Bár azt talán túlzás lenne állítani, hogy Brüsszel a júniusi európai parlamenti (EP) választás lázában égett áprilisi ottjártunkkor, valami mégis érződött a levegőben. A repülőtéren hatalmas, szavazásra buzdító plakát fogadott minket, és az uniós negyedben is érződött a készülődés – pedig az EP elsődleges székhelye nem is itt, hanem Strasbourgban van.
De pontosan hogyan is zajlik a választás, mi annak a tétje, valamint hogyan alakulhatnak az erőviszonyok uniós és hazai szinten?
Fotó: Európai Parlament
Hogyan választunk?
Az EP az EU egyetlen közvetlenül választott szerve, ezért a legdemokratikusabbnak is szokták mondani, nem ok nélkül. Ezúttal összesen 720 képviselőt delegálhatunk a parlamentbe, 31-gyel kevesebbet, mint 2019-ben.
Az, hogy melyik ország mennyi képviselőt küldhet, az úgynevezett degresszív arányosság elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb országok EP-képviselői több embert képviselnek, mint a kisebb országok küldöttei.
A legtöbb képviselőt Németország (96), Franciaország (81) és Olaszország (76) küldhet, a legkevesebbet – egyenként hatot – Ciprus, Luxemburg és Málta.
Magyarországnak ezúttal is 21 képviselői hely jut majd, amivel a 9. helyen vagyunk, holtversenyben Csehországgal, Svédországgal, Görögországgal és Portugáliával. Eggyel kevesebb képviselői hely jár nekünk Belgiumnál, de eggyel több Ausztriánál.
Ez lesz egyébként a jubileumi, tizedik EP-választás. Egységes választási rendszer nincs, és a lebonyolítás is az egyes országok feladata. Van ugyanakkor néhány közös alapelv – például az, hogy „az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával”.
Magyarországon a szavazás listás: azok a pártok vagy pártszövetségek állíthatnak listát, amelyek minimum 20 ezer ajánlást össze tudtak gyűjteni. Ez határidőre 11 pártnak vagy pártszövetségnek sikerült. Mandátumot csak az a lista kaphat, amely megszerzi az érvényes voksok minimum öt százalékát.
Mi a tét?
A választásnak a gyakorlatban uniós szinten van tétje, hiszen egy uniós intézménybe választunk képviselőket. Bár az EP hatalma még mindig kisebb az EU kormányaként emlegetett Európai Bizottságénál és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsénál, jogkörei az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővültek.
Az EP hagyja jóvá az uniós költségvetést, és ellenőrzi a pénz elköltését, megválasztja az Európai Bizottság elnökét, kinevezi a biztosokat és elszámoltatja őket.
Az EP arra is felhívja a figyelmet, hogy az EP-képviselők az Európai Tanáccsal közösen formálják a törvényeket és hoznak döntéseket, amelyek „az élet minden területére hatással vannak az Unióban”, a gazdaság támogatásától és a szegénység elleni küzdelmen át a biztonságig. Tehát korántsem mindegy, hogy milyen politikai értékeket valló erők kerülnek többségbe az intézményben.
Belpolitikai szempontból a választás szimbolikus jelentőségű, ugyanakkor erős üzenetértékkel bír.
Az EP-választás jó alkalom arra, hogy a pártok visszajelzést kapjanak a népszerűségükről, és mivel Magyarországon „éppen az utóbbi hónapokban felkavarodott az eddigi állóvízszerű belpolitika”, várhatóan többen fognak elmenni, mint korábban, mondta Balázs Péter diplomata, közgazdász lapcsoportunk Klasszis Klubjában.
A volt uniós biztos és külügyminiszter szerint ez lesz „a startvonal” a 2026-os országgyűlési választásokra. Egyfajta előversenyről van szó, amelynek eredményeképp feláll a 2026-os választás indulómezőnye, fogalmazott.
Jobbra tolódó Európa
A Politico által összegzett közvéleménykutatások szerint a legtöbb mandátumra (174-re) a jobbközép Európai Néppárt számíthat, míg a második helyen ezúttal is a szociáldemokraták (145 mandátum) végezhetnek – ez a Néppárt esetében némi gyengülést, a balközép erők esetében nagyjából szinten maradást jelentene 2019-hez képest.
