Sokan vannak, akik már hallottak a Bitcoinról, és a jelentős részük talán azt is érti, hogy mire szolgál. De még köztük is vannak bőven, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az az Ethereum, illetve annak érméje, az ether (éter), mire jó, miben különbözik a másiktól. Ez tükröződik valószínűleg a kétféle kriptovaluta piaci pozíciójában is.

Míg ugyanis az összes, a piacon levő bitcoin összértéke, azaz kapitalizációja jelenleg 1226 milliárd dollár, az ethereké csak ennek töredéke, 380 milliárd. (A Bitcoin, Ethereum a rendszert, a blokkláncot jelenti, a bitcoin, az ether pedig az érmét.) Az ether már évek óta afféle örök második, bár hívei közül sokan abban reménykednek, hogy egyszer átveszi az első helyet (ez a “flippening”).

Az online pénztől a digitális aranyig

A bitcoint eredetileg afféle digitális fizetőeszköznek szánták, amely kormányoktól és más szervezettől független, mivel senki sem akadályozhatja meg a rendszer működését. Nem kell hozzá engedély (“permissionless”), hogy bárki értéket küldhessen a Föld egyik pontjáról a másikra. Ez a bitcoin eredeti fizetőeszköz-szerepe, amely természetesen ma is él.

Valamivel később aztán elterjedt az a nézet, hogy a bitcoin megvásárlásával és tartásával értékmegőrző, megtakarítási szerepe lehet ennek az érmének. Amit erősen alátámasztott, hogy a trendet tekintve a bitcoin árfolyama nagyon szépen emelkedett. (A trend ma is él, hiszen márciusban új történelmi csúcsra ért a bitcoin árfolyama.) Ezt nevezhetjük “digitálisarany-funkciónak” is.

Kiváló értékmegőrzőnek bizonyultak

De mit tud ezekhez még hozzátenni az Ethereum? Az ether (éter-) érmék is használhatók ugyanarra, mint a bitcoinok, lehet velük a Föld egyik pontjáról a másikra másodperceken belül pénzt vagy értéket küldeni. Ugyanúgy lehet tartogatni hosszú távon, és eddig érdemes is volt, az éter hosszú távú áremelkedése kicsit sem maradt el a bitcoinétól a múltban, sőt. Bár a kriptókra jellemző nagyfokú áringadozást (volatilitást) sok befektető nem bírja jól.

Ám a blokkláncokon nemcsak kriptovalutákat lehet továbbítani, hanem számos másféle adatot is, például szövegeket, linkeket – és ezáltal szoftverkódot. De miért is jó ez?

A betilthatatlan szoftverek

A blokkláncokon tárolt adatok lényegében kitörölhetetlenek. Ezáltal pedig a blokkláncon létrehozott szoftvereket, ugyanúgy, ahogy a múltbeli bitcoin-tranzakciókat sem képes senki “betiltani”. Megmaradnak a blokkláncon, elvileg akár örök időkig, amíg csak lesznek Ethereum-szerverek. Ennek segítségével létre lehet hozni olyan szoftvereket, amelyek működésébe ugyanúgy nem tudnak beleszólni kormányok, vállalatok, hatóságok vagy egyéb szervezetek, ahogy a bitcoin küldésébe sem.

(Elvileg, mert a gyakorlatban volt már példa arra, hogy például az amerikai pénzmosás elleni vagy bűnüldöző hatóságok ellehetetlenítettek valamilyen, blokkláncon, blokklánccal működő szolgáltatást. Például korábban a Tornado Cash-t, vagy legújabban a Samourai Wallet-et. De a blokkláncról sohasem töröltek.)

Az okosszerződés egyszerű, mint a kólaautomata

Az Ethereum-rendszeren és hasonló blokkláncokon létrehozott szoftverek többnyire az úgynevezett okosszerződéseken alapulnak. Mik is azok? Okosszerződéshez hasonló megoldásokat a hétköznapokban is találhatunk. Ilyen például a különböző automaták rendszere. A feladat például ennyi:

ha a felhasználó bedob egy bizonyos pénzösszeget, és megnyom egy bizonyos gombot, akkor kiadunk neki egy ilyen és ilyen üdítőt.

Egy ehhez hasonló okosszerződés a blokkláncon például így néz ki: ha a felhasználó letétbe helyez 100 dollár értékű étert, beállítja, hogy milyen másik érmére akarta váltani, és megnyomja az átváltás gombot, akkor átváltjuk neki a háttérben és átutaljuk neki a megfelelő összeget.

Okosszerződésekből felálló vállalatok

De rengeteg más mindenre is jók az okosszerződések. Egészen bonyolult, vállalathoz hasonló képződményeket (“protokollokat”) építenek belőlük, amelyek nulla vagy minimális emberi beavatkozással, igen hatékonyan képesek tenni a dolgukat. Például:

• Komplex, tőzsdeszerű kriptovaluta-kereskedelmi szolgáltatásokat lehet belőlük felépíteni. A sima váltáson túl opciós, határidős üzletek, folyamatos kontraktusok (“perpetuals”), indexek, befektetésijegy-szerű termékek is gazdát cserélnek.
• Okosszerződések rendszeréből egész internetes áruházakat, például NFT-adásvételi platformokat készítenek.
• Vagy olyan blogoló oldalakat, közösségimédia-rendszereket, ahol a felhasználók egymást kriptovalutában adott borravalókkal tudják jutalmazni a létrehozott tartalomért. Vagy a profiljuk adható-vehető.
• Megint másutt egész kaszinókat építenek fel, szerencsejáték-szolgáltatót hoznak létre a blokkláncon, ami hatékony, olcsó és transzparens megoldásokat tesz lehetővé.
• Online játékokat és “metaverzumokat”, amelyek közül sok még fejlesztés alatt áll, de ha befutnak, az az egész kriptovaluta-szektornak hatalmas lökést adhat.

