Azt hitted, Magyarország turistaparadicsom? Ezért nincs így

Szokás büszkének lenni arra, hogy turizmusban jók vagyunk, húzóágazatként említeni, és ha Budapest egyes utcáin jár az ember, úgy tűnhet, hogy ez igaz is. A belföldi turizmusnál pedig a cafeteria (Szép-kártya) áldásos hatását szokták emlegetni, mint ami vélhetően fellendíti a nyaralókedvet, különösen akkor, amikor épp lejár a pénzek felhasználásának határideje. Nemrég statisztikai hivatalunk, a KSH is szép adatokat tett közzé az idegenforgalom bővüléséről.

Pár szomszédunk hátrébb van

Így az idegenforgalomban élenjárónak tűnhetünk mindaddig, amíg kicsit körül nem nézünk általunk választott tágabb hazánkban, az Európai Unióban. Akkor ugyanis kiderül, hogy a turizmusban közepesen fejlettnek is csak némi jóindulattal lehet tekinteni az országot, inkább valahol a hátsó harmad környékén lehetünk. Úgy a belföldi, mint a külföldi vendégéjszakák területén.

Míg ugyanis tavaly nálunk 12,3 millió belföldi vendégéjszakát és 11,9 külföldi vendégéjszakát töltöttek el fizető vendégek az úgynevezett kereskedelmi szálláshelyeken (hotel, kemping stb.), azaz összesen 24,2 milliót, addig a hasonló nagyságú Ausztriában majdnem 111 millió volt ez a szám, Horvátországban 64 millió, de a cseheknél is 43 millió. (Adatok: Eurostat.) Sovány vigasz, hogy Szlovákia, Románia, Bulgária, de még Szlovénia is többé-kevésbé lemaradt tőlünk.

Kis ország, kis turizmus, nagy ország…

A legnagyobb turistanemzeteknél, mint Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, külföldiek és belföldiek összesen 300-400 millió vendégéjszakát is eltöltöttek 2013-ban. Node hogyan is hasonlíthatnánk magunkat olyan nagyobb országokhoz, amelyeknek tengerpartjuk, magashegységük is van?

Például lakosságarányosan. Kis ország, kis turizmus, nagy ország, nagy turizmus. Kikerestük hát az egyes országok lakosságát is az adatbázisból, és megnéztük, hány vendégéjszaka jut, mondjuk, 100 főre. De az összehasonlításból így sem jövünk ki nagyon jól.

A belföldi turizmusunk az átlag fele

A Liechtensteini Hercegség olyan kicsi, hogy kettőt lépünk, máris külföldön vagyunk, nem csoda, hogy a belföldi turizmus náluk elenyésző. Száz lakosra mindössze nyolc belföldi vendégéjszaka jutott 2013-ban, ugyanez nálunk 125. Azaz egy magyar polgár, a gyermekeket és az időseket is beleértve, 2013-ban átlagosan alig több mint egy vendégéjszakát töltött el valamelyik belföldi fizető szálláshelyen. Ez 32 európai államból csak a 22-ik helyre volt elég.

Eközben a 28 EU-tag átlaga ennek több mint duplája, 285 éjszaka/100 fő. A belföldi turizmusban élenjáró Norvégia, Franciaország, Svédország, Hollandia 400 éjszaka körüli értékeket mért száz főre. Lengyelország és Szlovákia épphogy megelőz bennünket a belföldiek által eltöltött vendégéjszakákban, a horvátok, románok, litvánok, bolgárok viszont még kevesebbet turistáskodnak saját országukban, mint mi. (Az adócsalás miatt esetleg rejtve maradó vendégéjszakák számát sajnos nem ismerjük.)

Nagy a lemaradásunk külföldiekben

Ami a külföldi turistákat illeti, még erősebb a szórás: míg Máltán, Cipruson, Horvátországban vagy Montenegróban, Ausztriában 10-20 turistaéjszaka is jut egy lakosra, de sok más országban is 3-5, addig nálunk ebből is csak 1,2. Vagyis egy lakosra számítva csak tized-huszad annyi vendégéjszakát töltenek nálunk külföldiek, mint a legkedveltebb európai célpontokban. Külföldi turistákból, azok vendégéjszakáiból például Bulgáriában, Észtországban, Lettországban vagy Szlovéniában is több jut egy helyi lakosra, mint nálunk. (A cikk a grafikon után folytatódik.)

Ehhez hozzájárulhat, hogy a főváros belső kerületein, a Balatonon és még pár kiemelt, szép, de kicsiny helyen kívül az ország nagy része csak hébe-hóba vagy sohasem lát turistát. Eközben más országokban több száz kilométeres tengerpartok és jó állapotban megmaradt középkori műemlék városok vagy síparadicsomok tucatjai várják a turistákat.

Mások is vannak, akik hátul kullognak

A belföldi turizmus a helyi lakosság jövedelmétől és szokásaitól is függ, nálunk például 3-4 millióra becsülik a szegények számát, és aki nem tartozik ebbe a körbe, azok is nagyrészt belföldön nyaralnak, mert külföldi útra nincs pénz. (Egy erről szóló friss felmérés itt olvasható.) Ám meglepő országok kerültek mögénk a sorban a külföldi turizmusban.

Németországban, Svédországban, Finnországban is kevesebb a külföldi vendégéjszaka, mint itt, a szép hegyekkel és tengerparttal rendelkező Romániában pedig egészen elenyésző a számuk. (Németországban 71 millió külföldi vendégéjszaka volt ugyan, de a lakosság is több mint 80 millió fő.) Így is a 24. helyen vagyunk a sorban a 32-ből a külföldi vendégéjszakákat lakosságarányosan tekintve.

(A görögök és a svájciak valamiért nem szolgáltattak adatokat, pedig ott is erős a turizmus, és hiányzik a sorból Írország is.)