Az Euractiv cikke szerint a magyar gazdaságra egyre nagyobb nyomás nehezedik a 2026-os választások előtt. A lap úgy fogalmaz: „a befagyasztott kohéziós alapok, az EU által kiszabott pénzbírságok a közös értékek megsértéséért, valamint a globális gazdasági változások nyomást gyakorolnak a magyar gazdaságra a 2026-ra kitűzött választások előtt”.
A cikk emlékeztet, hogy a kormány „háborúellenes költségvetést” terjesztett elő, amelynek célja „a gazdasági stabilitás, a társadalmi jólét és a jövőbe vetett bizalom erősítése”, a tervezet a gyermekes családokra, a fiatalokra és a nyugdíjasokra összpontosít. A kormány azzal számol, hogy megvalósítja „Európa legnagyobb családiadó-csökkentési programját”, biztosítja a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetését, megőrzi a munkahelyeket, és újakat is teremt. A következő évi költségvetés béremelésekkel is számol.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter májusban ismertette a 2026-os költségvetés főbb pontjait az Országgyűlésben. Eszerint a kormány célja a fogyasztás és a beruházások ösztönzése, miközben a költségvetés biztosítja a családok anyagi biztonságát. A miniszter szerint a büdzsé stabil alapot ad az előrelépéshez, és lehetővé teszi „Európa legnagyobb adócsökkentési programjának” végrehajtását.
A 2026-os költségvetésben összesen több mint 2700 milliárd forint kifizetést terveznek az uniós programokhoz kapcsolódóan, miközben mintegy 1800 milliárd forint uniós bevétel beérkezésével számolnak. Magyarország ugyanakkor 789 milliárd forintot fizet be az unió közös költségvetésébe. A források döntő része a 2021-2027-es kohéziós programokhoz kapcsolódik.
A Költségvetési Tanács azonban kételyeket fogalmazott meg, és arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés túlságosan optimista feltételezésekre épül a gazdasági növekedést illetően, miközben bizonytalan az EU-s források sorsa, és fennállnak a világgazdasági feszültségek kockázatai is. A testület hangsúlyozta, hogy Magyarország erősen függ az exporttól, így különösen érzékeny lehet a nemzetközi sokkokra, például fegyveres konfliktusokra vagy kereskedelmi háborúkra. A tanács javaslatára a kormány megnövelte a vésztartalékot: a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra emelte.
Mivel jelenleg „a legtöbb EU-s helyreállítási és kohéziós forrás be van fagyasztva, mivel Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azokat a feltételeket, amelyeket a jogállamisági reformokhoz kötöttek”, a kormány komolyabb költségvetési hiánnyal is szembesülhet, ha nem csökkenti kiadásait vagy nem talál új bevételi forrásokat, elemez a lap.
A kabinet ennek ellenére sürgeti a költségvetés mielőbbi elfogadását, és azt állítja, hogy ez „biztosítaná az előreláthatóságot”. Vállalta, hogy vésztartalékot képez a Költségvetési Tanács javaslata alapján, de egyúttal jelezte: nem tervezi a legfontosabb gazdasági előrejelzéseinek felülvizsgálatát.
Fotó: MTI
Van ok aggódni
A magyar uniós források körüli bizonytalanság nem új keletű, de a feszültségek ismét felerősödtek. Válaszul a magyar kormány által benyújtott átláthatósági törvényjavaslatra, 26 európai parlamenti képviselő levélben fordult Piotr Serafin költségvetési biztoshoz és Michael McGrath jogállamisági biztoshoz, és azt kérte: fagyasszanak be minden, Magyarországra irányuló pénzügyi átutalást. A képviselők szerint hiba lenne „egy korrupt rezsimet finanszírozni, amely nyíltan aláássa az európai értékeket”. A törvényjavaslat bírálata mellett kifogásolták „az igazságszolgáltatás aláásását, a magyar Integritás Hatóság munkájába való beavatkozást, valamint a budapesti Pride felvonulás betiltását” is. „Ezért felszólítjuk Önöket, hogy támogassák Magyarországgal szemben minden rendelkezésre álló jogi eszköz bevetését” – áll a levélben. A dokumentumot a politikai spektrum közepétől a szélsőbaloldalig írták alá képviselők, a konzervatív frakciók nem csatlakoztak. Azóta egyébként az átláthatóságinak elnevezett törvényt a Fidesz levette a napirendről.
Magyarország „hozzávetőleg 34 milliárd euróra jogosult az EU kohéziós alapjaiból és az ezekhez kapcsolódó pénzügyi eszközökből” – emlékeztet a cikk.
A pénzügyi teher azonban közben tovább növekszik. 2025 áprilisában az Európai Unió „több mint 500 millió eurós pénzbírságot szabott ki Magyarországra” az uniós menekültügyi jog megsértése miatt – ez a 2024. júniusi európai bírósági ítéleten alapul. Bár Orbán Viktor megígérte, hogy „vissza fogja szerezni az összes visszatartott pénzt”, az Euractiv kiemeli: „a pénzbírságok az uniós jog szerint az EU közös költségvetésébe kerülnek vissza, és az érintett tagállamok nem igényelhetik vissza azokat”.
Eközben egy javasolt költségvetési felülvizsgálat is további aggodalmakat kelt – nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is. Az Európai Bizottság több forrást irányítana át honvédelemre, klímavédelemre és digitális innovációra, miközben a támogatások kifizetését „szigorúbb feltételekhez kötné, amelyeket a demokratikus normák teljesítéséhez kapcsolnának”. Ennek következtében „a fejlődésre és az infrastruktúrára erősen ráutalt szegényebb országok kevesebb forráshoz juthatnak majd”.
A lap úgy látja, ez „tovább ronthatja Magyarország pozícióját a kormányát övező tartós bírálatok fényében”.
Az Euractiv szerint Orbán Viktor tisztában van a helyzet súlyosságával. Elismerte, hogy „az ország gazdasági nehézségei még hosszú ideig eltarthatnak, akár egészen 2026-ig is”, amikor országgyűlési választásokat tartanak. A lap a Bloomberg adataira hivatkozva arról ír, hogy „Magyarország jelentős pénzügyi nyomás alatt áll: a 2025 első négy hónapjában mért költségvetési hiány meghaladja a 8 milliárd dollárt (ez jelenlegi árfolyamon több mint 2800 milliárd forint – a szerk.) ”, ami „messze túlszárnyalja a kormány eredeti várakozásait”. A kormány válaszul „befagyasztott bizonyos állami kiadásokat, hogy kordában tartsa a hiányt és megőrizze a költségvetési fegyelmet”. Orbán szerint Magyarország gazdasági kihívásaiért „az Ukrajnában zajló háború a felelős”.
Érdemes felidézni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium májusban közölte, április végéig 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere. A részletek szerint a központi költségvetés hiánya 2851,5 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 44 milliárdos többlettel, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123 milliárd forintos hiánnyal zártak. Az idei költségvetésben 4100 milliárd forintos éves hiánycél szerepel, vagyis ennek több mint 71 százaléka már az év első harmadában teljesült. A minisztérium hangsúlyozta: az előző év azonos időszakához képest az adó- és járulékbevételek 10,9 százalékkal magasabban alakultak. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók bevételei különösen jól teljesítettek, itt 13 százalékos volt a növekedés. Áprilisban önmagában 376,4 milliárd forinttal nőtt a központi alrendszer hiánya.
A cikk így zárul:
„A magyar miniszterelnök most egyre ingatagabb helyzetben van, miközben egyszerre kell megküzdenie a magas inflációval, a stagnáló gazdasággal, a gyengélkedő forinttal és a befagyasztott EU-milliárdokkal. Ahelyett azonban, hogy kompromisszumot keresne, Orbán inkább még több okot ad az EU-nak arra, hogy elszigetelje a kormányát.”
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
