szakíró. A tőzsdék egyidejű és szinte példátlan emelkedése, különösen Ázsiában, valamint a kötvénypiacok, nevezetesen az államkölcsönök iránti kereslet és a nyersanyagok árának szárnyalása csak növeli az aggodalmakat.
   
Hat hónapja minden emelkedik - mutat rá Patrick Artus, a Natixis francia befektetési bank kutatója. Ő a jelenséget spekulációs eredetűnek tartja, mivel a látványos növekedés - például a sanghaji tőzsdeindex január óta elért 63 százalékos emelkedése - elszakad a gazdasági realitástól. "A tajvani tőzsdén a részvények értéke a vállalatok hasznának százszorosa, Ausztráliában kilencvenszerese, és a párizsi tőzsdén is tizenháromszorosa" - húzta alá Artus, aki szerint ez a buborék annak a likviditás-bőségnek az eredménye, amelyet a 2008-ban világszerte beindult fellendítési és támogatási programok teremtettek.
   
Elemzése szerint a válság elleni küzdelemben a központi bankok bizonyos értelemben a bankóprést hozták működésbe, amikor a zéró közelébe szorították le a kamatlábakat, és a pénzintézetek helyzetének könnyítésére nem egyszer termékeiket is felvásárolták. Az államok pedig óriási kölcsönöket vettek fel a piacokon. A Barclays elemzői szerint 2009-ben 1300 milliárd dollár értékű amerikai kincstárjegyet, és dollárban számolva 900 milliárd dollár értékű európai kölcsönkötvényt bocsátanak ki. 
   

Friss tőzsdei árfolyamok
"A világ likviditásállománya sohasem bővült ilyen gyorsan. 1990-től 2007-ig a forgalomban lévő pénz a központi bankok mérlege alapján évi átlagban 15 százalékkal bővült, ma az ütem több mint 30 százalék" - írta Artus. "1990-ben a világ GDP-jének 4 százaléka volt monetáris alapú, ma 21 százaléka" - fűzte hozzá. A befektetők pénzük kihelyezésére váltakozva vásárolnak aktívumokat az ingatlanpiacokon, a nyersanyagpiacokon, részvényeket és szuverén - államok által kibocsátott és így kevésbé kockázatosnak tartott - kötvényeket. Az elemző szerint így "ugráló buborékok" jönnek létre, a spekuláció előbb az egyik piacra koncentrálódik, majd máshol tűnik fel.
   
Daniel Cohen, az École Normale Supérieure (ENS) tanára úgy fogalmaz, hogy az államok és a központi bankok szerinte nem maguk teremtik a buborékokat, hanem bizonyos értelemben elszenvedik az új világrend egyensúlyhiányának következményeit. Ezek a pénzügyi szélsőségek azonban mind mikro-, mind makrogazdasági, mind geopolitikai szempontból súlyos következményekkel járnak - vélik az elemzők. Egy-egy buborék elpattanása tönkreteszi az adott piac aktívumainak tulajdonosait, de a spekuláció maga is súlyos reálgazdasági következményekkel jár. 2008 éhséglázadásai, amelyek például a cukor- és a gabonapiac áremelkedése nyomán törtek ki, vagy a hordónkénti 100 dollár feletti kőolajáraknak az ipart és a háztartások vásárlóerejét korlátozó hatásai is jól mutatták ezt.
   
A közgazdászok többsége szerint a központi bankok vezetőinek kell elsősorban lépniük, "megszabadítva" a világot a túl sok likviditástól, nevezetesen a pénzpolitika szigorítása révén. Ez azonban azzal a kockázattal járhat, hogy megtöri a még ingatag és bizonytalan világgazdasági talpra állást. Jean-Hervé Lorenzi, a Cercle des économistes közgazdasági társaság elnöke például úgy véli, hogy a fellendülés megtörése veszélyesebb, mint egy olyan buborék, amely fenyeget ugyan, de még nem igazán jelent veszélyt. "A világgazdaság fele még infúziót kap, nem szabad túl korán véget vetni ennek a támogatásnak."

Claire Gatinois szerint a piacok szabályozásánál, a likviditások kibocsátásánál az államoknak, a központi bankároknak a fogyasztási cikkek árai mellett jobban figyelembe kellene venniük a tőzsdei, kötvénypiaci és nyersanyagpiaci árakat. Ezzel jobban szolgálhatnák a pénzügyi stabilitást, és elejét vehetnék az új pénzügyi buborékok kialakulásának.

Mélyben maradt a dollárkamat
A vártnál több lett a bankok profitja
Bajnai: túl a nehezén, már csak fél év a válság
Az EU megpörgeti a hitelezést
Csúcson az arany, mit mond a szaki?
Állami pénz nélkül meghalna a nagybank

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

Facebook