Már a római korban érmék hordoztak üzenetet dicsőséges hadjáratokról, uralkodókról, birodalmak fontos eseményeiről. Napjainkban ezt a „beszédes” funkciót főként az emlékpénzek vagy más néven emlékérmék töltik be. Az emlékérmék olyan nemes- vagy színesfémből készült művészi kisplasztikai alkotások, amelyek a kibocsátó országában törvényes fizetőeszközök. Lényegük és kibocsátásuk legfőbb célja a történelmi és kulturális értékek közvetítése, a közfigyelem ezen értékekre való ráirányítása, ismeretterjesztés és nem utolsósorban a rajtuk megörökített személyről, eseményről, kiemelkedő évfordulóról való megemlékezés, tisztelgés. Magyar emlékérmét kizárólag a Magyar Nemzeti Bank jogosult kibocsátani.
Az emlékérmék nem összetévesztendők az emlékérmekkel, amelyek az ékezet kivételével azonos megnevezés mellett mind a megjelenésüket, mind a kivitelezésüket, formájukat tekintve is sok hasonlóságot mutatnak. Az emlékérmek vagy érmek is kisplasztikák, szokásos elnevezésük még a medál szó. A legfőbb eltérés az érmék és érmek között, hogy az érmek teljes mértékben nélkülözik a fizetőeszköz szerepet és az ehhez kapcsolódó kötelező alaki kellékeket, így nem kötődik hozzájuk kibocsátói garancia sem.
Az emlékérmék fontos gyűjtői és befektetési területnek is számítanak, emellett ideálisak ajándékként is, úgy a céges, mint a magánjellegű kapcsolatokban, hiszen olyan értékek megtestesítői, amelyekkel azonosulhatunk, illetve történelmünk és kultúránk olyan kiemelkedő személyiségeit, eseményeit örökítik meg, akikre, amikre büszkék lehetünk.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
