|
| Az EKB irányadó kamatának alakulása - Mario Draghi elnök arcképével |
Már jó ideje az EKB és a Fed lépéseire várnak a tőkepiacok, ma az egyik nagy esemény megvolt, az EKB végre nyilatkozott és lépett. A kamatot kissé csökkentették, az eszközvásárlási programot meghosszabbították (2016 szeptemberről 2017 márciusra), de a várakozásokkal ellentétben nem növelték az értékét. (Vagyis nem fognak a jelenlegi havi 60 milliárd eurónál többet önteni.)
Kicsit tágították a vehető kötvények körét, és a lejáró papírok újra befektetését is elhatározták, ami szintén könnyítés. De összességében az egéshz csomag kevesebbnek bizonyult a felfokozott várakozásoknál, így aztán inkább negatív jellegű felfordulást okozott a tőkepiacokon. Ami eddig valamely irányba ment, az most többnyire az ellenkező irányba fordult.
Az európai részvények a nap eleji emelkedésből hirtelen hatalmasat zuhantak, az EuroStoxx 50 index 3,7 százalékot esett, majdnem ugyanennyit a német és francia mutatók is.
Magyarországon a BUX index is látványosan esett, de távolról sem akkorát, mint a Nyugat-Európai társai. A végeredmény 0,1 százalékos esés volt, a főbb részvények ellentétes irányokba mozdultak. A Magyar Telekom volt a nagy nyertes, két százalékkal 412 forintig ment fel. Az OTP majdnem ugyanennyivel esett, 1,75 százalékkal 6050-re, a Mol bő egy százalékos emelkedéssel, a Richter fél százalékos eséssel végzett.
A forint, hasonlóan más feltörekvő piaci devizákhoz, gyengült, az euró 2,5 forinttal többe, 312,80 forintba került este. A legnagyobbat azonban a dollár alakította, közel három százalékkal gyengült az euróhoz képest, 1,0560 környékéről 1,090 környékére. Az utóbbi hetek dollárerősödésének mintha hirtelen vége lenne.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
