Óvakodj attól, aki sokat ígér – tartja egy régi tőzsdés mondás. „Az aktuális piaci helyzet alapján jelenleg euróban 7-8 százalékos fix kamatot lehet elérni” – írja a Genéve Invest nevű svájci, de állítása szerint luxemburgi vagyonkezelői jogosítványokkal és befektető-védelmi tagsággal rendelkező cég honlapja, amelynek hirdetését a Google magyar weboldalakon is elhelyezi.
A Quaestor csak évi 6,55 volt
Az öt európai nyelven olvasható, magyarra le nem fordított szöveg ezt azzal magyarázza, hogy vállalati kötvényekkel ma is magas hozamot lehet megcélozni, jóval magasabbat, mint az inflációtól is elmaradó nyugat-európai állampapírokkal. Összehasonlításképpen: a Quaestor az év elején évi 6,55 százalékos hozammal értékesítette pár éves futamidejű vállalati kötvényeit.
A külföldi cég saját bevallása szerint 10-60 féle, tőzsdére bevezetett vállalati kötvényt tesz egy portfólióba, és ezzel az utóbbi években évi 7-8 százalékos hozamot ért el. Ebből derül ki közvetve, hogy itt arról van szó, ők a múltról beszélnek, de ügyesen úgy, hogy az ember ezt a jövőre vetítse.
Nem fix az, ami változó
A kisbefektetők gyakori hibája, hogy a múltbeli hozamok alapján választanak, amelyek esetleg már egyáltalán nem mérvadók a jövőre nézve. Itt még erre rá is játszanak. Nem állíthatjuk, hogy nem működnek törvényesen, de az biztos, hogy a reklámjaik félrevezetők és pontatlanok, hiányzik a teljes körű tájékoztatás.
Ha az ember fix kamatozásról hall, akkor biztonságos betétre, esetleg kötvényre gondol, ami lejáratkor pontosan azt hozza, amit a vásárláskor megígértek. Itt erről szó sincs, ha tőzsdei értékpapírokról van szó, akkor az árfolyam változhat a lejáratig, és ha a kisbefektető ki akar szállni, nem tudni, pontosan milyen áron teheti meg. Így működnek a befektetési alapok, és teljesen valószínűtlen, hogy a Genéve Invest, még ha svájci is, garantálni tudná a jelenlegi helyzetben az évi fix hét vagy nyolc százalékot.
Ennyit fizetnek a BMW-kötvények
Ha így lenne, már régen széttépték volna a befektetők és a világsajtó címoldalára került volna, hiszen a tíz éves német államkötvény hozama jelenleg lényegében nulla (0,1 százalék körüli). Vannak egyébként magas, akár két számjegyű euróhozamot is biztosító vállalati kötvények Európában, ahogy a Bondboard.de vagy a Finanztreff.de keresőiből meg lehet állapítani. Csakhogy ezek kicsi, ismeretlen cégek, vélhetően durva anyagi nehézségekkel, kisebb-nagyobb csődveszély árnyékában.
|
| (Kép: Youtube, Genéve Invest) |
A magyar kisbefektetők kockázatkerülők. Ha megnézünk egy olyan nagy és stabil vállalatot, mint a BMW, a Bondboard oldalon húszféle kötvényét találjuk euróban. Ebből 19 évi egy százalék alatti hozamot biztosít jelenleg, és csak egyetlenegy éri el az évi 1,1 százalékot, amely 2027-ben jár le. Ennél magasabbat csak a kockázat növelésével lehet elérni, vagy gyengébb tőkeerejű, kisebb, veszteséges vállalatok kötvényeivel, esetleg a feltörekvő piacokon, török, brazil, orosz értékpapírokkal, amelyeknél az országkockázat és a devizakockázat is súlyosan latba esik.
Nem New Yorkban, hanem Moszkvában
Csodák tehát nincsenek, nem Mercédeszeket, hanem Moszkvicsokat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Kizárt, hogy fix kamatozású befektetésekről legyen szó. A cég az utóbbi évek hozamát tálalhatja így, ami szinte minden kötvényportfóliónál nagyon kedvező volt, hiszen világszerte óriásit estek a kötvények hozamai a QE-k és a kamatcsökkentések következtében.
Több-kevesebb mértékben a vállalati kötvények is követték az állampapírok hozamzuhanását, ami árfolyamuk szép emelkedésével, az ilyen portfóliók visszatekintő hozamának megugrásával járt. Összehasonlításképpen, a magyar MAX államkötvény-index egy évre visszamenőleg számított hozama évi 13,01 százalék volt április 21-én, a MAX Composite-é pedig 11,46 százalék, éppen azért, mert az utóbbi egy évben nagyot estek a magyar kötvényhozamok. A következő egy évben azonban ennek a megismétlődése nagyon valószínűtlen, hacsak nem esik nulla közelébe a magyar kötvények hozama is.
Miért ne lehetne 12 százalék?
A Genéve Invest egyébként azt is írja, hogy „8-12 százalékos hozamot céloz meg a részvénypiacénál lényegesen alacsonyabb volatilitás mellett” alternatív befektetési alapokkal. Azután azt, hogy három éves időtávra legalább évi nyolc százalékot „várnak el”.
Példálóznak általánosságban alternatív alapokkal és hedge fund-okkal, amelyeknek ez a teljesítmény a múltban sikerült, ám nevek említése nélkül. „A luxemburgi vagyonkezelők ebben évek óta vezető helyen állnak” – húzzák el az újabb mézesmadzagot.
Szerepel a feketelistán
A „gyakori kérdésekre” adott válaszokból kiderül, hogy a Genéve Invest legalább 50 ezer eurós befektetéseket fogad el, és számlát is nála lehet nyitni. „A pénz bármikor a piaci értéken elérhető” – írják a likviditásról. Reméljük, ez így is marad, mert a cég szerepel az MNB nemzetközi feketelistáján, ahol általában olyan társaságok vannak, amelyeket valamely európai felügyeleti szerv gyanúsnak vagy törvénytelennek talált.
Ez esetben az ír és a francia felügyeletek figyelmeztetései alapján került két Genéve nevű cég a listára. A Genéve Invest saját bevallása szerint öt bankkal is partneri kapcsolatban áll, kettő svájci, kettő luxemburgi és egy müncheni, legalábbis magyar fülnek nem túl ismerős nevekkel. Az ügyfél számláját ezek vezetik. (Megjegyezzük még, hogy a szóban forgó honlap különböző nyelvű részei nem pontosan egyeznek meg egymással.)
Az iráni válság a magyar gazdaságnak sem kedvez, de biztató jeleket is látnak a szakértők. 
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