Az Ethereum átveheti a hagyományos tőkepiacokat?

Míg tehát a Bitcoin főleg a pénzküldésről és felhalmozásról szól, addig az Ethereum és leszármazottai az okosszerződés-univerzummal tulajdonképpen szinte az egész online internetes üzleti világot forradalmasítani tervezik. Sőt, egyesek remélik, hogy nemcsak az online világot, hanem a hagyományos befektetésit is. Mégpedig úgy, hogy a való világban forgó különböző értékpapírokat, ingatlanokat, árupiaci termékeket, részvényeket, kötvényeket, stb. a blokkláncra terelik, kriptóérmésítik, "tokenizálják".

A tőkepiaci műveletek blokkláncra terelésétől óriási hatékonyságnövelést remélnek. Ez az üzletág már megkezdte a működését, úgy hívják, hogy való világbeli eszközök (RWA-k, real world, assets). A következő években még nagy karriert futhat be, amiről itt írtunk:

A klónok háborúja

De ha ilyen csodálatos dolog az Ethereum, akkor vajon miért van annyi klónja, versenytársa, illetve az őt kiegészítő, úgynevezett második rétegű blokklánc (L2, layer 2)? Az Ethereum-blokklánc, hasonlóan egyébként a Bitcoinhoz, viszonylag lassú és drága. Szakszóval élve nem jól skálázható, vagyis a rendszer teljesítménye, kapacitása nem növelhető egy bizonyos határon túl.

Ez azonban nem hiba, hanem tulajdonság (“feature”), aminek az a lényege, hogy ez az ára a rendszer robusztus, biztonságos, kiszámítható működésének. Annak, hogy senki se vehesse át a hatalmat felette. (Ez a blokkláncok trilemmája néven is ismert probléma.) A Bitcoinnál is és az Ethereumnál is abban látja sok szakember a továbblépés lehetőségét, hogy mivel ezek az alapblokkláncok, fő hálózatok (“mainnet”-ek) nem skálázhatók, ezért az ehhez szorosan kapcsolódó, erre ráépülő második rétegű blokkláncokkal bonyolítsák le a nagy mennyiségű kisebb, hétköznapi tranzakciókat. Vagyis:

• A nagy összegű, nagy értékű vagy nagy biztonságot igénylő tranzakciókra használhatjuk az alapblokkláncot.
• Sok kicsi kifizetés és egyéb tranzakció, különböző okosszerződések használata közben pedig az olcsó és gyors, de kevésbé biztonságos második rétegű blokkláncokat vehetjük igénybe.

Új Ethereum-kompatibilis blokkláncok

Ez a kettősség jellemzi már régóta az okosszerződés-világot, ezért (is) van, hogy újabb és újabb, az Ethereumra épülő blokkláncokat hoznak létre. Ahogy fejlődik a technológia, ezek egyre jobban működnek, tényleg olcsók, gyorsak és viszonylag biztonságosnak látszanak. Ilyenek például az

• Arbitrum,
• Optimism,
• zkSync Era,
• Linea,
• Scroll,
• Base,

hogy csak néhányat említsünk a sok közül.

Hiányzik egy nagy áttörés?

Egyelőre nehéz felmérni, hogy valóban annyira elterjed-e majd a kriptovaluták használata, mint ahogy azt a kriptósok remélik. Pár milliárd, vagy csak pár százmillió rendszeres felhasználójuk lesz? Széles körben beválik, vagy megmarad egy szűkebb kör játékszeréül? Egy biztos, folyamatosan fejlődik, mozgásban van, a történetnek egyáltalán nincsen vége.

Lehet, hogy olyan nagy fejlesztések, felfedezések ugrások várnak még ránk, amelyek alaposan átalakítják ezt a világot, és az átlagember számára is könnyen használhatóvá teszik. Hiányzik még a “Netscape Momentum”, egy-két olyan megoldás, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki könnyen kezelje a blokklánc-alkalmazásokat. Például ne kelljen hardverkulcsokkal, titkos jelszavakkal, hackertámadásokkal és hasonlókkal bajlódniuk. A technikai részletek maradjanak rejtve a háttérben. (Mint a hagyományos internet olyan “láthatatlan” szabványai, mint a HTTP vagy az IMAP.)

Amikor a Bitcoin tör az Ethereum babérjaira

Az okosszerződéseknek köszönhetően az Ethereum jóval sokoldalúbb, változatosabb, sokkal több mindenre használható már jelenlegi formájában is, mint a Bitcoin. Ezért vannak, akik azt feltételezik, hogy hosszabb távon nagyobb értéket fog majd képviselni, mint az első számú kriptovaluta. Ennek ellenére az utóbbi pár évben inkább alulteljesítő volt, árfolyama a bitcoinhoz képest lefelé tartott.

Ráadásul a Bitcoin-rendszert is elkezdték már felruházni az Ethereumhoz hasonló tulajdonságokkal, az okosszerződések és a Bitcoin-hálózaton létrehozott egyéb érmék irányába ment el sok programozói csoport (például Ordinals, BRC20, Stacks, Merlin Network, B² stb.). Ezek a próbálkozások azonban még “nem hivatalosak”, inkább kiskapukat használnak, így sok szempontból kísérleti jellegűek.