Hirdetés
Hirdetés

Majd az állam bácsi! Tervezgetésből nem lesz nyugdíj

2012. június 28., 11:55

Bár a leendő nyugdíjasok nagy többsége több forrásra is támaszkodik időskori éveit illetően a vizsgált országokban, még mindig az állami nyugdíjbiztosítás előfordulási aránya a legmagasabb az egyes formák között - derül ki az Aegon megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból. Az állami nyugdíjpillér szerepe Magyarországon az egyik legjelentősebb.

Hirdetés

Több forrásra is támaszkodni kíván a leendő nyugdíjasok legnagyobb része, a lehetséges források közül – amikor több megtakarítási formát is meg lehetett jelölni – viszont még mindig egyértelműen az állami nyugdíjbiztosítás vezet, hiszen azt az összes válaszadó csaknem fele – 48 százaléka – megemlítette.

A lakást is beáldozzuk a nyugdíjas évekre

Ezt követték a magánnyugdíjpénztárak, illetve nyugdíjalapok, egyenként 30-40 százalékos aránnyal. Figyelemre méltóan magas ugyanakkor a nyugdíjas évekre önállóan megtakarítók aránya is, hiszen a megkérdezettek 30,6 százaléka jelölte meg saját pénzét forrásként, illetve közel 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy valamilyen hosszú távú megtakarítási számlával rendelkezik. A megkérdezettek csaknem egynegyede említette meg lehetséges forrásként az életbiztosításokat is – Magyarországon az arány viszont 33,3 százalék -, míg a részvényeket 20 százalék tartotta említésre méltó elemnek. Érdekes eredmény emellett, hogy a válaszadók ötöde saját ingatlanával is számol a nyugdíjas évek fedezése céljából, vagyis meglévő ingatlanának kisebbre cserélésével is pénzhez tervez jutni.

Állami nyugdíjbiztosítás súlya

aegon_nyugdijfelmeres_2012nyar



Mi az állam bácsiban bízunk

Az állami nyugdíjbiztosítás említésénél igen előkelő helyen állnak a leendő magyar nyugdíjasok: ezt a forrást 53,6 százalékuk említette meg. Ez ugyanakkor nem kiemelkedő eredmény, hiszen a több opciót tartalmazó felmérésnél ennél is magasabb arányt produkált például Németország, Spanyolország vagy az USA is.

Figyelemre méltó eredmény viszont, hogy a több lehetséges választ tartalmazó, húsz megtakarítási formát felkínáló kérdőívnél a magyarok 13,4 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nincs nyugdíjcélú megtakarítása. Ehhez hasonló arányt pedig egy országban sem produkált a felmérés, hiszen még a sorban következő Spanyolországban is „csak” 9,2 százalék volt azok aránya, akik semmilyen nyugdíjcélú megtakarítást nem tudtak megjelölni.

Az első számú nyugdíjcélú forrásra vonatkozó felmérés szintén érdekes eredményt hozott. A magyar válaszadók jóval nagyobb hányada jelölte meg elsődleges forrásként az állami nyugdíjat, hiszen a bő 20 százalékos összesített eredménnyel szemben a magyaroknál ez az opció 38,6 százalékos szavazati arányt kapott.

A felmérés eredményeit látva mindenképpen biztató, hogy a magyar lakosság jelentős része, főként a fiatalok, már nem csak az államra kíván támaszkodni a nyugdíjas évei alatt. A tervek azonban még nem jelentenek konkrét lépéseket is egyben, hiszen a magyar válaszadók több mint 13 százalékának semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása nincs - értékelte a kutatás eredményeit Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. vezérigazgatója. A pénzügyi szolgáltatók szerepét abban látom, hogy a jelen piaci körülményekhez igazodva, vállalható havi összeggel induló konstrukciókkal támogassák a lakosság ezen törekvéseit - tette hozzá a szakértő.

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 1 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Súlyos százezrek - ennyibe kerül a tanévkezdés egy egyetemistának

2014. szeptember 19., 20:35
Súlyos százezrek - ennyibe kerül a tanévkezdés egy egyetemistának

Egy-egy félévben átlagosan 320 ezer forint kiadása van az egyetemistáknak. Főként az elsőévesek számíthatnak magas számlákra, ám sok múlik a választott szakon is. Szeptemberben sok diák és szülő olyan kiadásokkal is szembesül, mint az albérlet után fizetendő kéthavi kaució, vagy egy laptop vásárlása.

Utánajártunk

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint hogyan végződnek a devizahiteles perek, hány pénzintézet lesz, amelyik bizonyítani tudja, hogy tisztességesen járt el?

A hitelintézetek a bírósághoz fordultak a devizahiteleseket segítő törvény miatt. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosításai.