7p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Az előrejelzések szerint a júniusi EP-választások a keményvonalas jobboldal előretörését hozhatják, ennek egy részével a jobbközép Néppárt is szövetségre lépne. A Fidesz és a baloldal teret veszíthet, a Tisza Párt ugyanakkor rögtön 3-6 mandátumot szerezhet. Nagyító alatt ezúttal a közelgő EP-választás.

Bár azt talán túlzás lenne állítani, hogy Brüsszel a júniusi európai parlamenti (EP) választás lázában égett áprilisi ottjártunkkor, valami mégis érződött a levegőben. A repülőtéren hatalmas, szavazásra buzdító plakát fogadott minket, és az uniós negyedben is érződött a készülődés – pedig az EP elsődleges székhelye nem is itt, hanem Strasbourgban van.

De pontosan hogyan is zajlik a választás, mi annak a tétje, valamint hogyan alakulhatnak az erőviszonyok uniós és hazai szinten?

Az EP strasbourgi épülete – nem csak az EU-ról szól ez a választás
Az EP strasbourgi épülete – nem csak az EU-ról szól ez a választás
Fotó: Európai Parlament

Hogyan választunk?

Az EP az EU egyetlen közvetlenül választott szerve, ezért a legdemokratikusabbnak is szokták mondani, nem ok nélkül. Ezúttal összesen 720 képviselőt delegálhatunk a parlamentbe, 31-gyel kevesebbet, mint 2019-ben.

Az, hogy melyik ország mennyi képviselőt küldhet, az úgynevezett degresszív arányosság elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb országok EP-képviselői több embert képviselnek, mint a kisebb országok küldöttei.

A legtöbb képviselőt Németország (96), Franciaország (81) és Olaszország (76) küldhet, a legkevesebbet – egyenként hatot – Ciprus, Luxemburg és Málta.

Magyarországnak ezúttal is 21 képviselői hely jut majd, amivel a 9. helyen vagyunk, holtversenyben Csehországgal, Svédországgal, Görögországgal és Portugáliával. Eggyel kevesebb képviselői hely jár nekünk Belgiumnál, de eggyel több Ausztriánál.

Ez lesz egyébként a jubileumi, tizedik EP-választás. Egységes választási rendszer nincs, és a lebonyolítás is az egyes országok feladata. Van ugyanakkor néhány közös alapelv – például az, hogy „az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával”.

Magyarországon a szavazás listás: azok a pártok vagy pártszövetségek állíthatnak listát, amelyek minimum 20 ezer ajánlást össze tudtak gyűjteni. Ez határidőre 11 pártnak vagy pártszövetségnek sikerült. Mandátumot csak az a lista kaphat, amely megszerzi az érvényes voksok minimum öt százalékát.

Mi a tét?

A választásnak a gyakorlatban uniós szinten van tétje, hiszen egy uniós intézménybe választunk képviselőket. Bár az EP hatalma még mindig kisebb az EU kormányaként emlegetett Európai Bizottságénál és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsénál, jogkörei az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővültek.    

Az EP hagyja jóvá az uniós költségvetést, és ellenőrzi a pénz elköltését, megválasztja az Európai Bizottság elnökét, kinevezi a biztosokat és elszámoltatja őket.

Az EP arra is felhívja a figyelmet, hogy az EP-képviselők az Európai Tanáccsal közösen formálják a törvényeket és hoznak döntéseket, amelyek „az élet minden területére hatással vannak az Unióban”, a gazdaság támogatásától és a szegénység elleni küzdelmen át a biztonságig. Tehát korántsem mindegy, hogy milyen politikai értékeket valló erők kerülnek többségbe az intézményben.

Belpolitikai szempontból a választás szimbolikus jelentőségű, ugyanakkor erős üzenetértékkel bír.

Az EP-választás jó alkalom arra, hogy a pártok visszajelzést kapjanak a népszerűségükről, és mivel Magyarországon „éppen az utóbbi hónapokban felkavarodott az eddigi állóvízszerű belpolitika”, várhatóan többen fognak elmenni, mint korábban, mondta Balázs Péter diplomata, közgazdász lapcsoportunk Klasszis Klubjában.

A volt uniós biztos és külügyminiszter szerint ez lesz „a startvonal” a 2026-os országgyűlési választásokra. Egyfajta előversenyről van szó, amelynek eredményeképp feláll a 2026-os választás indulómezőnye, fogalmazott.

Jobbra tolódó Európa

A Politico által összegzett közvéleménykutatások szerint a legtöbb mandátumra (174-re) a jobbközép Európai Néppárt számíthat, míg a második helyen ezúttal is a szociáldemokraták (145 mandátum) végezhetnek – ez a Néppárt esetében némi gyengülést, a balközép erők esetében nagyjából szinten maradást jelentene 2019-hez képest.

Tovább izmosodhat viszont az EU-szkeptikus, keményvonalas jobboldal: az Identitás és Demokrácia 76-ról 85-re, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja 62-ről 74 mandátumra erősödhet. A dobogóért még versenyben van a liberális Renew is, amelynek 81 képviselői helyet jósolnak elemzők. (Ezek persze csak előzetes becslések, ráadásul az egyes képviselőcsoportok politikai összetétele nyilván változhat az új EP-ben).

