A "médiaalkotmány" a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, amely azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban

A "médiaalkotmány" a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, amely azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban.

A fideszes Rogán Antal expozéjában a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában a Parlamentben kifejtette, három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is.
   
A képviselő kifejtette: a javaslat szerint a szabályozást kiterjesztik a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint internetes orgánumokra, nagy hírportálokra is. Rogán Antal szerint ezen médiumok szerepe meghatározó, ezért itt is szükség van egységes szabályozásra. Hangsúlyozta, hogy ez a felelősségre helyezi a hangsúlyt, a szabadságot pedig nem korlátozza, hanem tágítja, mivel az alapelveket ezekre a médiumokra is kiterjesztenék - mondta.
   
Az általános tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban a képviselő azt mondta, ez az alapelv eddig is létezett, most arra törekednek, hogy általános megfogalmazást alkossanak. Ezt a korábbihoz képest pontosították, miután figyelembe vettek több módosító indítványt is - tette hozzá.
   
A válaszadás jogával kapcsolatban Rogán Antal kifejtette, hogy elálltak azon korábbi szándékuktól, hogy véleménnyel szemben is legyen lehetőség válaszadásra. Az új javaslat szerint a válaszadás jogát csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni.
   
Rogán Antal elmondta azt is, az újságírók védelméről szóló passzusok lehetővé teszik, hogy az oknyomozó újságíró védelmet kapjon és ne kelljen felfedni információforrását. Fontosnak nevezte a szerkesztői szabadság védelmét is, mivel - mint mondta - így a szerkesztőségeknek "lesz szava, védettsége" a tulajdonosokkal szemben. A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy mindenképpen szükség van új médiatörvényre, mert a jelenlegiről az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem működik.


"Szabad sajtó a zsarnokok ellen"

Nem a sajtószabadság korlátozásáról, hanem annak értelmezéséről van szó a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatban - jelentette ki L. Simon László, a Fidesz vezérszónoka szerdán a parlamentben. Úgy vélekedett: az elmúlt évek "korlátozott demokráciájában" szembesülhettek azzal, hogy ha nincs szabad sajtó, akkor az "alkotmányos jogainkat korlátozó, korrupciós ügyektől hemzsegő Gyurcsány-éra akár évtizedekre is meghatározhatta volna hazánk sorsának alakulását". Véleménye szerint a szabad sajtó sokat tehet a zsarnoki rendszerek kialakulásának megakadályozása vagy lebontása érdekében.

Bibó István szavaival élve a fideszes képviselő kiemelte: nem lehet ott parlamentáris szabadság, ahol a szólásszabadság nem biztosított.  L. Simon László hangsúlyozta azt is: a sajtó működését jogi keretek közé kell helyezni, szabályozni kell.

Véleménye szerint azok, akik a törvényjavaslatot azzal az érveléssel utasítják el, hogy az korlátozza a sajtó eddigi szabadságát, azok éppen a szabadság fogalmának az abszolutizálására törekednek. A szabad sajtót is szabályozni kell, tiszteletben tartva szellemi és nem intézményi autonómiáját - jelentette ki a kormánypárti képviselő. Hozzátette: fontos ez manapság, amikor a sajtó szerkezete és az olvasási, az információszerzési szokások napról napra alakulnak át, és nem kerülhető el az internet világának szabályozása sem. Kiemelte azt is: a nyomtatott és az elektronikus sajtó olyan korszerű szabályozásért kiált, mely a sajtó szabadságát tiszteletben tarja.

L. Simon László közölte: a törvényjavaslathoz ő maga is már tíz módosító indítványt nyújtott be, és augusztus 31-ig további módosítókat nyújthatnak be az ellenzéki képviselők is, hogy egy korszerű jogszabály születhessen.


Pártvélemények

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) - módosításokkal - támogatja a "médiaalkotmányról" szóló javaslatot - mondta Pálffy István, a párt vezérszónoka szerdán a parlamentben. Pálffy István kiemelte: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat az alkotmányra hasonlít és általánosan kívánja rendezni a sajtó helyzetét. A szabályozásnak ezzel a formájával, azaz, hogy alkotmányszerűen terjed ki minden médiatartalomra, egyetértenek - hangsúlyozta.
   
Mandur László szocialista vezérszónok szerint a "médiaalkotmány" nem felel meg az uniós elvárásoknak, és azt vissza kellene vonnia a kormánynak. A szocialista képviselő közölte: a sajtóbizottságban nem fogalmazódhattak meg kisebbségi vélemények, mert az ellenzék abba a méltatlan helyzetbe került, hogy nem biztosítottak időt a javaslat elolvasására.
   
Véleménye szerint a törvényjavaslat része annak a médiacsomagnak, mely a közmédiumok fideszes irányítást és az elektronikus média felügyeletét legalább kilenc évre hivatott szolgálni. Közölte: a javaslat és a médiacsomag része annak a "gátlástalan hatalmi törekvésnek" is, amivel a Fidesz és a miniszterelnök független intézményeket és szférákat akar - törvény által - kizárólagos irányítás és ellenőrzés alá vonni.

MTI