Tovább izmosodhat viszont az EU-szkeptikus, keményvonalas jobboldal: az Identitás és Demokrácia 76-ról 85-re, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja 62-ről 74 mandátumra erősödhet. A dobogóért még versenyben van a liberális Renew is, amelynek 81 képviselői helyet jósolnak elemzők. (Ezek persze csak előzetes becslések, ráadásul az egyes képviselőcsoportok politikai összetétele nyilván változhat az új EP-ben).
A brüsszeli lap szerint egyébként a Néppárt csúcsjelöltje, Ursula von der Leyen nemrég egyértelmű jelét adta annak: hajlandó szövetségre lépni a tőle jobbra álló erőkkel, egész pontosan az ECR-rel, hogy az Európai Bizottság elnöke maradhasson.
A brüsszeli portál szerint a Néppárt és az ECR szövetsége jelentős jobbratolódást jelentene az EU politikájában, a migráció kérdésétől kezdve a klímavédelmen át a védelempolitikáig.
Fidesz le, Tisza fel
Bár az elmúlt hónapok politikai turbulenciáját tekintve a szokásosnál is nehezebb megjósolni a végeredményt, néhány trend azért megállapítható.
Fotó: Izsó Márton Artúr
Az egyik ilyen trend, hogy a Fidesz-KDNP – bár még mindig magasan a legnépszerűbb párt – mélyponton van. A Medián szerint népszerűsége a választani tudó biztos szavazók körében a januári 53 százalékról áprilisra 45 százalékra csökkent.
A mérések persze nagy szórást mutatnak, a Republicon például 37 százalékra mérte a Fidesz-KDNP-t áprilisban. Szintén megjegyezte ugyanakkor, hogy „2022 vége óta a szavazóinak egy jelentős része lemorzsolódott. Várhatóan a kampány indulásával és az elköltött százmilliók hatására képes lesz júniusig megerősödni, de meglehetősen távol van a 2022-es, vagy akár 2019-es népszerűségi szintjétől.”
Abban szinte minden közvéleménykutató egyetért, hogy a Fidesz-KDNP veszíteni fog a jelenlegi 13 mandátumból – a kérdés csak az, hogy mennyit.
A másik egyértelmű trend a magyar politikai életbe hirtelen berobbant "NER-lázadónak", Magyar Péternek az előretörése.
Pártját, a Tiszát 17 és 26 százalék között mérték közvéleménykutatók a biztos pártválasztók körében. Ez 3-6 mandátumot jelenthet az EP-ben.
A Republicon szerint a Tisza „növekedési potenciálja nagyobb", mint a DK-MSZP-Párbeszédnek, "így nem kizárt, hogy június 9-ig felzárkózzon, és ringbe szálljon a 'második helyért' a Fidesz-KDNP mögött”. Magyar Péter szerint az EP-ben a néppárti frakcióhoz szeretnének csatlakozni.
A DK-MSZP-Párbeszéd mérése nagyon ingadozik, 2 és 6 közötti mandátumot jósolnak nekik elemzők, míg a kis pártok (Momentum, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Mi Hazánk) 1-1 képviselői helyet csíphetnek el.
A kutatások szerint a Tisza főleg az ellenzéktől, de a kormánypárttól is vitt el szavazókat.
Az Iránytű Intézet április közepén készült kutatása szerint a párt jelenlegi szavazóinak mintegy fele volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13-14 százalékuk a Fideszre, 14 százaléka pedig nem szavazott korábban; 3 illetve 4 százaléka pedig a Mi Hazánkra és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra adta a voksát.
Ezzel megegyezően Hann Endre, a Medián ügyvezetője az ATV-nek a napokban azt mondta: Magyar Péter az ellenzéktől vitt el több szavazót, de a 2022-es Fidesz-szavazók 10 százalékát is sikerült már elcsábítania, és jelenleg „megállíthatatlannak tűnik”.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 3,44 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. 