A brüsszeli lap szerint egyébként a Néppárt csúcsjelöltje, Ursula von der Leyen nemrég egyértelmű jelét adta annak: hajlandó szövetségre lépni a tőle jobbra álló erőkkel, egész pontosan az ECR-rel, hogy az Európai Bizottság elnöke maradhasson.

A brüsszeli portál szerint a Néppárt és az ECR szövetsége jelentős jobbratolódást jelentene az EU politikájában, a migráció kérdésétől kezdve a klímavédelmen át a védelempolitikáig.      

Fidesz le, Tisza fel

Bár az elmúlt hónapok politikai turbulenciáját tekintve a szokásosnál is nehezebb megjósolni a végeredményt, néhány trend azért megállapítható.

A Néppárttal szimpatizál Magyar Péter
A Néppárttal szimpatizál Magyar Péter
Fotó: Izsó Márton Artúr

Az egyik ilyen trend, hogy a Fidesz-KDNP – bár még mindig magasan a legnépszerűbb párt – mélyponton van. A Medián szerint népszerűsége a választani tudó biztos szavazók körében a januári 53 százalékról áprilisra 45 százalékra csökkent.   

A mérések persze nagy szórást mutatnak, a Republicon például 37 százalékra mérte a Fidesz-KDNP-t áprilisban. Szintén megjegyezte ugyanakkor, hogy „2022 vége óta a szavazóinak egy jelentős része lemorzsolódott. Várhatóan a kampány indulásával és az elköltött százmilliók hatására képes lesz júniusig megerősödni, de meglehetősen távol van a 2022-es, vagy akár 2019-es népszerűségi szintjétől.”

Abban szinte minden közvéleménykutató egyetért, hogy a Fidesz-KDNP veszíteni fog a jelenlegi 13 mandátumból – a kérdés csak az, hogy mennyit.    

A másik egyértelmű trend a magyar politikai életbe hirtelen berobbant "NER-lázadónak", Magyar Péternek az előretörése.

Pártját, a Tiszát 17 és 26 százalék között mérték közvéleménykutatók a biztos pártválasztók körében. Ez 3-6 mandátumot jelenthet az EP-ben.

A Republicon szerint a Tisza „növekedési potenciálja nagyobb", mint a DK-MSZP-Párbeszédnek, "így nem kizárt, hogy június 9-ig felzárkózzon, és ringbe szálljon a 'második helyért' a Fidesz-KDNP mögött”. Magyar Péter szerint az EP-ben a néppárti frakcióhoz szeretnének csatlakozni.  

A DK-MSZP-Párbeszéd mérése nagyon ingadozik, 2 és 6 közötti mandátumot jósolnak nekik elemzők, míg a kis pártok (Momentum, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Mi Hazánk) 1-1 képviselői helyet csíphetnek el.

A kutatások szerint a Tisza főleg az ellenzéktől, de a kormánypárttól is vitt el szavazókat.

Az Iránytű Intézet április közepén készült kutatása szerint a párt jelenlegi szavazóinak mintegy fele volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13-14 százalékuk a Fideszre, 14 százaléka pedig nem szavazott korábban; 3 illetve 4 százaléka pedig a Mi Hazánkra és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra adta a voksát.

Ezzel megegyezően Hann Endre, a Medián ügyvezetője az ATV-nek a napokban azt mondta: Magyar Péter az ellenzéktől vitt el több szavazót, de a 2022-es Fidesz-szavazók 10 százalékát is sikerült már elcsábítania, és jelenleg „megállíthatatlannak tűnik”.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi 16 ezer embertől válik meg a Nestlé
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 10:53
Ebből 12 ezer fehérgalléros lesz.
Nemzetközi India nem vesz több orosz kőolajat
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 09:54
India leállítja az orosz kőolaj importját – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szerdán Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatott beszélgetésére hivatkozva.
Nemzetközi Megszólalt a brit pénzügyminiszter a Brexit hatásairól
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 08:48
A brit pénzügyminiszter szerint súlyos és tartós károkat okozott a brit gazdaságnak Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (Brexit).
Nemzetközi Magyarország még soha nem vett ilyen sok orosz földgázt
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 06:56
Szijjártó Péter nagy bejelentést tett.
Nemzetközi Megvan az időpontja a Trump-Orbán találkozónak
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 06:35
A gazdaságról fognak tárgyalni.
Nemzetközi Izrael megnyithatja a rafahi határátkelőt, több ezer tonna segély vár bejutásra
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 19:46
Humanitárius szervezetek szerint sürgősen szükség lenne még több segélyre a szétlőtt Gázai övezetben.
Nemzetközi Integrált rendszereket tesztel a NATO a légi fenyegetések ellen
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 18:37
A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.
Nemzetközi Egy német EP-képviselő szerint a magyar titkosszolgálat megpróbálhatta lépre csalni
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 18:01
Daniel Freund szerint vannak arra utaló jelek, hogy a magyar szerv támadta a levelezését.     
Nemzetközi Rossz hírt kapott Zelenszkij: két régióban is előrenyomult az orosz hadsereg
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 16:16
Újabb települések elfoglalásáról számolt be Moszkva.  
Nemzetközi A tét az orosz bázisok sorsa: Putyin és az új szíriai elnök szerdán tárgyalnak Moszkvában
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 15:48
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda délután tárgyal Ahmed asz-Saraával, az új szíriai elnökkel, aki hatalomra kerülése óta első oroszországi látogatására érkezik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG